A támogatási források több mint háromnegyedét a kis- és középvállalkozások kapják Magyarországon
2023. május 03. 11:57
Visszatérő kritika, hogy a magyar gazdaságpolitika inkább a multinacionális nagyvállalatoknak kedvez, és nem megfelelő mértékben segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A Makronóm Intézet legújabb elemzéséből ezzel szemben kiderül: a kkv-k háromszor annyi támogatáshoz jutottak az elmúlt években, mint a nagyvállalatok.
2023. május 03. 11:57
p
1
0
1
Mentés
A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a hazai vállalkozásfejlesztési támogatások hogyan oszlottak meg az elmúlt években vállalatméret szerint. Az elemzők azt találták, hogy a 2020. február és 2023. február között odaítélt több mint 3 600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi és -teremtő, valamint kutatás-fejlesztési támogatás 77 százalékát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kapták, és csupán a források fennmaradó 23 százalékát a nagyvállalatok. Ez azt jelenti, hogy
a hazai kis- és középvállalkozások több mint háromszor annyi támogatásban részesültek beruházásaik megvalósítása érdekében, mint a nagyok.
A támogatások eredményeként a kkv-k körében így közel 5 200, míg a nagyvállalatoknál közel 3 600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Mindebből az is jól látszik, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményeként a hazai kis- és középvállalkozások több beruházást tudtak megvalósítani, mint a Magyarországon működő nagyvállalatok, de a világpiacokra kaput jelentő nagyvállalati beruházások is jelentős mértékűek.
A munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő programok közel 986 ezer munkahely megtartásához vagy létrejöttéhez járultak hozzá.
Ezen munkahelyek 84 százalékban a kis- és középvállalkozásokhoz, 16 százalékban pedig nagyvállalatokhoz kötődnek. Az elemzők azt is megnézték nemzetközi összehasonlításban, hogyan alakult az egyes méretkategóriákban a vállalkozások egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték termelő képessége, vagyis hatékonysága. Ez alapján 2010 és 2019 között
a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hatékonysága növekedett a leggyorsabb ütemben a visegrádi országok körében.
A bővülés mértéke a kkv-k esetében Magyarországon 45, Lengyelországban 41, Csehországban 39, Szlovákiában pedig 8 százalékot tett ki.
Az eredményekhez a támogatáspolitikán túl hozzájárult a vállalkozóbarát adópolitika is, ugyanis a Világbank módszertana szerint 2010 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben egy átlagos középvállalkozás adóterhelése. A Világbank adatai alapján míg 2010-ben profitjának 56,4 százalékát fordította egy átlagos középvállalat adózásra, ami a visegrádi országok közt a legmagasabb értéket jelentette, addig 2023-ban 32,5 százalékát, azaz arányaiban a legkevesebbet a V4-ek között. Csehországban egy átlagos középvállalat adóterhelése 2010 és 2023 között alig változott (–0,3 százalékpont), Lengyelországban kismértékben csökkent (–1,4 százalékponttal), Szlovákiában pedig még növekedett is (1,3 százalékponttal).
Az elemzés teljes terjedelmében ezen a linken érhető el.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
p
5
0
26
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2023. május 03. 21:12
Mikor tavaly ilyenkor Franciaországban bevásároltam 2 napi élelmiszert már akkor látszott, hogy mekkora átverés van itthon (addig is tudtam persze de azért így szembesülni mindig plusz adalék) .. Kb ugyanannyi volt a napi élelmiszer, de a minimálbér akkor ott majdnem 1700euro volt, itthon pedig 133e ft..
És az infláció még csak ezután szabadult el szép hazánkban úgy isten igazaból.. Nagyon durva..