A márciusi ipari teljesítmény megfelel a várakozásoknak

Ipari teljesítmény

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint márciusban a várakozásoknak megfelelően alakult az ipar teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy az első negyedévben az ipar egyértelműen lefelé húzta a gazdasági teljesítményt, hiszen a számtalan beruházási és támogatási program ellenére is mérséklődött a teljesítmény a negyedév mindhárom hónapjában. Mindez már azt is előre vetíti, hogy az első negyedéves GDP-adat kedvezőtlen lesz, és mind éves, mind negyedéves alapon visszaesés várható.
Regős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat teljesítménye annak ellenére csökkent, hogy a rendelésállomány az előző hónap végén még kismértékben, előtte pedig jelentősebben az egy évvel korábbi szintje felett alakult. Így a visszaesést a magas energiaárak miatti alacsonyabb versenyképesség, költségoptimalizálás magyarázhatta. Az ágazat teljesítményét ugyanakkor a gyenge bázisidőszaki adattal rendelkező járműgyártás felfelé húzta, azonban ez sem tudta kompenzálni az ágazatok nagy részének termeléscsökkenését. Pozitív jelenségként megemlíthető, hogy a növekedést elérő ágazatok közül a KSH még kiemeli a villamos berendezések gyártása ágazatot, azaz legalább ezen ágazatban látszik a beruházások termőre fordulása. Regős Gábor kommentárjában beszámolt a Makronóm Intézet várakozásairól, miszerint a következő hónapokban az ipar teljesítménye még éves alapon mérséklődhet, azonban a külső kereslet növekedésével és a beruházások termőre fordulásával javulhat a kép. Éves szinten a gazdaság akkor tudja elkerülni a recessziót, ha az ipar teljesítménye kedvezőbbé válik.

1. ábra

Forrás: KSH, 2023.05.05.

Kiskereskedelmi üzletek forgalma

A kiskereskedelem forgalmának volumene 2023. Márciusban – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a KSH.
Regős Gábor szerint a visszaesés jelentős, de nem váratlan: a bázisidőszaki adat kiemelkedően erős volt, ekkor 17,1 százalékkal nőtt a forgalom a magas béremelkedések és a kormányzati transzferek (például a fegyverpénz, az szja-visszatérítés) miatt. Ezzel szemben most a keresetek reálértéke csökkent, és a tavalyi transzferek sem ismétlődtek meg, így a háztartások reálértéken jóval kevesebből gazdálkodhattak.
Kedvező hírnek nevezte ugyanakkor, hogy havi szinten már 0,8 százalékos növekedés látszik a forgalomban, azaz a visszaesés a magas bázisok eltűnésével és a reálkeresetek növekedésével előbb-utóbb el fog tűnni. Márciusban mindhárom fő bolttípus forgalma esett, azon belül is legjelentősebben az üzemanyag-forgalom, 29,3 százalékkal, amelyet Regős azzal magyaráz, hogy a bázisidőszakban még érvényben volt az ársapka, amely felfelé pumpálta a keresletet. Az üzemanyag-forgalomban a hazai hozzáadott érték aránya viszonylag alacsony, így a GDP alakulására talán ez van a fő termékcsoportok közül a legkisebb hatással.
Az élelmiszerek és a nem-élelmiszerek esetében ennél kisebb, bár így is jelentős, 10,3, illetve 9,6 százalék a visszaesés. Az élelmiszerek forgalmának csökkenése a termékcsoport kiemelkedő drágulásával magyarázható, míg a nem-élelmiszer üzleteknél a nem alapvető, illetve nagyobb értékű vásárlások elhalasztása, valamint a lefelé vásárlás jelent meg. Az előbbit mutatja az iparcikkek forgalmának 12, illetve a műszaki cikkek forgalmának 21 százalékos visszaesése, míg az utóbbit a használtcikkek 11 százalékos forgalombővülése.
Regős Gábor véleménye szerint a mai adatnak megfelelően tehát a fogyasztás az első negyedévben lefelé húzhatta a gazdasági teljesítményt, és a következő hónapokban a magas bázis és a reálkeresetek csökkenése miatt ez így is marad. A kiskereskedelmi forgalom az év második felében kezdhet növekedni (bár az üzemanyag-forgalom jelentette magas bázis ezt gátolhatja), ennek azonban feltétele az infláció érdemi csökkenése, amelyet ugyanakkor a kereslet visszaesése maga is elősegít.

2. ábra

Forrás: KSH, 2023.05.05.

2023 márciusában az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1511 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Címlapfotó:123