Az energia 2022-től kezdődő drágulása, az infláció jelentős felpörgése, valamint a háború turizmusra gyakorolt hatása is mind olyan kihívás, ami kérdésessé tette azt, hogy a szereplők többsége nagyobb változások nélkül átvészeli-e.
Halaska Gábor írása a Makronómon.
A Covid-járvány már csak rossz emlékeiben él a turisztikai szektor szereplőinek. Ám hiába ült el jó ideje a pandémia, a múlt év sem volt kemény kihívásoktól mentes a szállóknak, az éttermeknek, a rendezvény- és programszervezőknek, a látványosságokat üzemeltetőknek, illetve a turisztikai szektorban akár közvetetten érintett vállalkozóknak.
Ám az idén tavaszi hosszú hétvégék, valamint a külföldi turisták nagyarányú visszatérése (a korábban is kedvelt fővárosba és más régiókba) azonban megmutatta, hogy képes megújulni, túlélni a szektor.
Jól mutatja a magyar szállásadók és vendéglátók idei kilátásait, hogy az említett
bár ehhez némiképp egyes panziók-hotelek energiaárak miatti – legtöbbször időszakos – bezárása is hozzájárult, hiszen ha kisebb a kínálat, akkor a kereslet a nyitva tartó egységekben nagy lesz.
A legutóbbi, pünkösdi hosszú hétvégén is lényegében minden jó ár/érték arányú szállás megtelt. Közel sem csak a Balatonnál, de minden fontosabb fürdővárosban és más népszerű turisztikai célpontban.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettesének szakmai meglátásai Makronómnak
Suhajda-Molnár Anikó, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus stratégia megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettese kérdésünkre így értékelte a helyzetet: „Tavaly az országos vendégéjszakaszám alig maradt el a Covid-járványt megelőző 2019-es év 41,6 milliós eredményétől, ugyanakkor közel 40 százalékkal meghaladta a 2021-ben elért szintet. Idén az első négy hónap alatt 9 millió vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban. Ez 3 százalékkal magasabb a 2022 azonos időszakában mért értéknél, sőt Tokaj, Nyíregyháza, Gyula és térsége, valamint Budapest környéke már a vírushelyzet előtti szintet is felül tudta múlni.
Az idén látványosan folytatódik a hagyományosan két legnagyobb küldő piacunk, Németország és az Egyesült Királyság visszaépülése. A német és brit turisták 2023. január–április között már a járvány előtti szint több mint 70, illetve 80 százalékát elérték. Várhatóan a további küldő piacoknál is erősödik ez a folyamat, így a tavalyi évhez képest a külföldi forgalom erőteljes fellendülésére számítunk. Összességében év végére a vendégéjszakaszám várhatóan meghaladja a 2022-es eredményt − a nyári hónapokban pedig akár a 2019-es mutatókat is” – elemezte a várható eredményeket Suhajda-Molnár Anikó.
Természetesen nem azok az idők járnak manapság, amikor óriási fejlesztésekbe teljes mellszélességgel bele mernek vágni a szereplők, de a 2023-as esztendő első hónapjai azért bizakodásra adnak okot. Persze a kihívásokból újabb csokornyi került terítékre. Hiába a stabil gazdaság, a magas infláció a nyaralási igényeket-lehetőségeket jelentősen szűkíti. Továbbá az erős forint a középkategóriában a belföldi szezont gyengíti, mivel a tömegturizmusban az akciós olasz, horvát, görög, spanyol és hasonló ajánlatok a 380 forint körüli eurós árszinten egyáltalán nem rosszak. Különösen főszezon előtt és után pár héttel – mert bár azok is drágultak –, ám ár-érték arányban sokszor versenyképesek. Már csak azért is mert a többség éveken át „be volt zárva” Magyarországra a járvány miatt. (Nemcsak az utazás tilalma, de mondjuk a kötelező tesztek is sokak kedvét elvették egy-egy tengerparti nyaralástól.)
Nem is meglepő ezek után, hogy
Ugyanis a hazai látogatók száma csökkent, nem érte el a pandémia előtti szintet, a külföldieké pedig csak lassan, fokozatosan emelkedik. A turisztikai vállalkozások fő kihívása így most az, hogy nem tudnak olyan mértékben emelni az árakon, amilyen ütemben a költségek növekednek. Ráadásul az inflációs hatás miatt az emelkedő bevételek megtévesztők lehetnek, ezért indokolt a piaci szereplők támogatása.
Ugyanis 2023. március végén lejárt a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésének felfüggesztésére októberben kitűzött határidő A kormányzat turisztikai mentőcsomagjának értékét 30 milliárd forintra becsülték, amelynek az egyik fontos elemét jelentette eddig a nettó árbevétel 4 százalékának megtartási lehetősége. Igaz, ehhez szükség volt érdemi árbevételre. Szerencsére nem valósultak meg a tavalyi vészforgatókönyvek. Ahogy említettük: az elmúlt hónapokban a vendégforgalom érdemben felülmúlta az előzetes szakértői és ágazati várakozásokat.
Amint utaltunk rá: az energiaár-robbanás és az infláció miatt 2022 őszén úgy tűnt, hogy érdemi hanyatlás kezdődik. A múlt év végén néhány hotel, köztük az ország legnagyobb, majdnem ötszázszobás szállodája is ideiglenesen bezárt. Igaz, az idén március végén újra kinyitott.
Márciusban azonban – az egy évvel korábbihoz képest – 11,5 százalékkal kevesebb működő szállásadó hely volt, ami azt mutatja, hogy alaptalanok voltak a tömeges bezárásokkal kapcsolatos aggodalmak, ám azért nem kerülte el a változás a szektort. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a KSH legfrissebb adatsorát kommentálva kiemelte, hogy
(A témával a következő napokban több cikkben foglalkozunk még.)
Nyitókép:123rf.hu