A gazdasági kooperáció fellendülése Szerbiával

A határon átnyúló Interreg projekteken keresztül 2014–2021 között a szerbiai és romániai közös projekteket az Európai Unió 75 millió, a Szerbia és Magyarország közös projektjeit 65 millió euróval támogatta. Az Európai Bizottság 2022. október 14-én meghozott döntése alapján az új Interreg VI-A IPA határon átnyúló, Magyarország és Szerbia közös együttműködési programjaira az unió 63,55 millió eurót biztosít a 2021–2027 közötti időszakra. Mindenekelőtt a zöldrégió megteremtését célozta meg ezekkel az eszközökkel, ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a kockázatmegelőzést, a biodiverzitás megőrzését és a szennyezés csökkentését érinti. Eszközöket fordítanak a humán és kulturális értékek fejlesztése, vagyis az oktatásra és élethosszig tartó tanulásra, valamint kultúrára és a turizmusra. Megcélozták a határokon átnyúló intézményi és civil együttműködést is, többek között a biztonságosabb Európa érdekében.

Szerbiára ösztönzőként hatott 2008-ban, a globális gazdasági válság első évében, hogy sikerült Brüsszellel előbbre lépni az EU-tagság ügyét illetően, ugyanis stabilizációs és társulási megállapodást írtak alá Belgráddal. 2012-től teljes körű ideiglenes kereskedelmi megállapodás végrehajtásáról döntöttek, valamint Szerbia megkapta a tagjelölti státuszt.

A szerb euróintegrációs minisztérium adatai alapján a 35 tárgyalási fejezetből eddig 22-t nyitottak meg, kettőt sikerült ideiglenesen lezárni azzal hogy 2021-től új tárgyalási metodológiát vezetett be az EU a Nyugat-Balkán országai esetében, ami alapján a csatlakozási tárgyalásokra már klaszterekbe sorolt témakörökben, azaz korábban meghatározott fejezetekben kerül sor. Egyelőre két klasztert sikerült megnyitnia Szerbiának, olyan fejezetekkel, amelyek korábban megnyíltak. Hiába kész az ország arra, hogy egy újabb klaszter megnyíljon, 2019-től az EU nem nyitott új tárgyalási fejezetet, mindenekelőtt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd stagnálása miatt.

Szerbiában 2013-tól kezdett a GDP növekvő értékeket mutatni. Stabilan 7 százalék alá csak 2014-től csökkent a pénzromlás, amikorra a gazdasági helyzet is optimálisabb növekedést produkált. A válság az egyébként is ingatag munkaerőpiacra is nagy hatással volt, 2008-ban 13,7 százalék-volt a munkanélküliek aránya, ami 2011-re 22,97-re emelkedett, egy évvel később pedig még magasabb, 24 százalékos volt a ráta. Az ottani statisztikai hivatal adatai szerint Szerbiában 2022 végén 9,2 százalékos volt a munkanélküliek aránya.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a szerb–magyar kapcsolatok változását elemző írásában kiemeli, hogy a válságot követő években az ottani külkereskedelemben egyre jobban elindult a kiegyenlítődés a korábbi magas importigény konszolidálására vonatkozóan.

A főbb kereskedelmi partnerek nem változtak, továbbra is Németország, Olaszország és Bosznia-Hercegovina a fontosabb célország, viszont Kína és Törökország egyre nagyobb szerepet kapott a külkereskedelemben. Míg 2011-ben Törökország részesedése a teljes szerb exportban 1,75 százalék volt (218 millió dollár), Kínába pedig a kivitel 0,71 százaléka áramlott (88,6 millió dollár), addig 2020-ra a török arány 1,86 százalékra (384 millió dollár), a kínai pedig 2,24 százalékra (462 millió dollárra) nőtt. Törökországba jellemzően gumiabroncsokat, folyadékszivattyúkat, aranyat és tisztítóeszközöket szállít, míg Kínába finomított rezet, rézércet, szíjtárcsarendszereket, valamint fűrészelt fát exportál. Mindemellett Szerbia fegyver- és védelmi célú kereskedelme is érdekességeket mutat: 2019-ben valamivel több mint 35 millió dollár értékben exportált ilyen jellegű termékeket, ami az éves exportjának a 0,178 százalékát teszi ki. Az orosz–ukrán háború fokozódását követően az ilyen irányú kivitele 82,8 millió dollárra emelkedett a tavalyi év során.

Az európai uniós tárgyalások kedvezően hatottak az ország befektetői megítélésére, a Szerbiába áramló FDI értéke évről évre nő. Több befektető inkább exportplatformnak tekinti az országot, nem pedig önálló piacnak, ami köszönhető annak is, hogy része a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak. A legtöbb befektető Európából érkezik Szerbiába, de Kína részesedése itt is egyre erőteljesebb: 2010 és 2022 között az ázsiai ország FDI-befektetései 3281 milliárd eurót tettek ki, ezt követte Oroszország 2473 milliárddal, majd az USA 733 milliárddal. 

