Szerb elnök: Nem vagyok Aszad, én nem fogok elmenekülni!
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
Szerbiában hiánycikké vált a fegyverszekrény, a pisztolykazetta, miután a belügyi szervek bejelentették a lőfegyvertartásra és -viselésre kiadott engedélyeken túl a tartási körülmények revízióját is. Az elmúlt hetekben két – 10 és 8 életet, köztük gyermekekét is követelő – fegyveres ámokfutás rázta meg az országot.
Szerbiában hiánycikké vált a fegyverszekrény, a pisztolykazetta, miután a belügyi szervek bejelentették, nemcsak a lőfegyvertartásra és -viselésre kiadott engedélyek revízióját végzik majd el az elkövetkező időszakban, hanem azt is megvizsgálják, hogy a fegyvertulajdonosok hogyan tárolják fegyvereiket. A bejelentés után az érintettek természetesen megrohamozták az üzleteket, Belgrádban már szinte nincs olyan szaküzlet, amely ne készített volna várólistát a vevők között, miután a raktárak is kiürültek már.
Szerbiát május elején két nap alatt két tömeggyilkosság is megrázta. Az egyik május 3-án történt: egy belgrádi általános iskolában egy hetedikes diák oltotta ki édesapja két pisztolyával 8 diáktársa és az iskola biztonsági őrének életét. Azóta elhunyt még egy kislány, aki akkor súlyos fejsérüléseket szenvedett. A másik ámokfutásban egy 21 éves fiatal lőtt gépfegyverrel Belgrádtól csupán néhány kilométerre található Mladenovacban, majd a környező településeken. Összesen 8 emberrel végzett. Ő is édesapja fegyvergyűjteményéből választotta a halálos eszközt.
A két tragédiát követően Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) szerb államelnök kezdeményezésére a szerb kormány elrendelte a fegyvertartási és fegyverviselési engedélyek kiadásának szigorítását.
A rendőrség egy olyan akciót is elindított, ami szerint a szerb polgárok személyes adatok, illetve felelősségre vonás nélkül adhatják át illegális és legális fegyvereiket a hatóságoknak.
Az ilyen akció nem számít rendkívülinek Szerbiában, a korábbi években ugyanis szerveztek már ilyen megmozdulásokat. Legutóbb a koronavírus-járvány idején: 2020. március 16-a és június 16-a között adhatták le fegyvereiket a polgárok, de ekkor kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Déli szomszédunknál már évek óta küzdenek az illegális fegyverek begyűjtésével. A szerb belügyminisztérium adatai szerint 2003-tól 2017-ig összesen 101 ezer különböző fegyvert és több mint 2,5 millió darab különböző kaliberű töltényt adtak át a polgárok.
Ezúttal, a belügyi szervek hivatalosan kiadott adatai alapján, egy hét alatt (május 8. és 16. között) több mint 18 ezer darab fegyvert és robbanóeszközt adtak át a polgárok a belügyi szerveknek: mintegy 15,5 ezer darab lőfegyverfegyvert, 2500 darab aknát és robbanószerkezetet. A különböző kaliberű töltények száma pedig elérte a 800 ezret.
Egyedül a szerb belügyminisztérium rendelkezik pontos adatokkal arról, hogy hány bejegyzett fegyver van az országban, ez alapján
Szerbiában mintegy 800 ezer darab lőfegyverre adtak ki engedélyt, és mintegy 570 ezer (fizikai és jogi) személy rendelkezik fegyvertartási, illetve fegyverviselési engedéllyel.
A fegyvertartásnak korábban is nagy hagymánya volt (gondoljunk csak a második világháború partizánjaira – a szerk.), mégis úgy tűnik, hogy a fegyverek biztonságos elzárása ezidáig másodlagosnak számított. Ezt mutatják az adatok is, miután az állami szervek magas büntetésekkel fenyegették meg azokat, akik nem a törvényes előírásoknak megfelelően tárolják lőfegyvereiket, a fegyvertulajdonosok hirtelen megrohamozták az üzleteket.
A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a fegyverszekrények és a pisztolykazetták iránt nőtt meg leginkább a kereslet. Már napok óta nem is lehet kapni, ugyanis a szaküzletek nem készültek fel időben ilyen nagy keresletre. Amíg nem érkezik meg az újabb áru, az üzletek váróslitára helyezik a vevőket.
Vannak olyan fegyverszaküzletek, ahol már több mint 50 fősre szaporodott a várólistán található személyek száma. Az érdeklődők száma még ennél is nagyobb, a szaküzletek dolgozóinak elmondása szerint naponta mintegy százan keresik fel őket, hogy a fegyverszekrények iránt érdeklődjenek. Sokan nem tudnak hozzájutni, mert hiánycikk, de az áruk is magas, néhány minőségi fegyverszekrény ára ugyanis elérheti a több ezer eurót is, a legolcsóbb pedig megközeltőleg 300 euróba (több mint 110 ezer forintba) kerül. Ez persze már nem kapható, ezért sokan a biztonságos, kis méretű lakatok beszerzése felé fordulnak.
Az Európai Unió már évek óta támogatja az illegális fegyverek begyűjtését a Nyugat-Balkánon, azaz a kis- és könnyűfegyver-kereskedelmének megfékezését. Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke (május 16-án) Brüsszelben a lőfegyver-ellenőrzésről szóló EU–Nyugat-Balkán konferencián kijelentette, hogy
az uniónak békés és stabil térségre van szüksége ahhoz, hogy a tagjelölt országok az unió teljes jogú tagjává tudjanak váni.
Ennek érdekében az elmúlt 20 évben (2002-től) az EU több mint 38 millió eurót fektetett a fegyverzetellenőrzési tevékenységekbe a régióban.
A Nyugat-Balkán területét felölelő kis- és könnyűfegyverek visszaszorítására vonatkozó regionális tervvel foglalkozó konferencián kiemelték, az EU és a Nyugat-Balkán államainak közös fellépése az illegális fegyverkereskedelem ellen egész Európa biztonságához járul hozzá. Az EU ezért támogatja a szerb kormány jelenlegi intézkedéseit is, ami az illegális fegyverek begyűjtésére vonatkoznak.
A fegyverzet-ellenőrzési tevékenységekre az EU további anyagi eszközöket kíván elkülöníteni 2024 után is, akkor jár le ugyanis a korábban meghatározott ütemterv. Az Európai Unió Tanácsa a 2022 novemberében hozott döntése alapján további 4 millió eurót különített el erre a projektre az elkövetkező három évre vonatkozóan.