A Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Program, a kamatstop, a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program – e kormányzati ösztönzők – várható hatásait számszerűsítették a Makronóm Intézet elemzői. Ezek idén 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez.
Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a jelenlegi feszes költségvetési környezetben mit tehet a gazdaságpolitika a növekedés beindításáért, hiszen az első negyedéves GDP-adatok alapján az egy évvel korábbi magas bázishoz képest a magyar gazdaság teljesítménye csökkent. Több kormányzati program – Széchenyi Kártya Program, Baross Gábor Újraiparosítási Program, kamatstop, Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program – már el is indult. A Makronóm Intézet elemzői ezek várható hatásait számszerűsítették.
A Makronóm Intézet becslése szerint az államilag támogatott hitelprogramok, a kamatstop, valamint az energiaköltség támogatási programok 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez.
A gazdaságvédelmi programokra azért van szükség, mert az orosz–ukrán háború és a szankciós politika miatt kialakuló energiaválság, inflációs környezet és az uniós források körüli viták együttesen szigorúbb kamatkondíciókat követelnek meg a jegybank részéről. Ez megdrágította a fejlesztésekhez, működéshez szükséges forrásbevonást, így a hitelpiaci aktivitás jelentős mértékben visszaesett. Ennek következtében elengedhetetlenné vált a kormányzati beavatkozás a hitelezés és a beruházási dinamika fenntartása érdekében, amely nélkül nemcsak recesszió lenne, hanem a kilábalás is elhúzódna.
A bevezetett programok közül 1 000 milliárd forintos keretösszegével kiemelkedik a Baross Gábor Újraiparosítási Program, amely kedvezményes hitelt biztosít a vállalkozásoknak fejlesztéseikhez, új beruházásaik megvalósításához a magas kamatkörnyezetben is. Megújításra került a vállalkozások számára több mint 20 éve elérhető Széchenyi Kártya Program is, melynek keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvezményes, szabadon felhasználható hitelek érhetők el beruházásaik finanszírozásához, likviditásuk fenntartásához. A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban részt vevő vállalkozások segítséget kapnak energiaköltségeik kifizetéséhez és energiahatékonysági beruházásaik megvalósításához. A közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit a Gyármentő Program és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram támogatja. Ezen lehetőségek mellett érdemes megemlíteni a kamatstop intézményét is, amely a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező lakosság mellett a kkv-szektorra is kiterjesztésre került. Ezáltal a vállalkozások a felszabaduló forrásaikat fejlesztésre és a munkavállalói bérek kifizetésére fordíthatják.
A hitelezést segítő és beruházásokat ösztönző gazdaságvédelmi programok célja, hogy a gazdaság kínálati oldala tartósan rendelkezésre álljon a kereslet kielégítésére. A vállalati aktivitás visszaesése vagy ellehetetlenülése ugyanis csak tovább fűtené az inflációt, ezért szükséges az árfolyam megtámasztását szolgáló és azon keresztül az annak mérséklésére irányuló kamatpolitika mellett az aktív gazdaságvédő politika alkalmazása.
Az egyes intézkedések GDP-re gyakorolt hatása a következőképpen becsülhető:
– A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1 000 milliárd forintos hitelkeretének (ahol az állam végső költsége a kamattámogatás lesz) fele jelenthet addicionális hitelfelvételt a Makronóm Intézet elemzői szerint, így az intézkedés 200 milliárd forint beruházás létrejöttéhez, valamint 300 milliárd forint forgóeszközhitel kihelyezéséhez járulhat hozzá. Ezen beruházások – figyelembe véve, hogy feldolgozóipari befektetések nagyságrendileg 65 százalékos súlyt képviselő gépberuházásainak közel 70 százaléka évek óta importból valósul meg – idén 55,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttét generálhatják a gazdaságban. A forgóeszköz hitelek ezzel szemben 151,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhatnak hozzá a beszállítók felé irányuló kereslet, valamint a vállalatok működésének biztosítása révén.
– A Széchenyi Kártya Program (SzKP) kamattámogatott hiteleinek kihasználtsága idén meghaladhatja az 1 550 milliárd forintot, amelynek nagyságrendileg legalább fele a magas kamatkörnyezetben piaci körülmények között nem kerülne kihelyezésre. Az SzKP-n belül a beruházási hitelek révén, az önrészt is figyelembe véve 220 milliárd forint addicionális beruházás valósulhat meg idén, amely a fenti módszertan alapján 90,3 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez. Ezzel szemben forgóeszközhitel és folyószámlahitel keretében közel 580 milliárd forint forráshoz juthatnak a kkv-k, ami több mint 650 milliárd forinttal növelheti idén a gazdasági teljesítményt.
– A Gyármentő Program és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram összesen 350 milliárd forintos kerete 300 milliárd forint olyan beruházás létrejöttét indukálhatja idén, amely a programok nélkül nem valósulna meg piaci körülmények között, így pedig 82,6 milliárd forinttal támogathatja a növekedést.
– A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program közel 50 milliárd forint beruházást generálhat, így pedig 13,5 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá idén.
– A kamatstop esetében vállalati oldalon – a vállalatoknál maradt források nyomán – 42 milliárd forint értékű beruházással és ehhez kapcsolódóan 16,9 milliárd forint hozzáadott értékkel számolhatunk, míg a lakosság esetében az alacsonyabb törlesztőrészletek miatti magasabb fogyasztási szint 87,6 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá.
A Makronóm Intézet elemzőinek számításai szerint
mindezek eredményeként a GDP 1 168 milliárd forinttal lenne idén alacsonyabb.
Intézkedésekre lebontva a Széchenyi Kártya Program keretében várhatóan kihelyezett több mint 1 500 milliárd forint 1,02 százalékponttal támogathatja a növekedést az idei évben. A Baross Gábor Újraiparosítási Program 0,28, a lakossági és vállalati kamatstop 0,16, a Gyármentő Program 0,11, a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program pedig 0,03 százalékponttal járulhat hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság idén elkerülje a recessziót.
Változatlan áremelkedési ütemet feltételezve a programok így összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá 2023-ban a növekedéshez, vagyis ezek nélkül a Makronóm Intézet által várt 0,8 százalékos idei bővülés helyett a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal visszaesne.
(Címlapkép: 123rf.com)
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent.
Továbbra is rendkívül törékeny a magyar gazdaság kilábalása, noha negyedévről negyedévre javulnak a kilátások, az orosz–ukrán konfliktus következtében jelen lévő bizonytalansági tényezők sokasága miatt kifejezetten nehézkes a helyreállás folyamata.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