A koronavírus-járvány miatti lassulás kedvezőtlenül hatott az addig dinamikusan növekvő gazdaságra, a GDP visszaesése mellett az infláció emelkedése, valamint a munkanélküliségi adatok növekedése is aggodalomra adott okot. Az IMF által 2021-ben kiadott jelentés szerint azonban Szerbia a következő öt évben a gazdasági paraméterek javulására számíthat, így a reáljövedelmek növekedése mellett az életszínvonal is emelkedhet. A Nemzetközi Valutaalap az előrejelzését arra alapozza, hogy a járványt követő első évben (2021. január–május között) az ipar 10,3, a kiskereskedelem reálértéken 13, az export pedig 28 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ennek eredményeként a 2021-es beszámolóban az IMF 6 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, amelyet a szerb gazdaság meg is haladott, 7,55 százalékos bővüléssel.

Tagozata, amelynek célja a térség iránt érdeklődő hazai cégek megsegítése volt. Ám az igazi lendületet a két ország közötti nyitott kérdések rendezése hozta magával. Így 2013 júniusában Áder János köztársasági elnök és Tomislav Nikolić szerb államfő közösen koszorúzta meg a Csúrogon elhelyezett, a második világháború magyar és szerb polgári áldozatainak emlékművét. Áder ezt követően a szerb köztársasági képviselőházban mondott beszédében elítélte a második világháború során a magyarok által a Vajdaságban elkövetett bűncselekményeket, valamint bocsánatot kért e tettekért. 2014-ben ennek hatására a szerb kormány bejelentette, hogy kikerült a kollektív bűnösség elve a szerb jogrendből, így megszűnt az a 70 évvel korábban hozott rendelet is, ami három magyarlakta település lakosainak bűnösségét emelte jogszabályi rangra. Ezzel pedig a szerb–magyar külkereskedelmi mutatók fokozatos emelkedésnek indultak.

Szerbiából főként integrált áramkörök, alkatrészek, nyersanyagok, vegyipari és műanyag áru, valamint kukorica érkezik Magyarországra. Hazánk pedig elsősorban elektromos áramot, különböző energiahordozókat, gyógyszereket, elektronikai cikkeket, járműveket és vegyipari termékeket szállít déli szomszédjának, emellett a határokon túl élő magyarság számára szellemi és anyagi támogatásokat nyújt a fennmaradás érdekében.

Ennek részeként 2014-ben hozták létre Belgrádban a kulturális szolgálatot ellátó Collegium Hungaricumot, a Magyarország Nagykövetségének részeként. Majd pedig, mint azt a nagykövetség honlapján olvashatjuk, a magyar kormány felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a hazai gazdaság szereplői számára. „Kézenfekvő tehát, hogy amikor Magyarország kormánya az exportfejlesztést és a tőkeexport előmozdítását a gazdaságpolitikája alappillérévé tette, a Nyugat-Balkán lett az első Kárpát-medencén túli befektetésösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete.

Ennek szellemében indult 2019 őszén a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás, amely révén a magyar vállalatok kiváló lehetőséget kapnak a térségben való megjelenésre. A konstrukció hazai cégek támogatásán keresztül nyújt forrást célországi leány- vagy vegyesvállalatok beruházásaihoz, emellett egyedülálló módon biztosított együttműködési lehetőséget a helyi befektetésösztönzési szervezeteknek az értékelésben való részvétel megteremtésével.

A támogatott vállalkozások a magyar gazdaság legsikeresebb ágazatait képviselik és erősítik, mint a víz-, az építőipar, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar. Ezek mind olyan területek, amelyekben a magyar vállalatok nemzetközi szinten is versenyképes tudással és technológiákkal büszkélkedhetnek” – olvasható a belgrádi külképviselet honlapján. Rámutatnak: a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás sikerén felbuzdulva elindult a Külpiaci Növekedési Támogatás, amely az elődprogramhoz hasonlóan hazai vállalkozások külföldi beruházásaihoz nyújt vissza nem térítendő támogatást, azonban már globális lefedettséggel.

Az elmúlt években kiemelkedően sikeresnek bizonyultak a magyar vállalatok szerbiai befektetései, amelyek közül kiemelendők az OTP és a Mol beruházásai:

amely a vállalat eddigi legnagyobb egyedi beruházása volt az országban. Az elmúlt időszak legnagyobb új magyar befektetése az Indotek csoport belgrádi irodaterület-portfóliójának megvásárlása volt a szerb GTC csoporttól. A tranzakció értéke 267,6 millió euró. A megállapodás öt üzleti park (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue, GTC House) 11 épületének eladására terjed ki, amelyek összterülete 122 175 négyzetméter. A nagyobb vállalatokon kívül több százra tehető a kis- és középvállalati szektorban a teljes magyar és a vegyes tulajdonban lévő cégek száma.

A nagykövetség kiemeli azt is, hogy a két állam közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségét jelzi, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED), valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (EXIM) is képviseletet nyitott Szerbiában. Ezek célja a hazai termékek exportjának támogatása, a szerbiai befektetési lehetőségek feltérképezése, magyar befektetések támogatása, illetve az ehhez szükséges finanszírozás biztosítása.

(Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)

Az írás előző részei elolvashatóak: 
A kereskedelem fejlődése déli szomszédunkkal – 1.rész

Újabb mélypontok a gazdasági kapcsolatokban