Az EP legnagyobb frakciója nyilatkozatot fogadott el, amelyben felszólította a NATO-t, hogy hosszú távon teremtse meg Ukrajna NATO-csatlakozásának alapjait.
Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásának kérdése jó ideje érzékeny téma a védelmi szövetség berkein belül. Ukrán részről a szándék ugyan megvan, viszont az integrálódás jelentős kockázatokat vet fel. Még 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón tett a NATO egy „homályos” ígéretet arra vonatkozóan, hogy Ukrajna végül csatlakozni fog a szövetséghez.
A tavaly óta húzódó orosz-ukrán háború újra előhozta a kérdést, de az továbbra is feszültségeket hoz a felszínre a tagállamok között.
Az Európai Néppárt az elfogadott nyilatkozatban leszögezte, hogy az egyre közeledő vilniusi és washingtoni csúcstalálkozókon elő kell készíteni az ukrán NATO-csatlakozás menetrendjének ütemtervét, hogy az a háború befejeződésével azonnal megkezdődhessen és a lehető leghamarabb lezárulhasson. A képviselőcsoport szerint erre azért van szükség, mert Ukrajna csatlakozása tovább
erősítené a szövetséget, valamint további lépést jelentene az európai béke felé”.
A NATO-n belül nem is az okozza a törésvonalat, hogy Ukrajna csatlakozhat-e egyáltalán, hiszen abban egyetértés van, hogy jelenleg mint háborúban álló fél nem csatlakozhat. A különbség inkább abban a kérdésben van, hogy a szövetségnek konkrétabbá kellene-e tennie a tagságra tett fogadalmat, valamint, hogy ebben a szakaszban milyennek kell lennie az Ukrajnával való kapcsolatnak.
A csatlakozás kérdése tavaly szeptemberig nyúlik vissza, amikor Ukrajna „gyorsított” csatlakozást kért a NATO-hoz. Miközben tehát a szövetségesek készülnek a júniusban Litvániában megrendezendő csúcstalálkozóra, Ukrajna próbál rájuk nyomást gyakorolni – már amennyire tud –, hogy
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szavai viszont nem éppen ösztönzőleg hatnak a NATO-országokra, ugyanis egyoldalúan kijelentette, hogy a NATO-nak politikai döntést kell hoznia Ukrajna csatlakozásának ütemezéséről, akár Vilniusban, akár az év végéig.
Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mindeddig igyekezett elkerülni a tagságról szóló vitát, ehelyett inkább nagyobb hangsúlyt fektettek az ukrán fegyveres erőknek nyújtott támogatásokra. Néhány keleti NATO-szövetséges viszont éppen azt szeretné elérni, hogy Ukrajna egyértelmű jelzést kapjon Vilniusban, és egyúttal szorosabb intézményi kapcsolatokat építsenek ki NATO–Ukrajna viszonylatban. Különösen a lengyelek vannak e tekintetben felfokozott hangulatban.
Andrzej Halicki, az Európai Néppárt lengyel delegációjának vezetője például kifejtette, hogy ezzel erős politikai akaratot akarnak felmutatni, és szerinte azért volt jelentős a képviselőcsoport által elfogadott nyilatkozat, mert az övék a legnagyobb csoportosulás, amelynél fogva hatással tudnak lenni az EP többi politikai tömörülésére.
A néppárti frakcióvezető, Manfred Weber pedig kijelentette, hogy a NATO-nak fel kell készülnie arra, hogy a háború befejeződésével Ukrajna NATO-tag lesz. Szerinte ugyanis az orosz invázió után nem tudják elképzelni Ukrajnát Európa biztonsági szerkezetén kívül. Éppen ezért, tanulva a múltból kell kijavítaniuk a hibákat, amelyeknek köszönhetően Ukrajna még nem NATO tagállam.
Egyébként a háború kitörése óta nem csupán a NATO, de a mielőbbi európai uniós tagság is egyre többször merül fel Ukrajna vonatkozásában.
Nyitókép: 123rf
Oleg Dunda ukrán képviselő szerint a háború csak akkor ér véget, ha Ukrajna vagy Oroszország teljesen összeomlik – és Magyarországnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll.
„Elég világosan fogalmazott Ruszin-Szendi” – jegyezte meg Deák Dániel.
Megszólalt a NATO főtitkára is.
Egyre nyomasztóbb a helyzet.
Zajlik a „trükközés” a fronton, nem is akárhogyan.
A hívők nem jók a kompromisszumban és a másik fél megértésében. Hiszen aki elutasítja a mi hitünket, az inherensen rossz.
Európa számára is irányadó lehet.
De azért megpróbálták...
