A Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Program, a kamatstop, a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program – e kormányzati ösztönzők – várható hatásait számszerűsítették a Makronóm Intézet elemzői. Ezek idén 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez.
Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a jelenlegi feszes költségvetési környezetben mit tehet a gazdaságpolitika a növekedés beindításáért, hiszen az első negyedéves GDP-adatok alapján az egy évvel korábbi magas bázishoz képest a magyar gazdaság teljesítménye csökkent. Több kormányzati program – Széchenyi Kártya Program, Baross Gábor Újraiparosítási Program, kamatstop, Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program – már el is indult. A Makronóm Intézet elemzői ezek várható hatásait számszerűsítették.
A Makronóm Intézet becslése szerint az államilag támogatott hitelprogramok, a kamatstop, valamint az energiaköltség támogatási programok 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez.
A gazdaságvédelmi programokra azért van szükség, mert az orosz–ukrán háború és a szankciós politika miatt kialakuló energiaválság, inflációs környezet és az uniós források körüli viták együttesen szigorúbb kamatkondíciókat követelnek meg a jegybank részéről. Ez megdrágította a fejlesztésekhez, működéshez szükséges forrásbevonást, így a hitelpiaci aktivitás jelentős mértékben visszaesett. Ennek következtében elengedhetetlenné vált a kormányzati beavatkozás a hitelezés és a beruházási dinamika fenntartása érdekében, amely nélkül nemcsak recesszió lenne, hanem a kilábalás is elhúzódna.
A bevezetett programok közül 1 000 milliárd forintos keretösszegével kiemelkedik a Baross Gábor Újraiparosítási Program, amely kedvezményes hitelt biztosít a vállalkozásoknak fejlesztéseikhez, új beruházásaik megvalósításához a magas kamatkörnyezetben is. Megújításra került a vállalkozások számára több mint 20 éve elérhető Széchenyi Kártya Program is, melynek keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kedvezményes, szabadon felhasználható hitelek érhetők el beruházásaik finanszírozásához, likviditásuk fenntartásához. A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban részt vevő vállalkozások segítséget kapnak energiaköltségeik kifizetéséhez és energiahatékonysági beruházásaik megvalósításához. A közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit a Gyármentő Program és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram támogatja. Ezen lehetőségek mellett érdemes megemlíteni a kamatstop intézményét is, amely a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező lakosság mellett a kkv-szektorra is kiterjesztésre került. Ezáltal a vállalkozások a felszabaduló forrásaikat fejlesztésre és a munkavállalói bérek kifizetésére fordíthatják.
A hitelezést segítő és beruházásokat ösztönző gazdaságvédelmi programok célja, hogy a gazdaság kínálati oldala tartósan rendelkezésre álljon a kereslet kielégítésére. A vállalati aktivitás visszaesése vagy ellehetetlenülése ugyanis csak tovább fűtené az inflációt, ezért szükséges az árfolyam megtámasztását szolgáló és azon keresztül az annak mérséklésére irányuló kamatpolitika mellett az aktív gazdaságvédő politika alkalmazása.
Az egyes intézkedések GDP-re gyakorolt hatása a következőképpen becsülhető:
– A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 1 000 milliárd forintos hitelkeretének (ahol az állam végső költsége a kamattámogatás lesz) fele jelenthet addicionális hitelfelvételt a Makronóm Intézet elemzői szerint, így az intézkedés 200 milliárd forint beruházás létrejöttéhez, valamint 300 milliárd forint forgóeszközhitel kihelyezéséhez járulhat hozzá. Ezen beruházások – figyelembe véve, hogy feldolgozóipari befektetések nagyságrendileg 65 százalékos súlyt képviselő gépberuházásainak közel 70 százaléka évek óta importból valósul meg – idén 55,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttét generálhatják a gazdaságban. A forgóeszköz hitelek ezzel szemben 151,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhatnak hozzá a beszállítók felé irányuló kereslet, valamint a vállalatok működésének biztosítása révén.
– A Széchenyi Kártya Program (SzKP) kamattámogatott hiteleinek kihasználtsága idén meghaladhatja az 1 550 milliárd forintot, amelynek nagyságrendileg legalább fele a magas kamatkörnyezetben piaci körülmények között nem kerülne kihelyezésre. Az SzKP-n belül a beruházási hitelek révén, az önrészt is figyelembe véve 220 milliárd forint addicionális beruházás valósulhat meg idén, amely a fenti módszertan alapján 90,3 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez. Ezzel szemben forgóeszközhitel és folyószámlahitel keretében közel 580 milliárd forint forráshoz juthatnak a kkv-k, ami több mint 650 milliárd forinttal növelheti idén a gazdasági teljesítményt.
– A Gyármentő Program és a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram összesen 350 milliárd forintos kerete 300 milliárd forint olyan beruházás létrejöttét indukálhatja idén, amely a programok nélkül nem valósulna meg piaci körülmények között, így pedig 82,6 milliárd forinttal támogathatja a növekedést.
– A KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program közel 50 milliárd forint beruházást generálhat, így pedig 13,5 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá idén.
– A kamatstop esetében vállalati oldalon – a vállalatoknál maradt források nyomán – 42 milliárd forint értékű beruházással és ehhez kapcsolódóan 16,9 milliárd forint hozzáadott értékkel számolhatunk, míg a lakosság esetében az alacsonyabb törlesztőrészletek miatti magasabb fogyasztási szint 87,6 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá.
A Makronóm Intézet elemzőinek számításai szerint
mindezek eredményeként a GDP 1 168 milliárd forinttal lenne idén alacsonyabb.
Intézkedésekre lebontva a Széchenyi Kártya Program keretében várhatóan kihelyezett több mint 1 500 milliárd forint 1,02 százalékponttal támogathatja a növekedést az idei évben. A Baross Gábor Újraiparosítási Program 0,28, a lakossági és vállalati kamatstop 0,16, a Gyármentő Program 0,11, a KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program pedig 0,03 százalékponttal járulhat hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság idén elkerülje a recessziót.
Változatlan áremelkedési ütemet feltételezve a programok így összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá 2023-ban a növekedéshez, vagyis ezek nélkül a Makronóm Intézet által várt 0,8 százalékos idei bővülés helyett a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal visszaesne.
(Címlapkép: 123rf.com)
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
