A magyar védelmi kiadások a NATO-cél közelében járnak
2023. április 10. 08:06
Tavaly a háború ellenére az időközben 31 tagúra bővült védelmi szövetségből csupán 7 tagállam költötte a GDP 2 százalékát védelemre. Ezt Jens Stoltenberg főtitkár is megjegyezte éves jelentésében. Ez azért érdekes, mert a csatlakozás előtt álló svédektől és finnektől most kifejezetten megkövetelik a 2 százalék elérését. Elemzéssorozatunk második részében többek között Magyarországgal is foglalkozunk.
1. ábra: Magyarország védelmi kiadásainak alakulása. Forrás: Világbank, NATO
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly év végén elmondta, hogy a 2023-as költségvetésben a védelmi kiadások már elérik a 2014-es NATO iránymutatásának megfelelően a GDP 2 százalékát. A 2023. évi központi költségvetésben az orosz–ukrán háború fenyegetéseire egyfajta válaszként létrehozott Honvédelmi Alap keretösszege 842 milliárd forintot tesz ki azzal együtt, hogy az összes honvédelmi kiadás eléri a GDP 2 százalékát.
A Jens Stoltenberg által hivatkozott adatok a 2022-es évre vonatkozó becslések, ahol Magyarország még a védelemre 1,44 százalékot fordított a GDP arányában. Ezzel az 1,44 százalékkal sem vagyunk elmaradva a NATO-tól, hiszen azon túl, hogy az 2 százalékos iránymutatást csak hét tagállam teljesíti,
hazánk ezzel az aránnyal a középmezőnyben helyezkedik el.
Magyarország a NATO-tagok közül a 2022-es előrejelzésekre alapozva a tizenkilencedik. Ezzel olyan államokkal vagyunk egy csoportban, mint Bulgária (1,54 százalék), Dánia (1,38), Portugália (1,38), Törökország (1,37), Montenegró (1,35), Csehország (1,34), valamint olyan nagy európai gazdaságokkal, mint Németország (1,49) és Olaszország (1,51).
Első ránézésre érdekes lehet, hogy Törökország esetében ilyen alacsonyak a GDP-arányos védelmi kiadások. Ha jobban megnézzük, az igaz, hogy a saját régiójában katonai nagyhatalom, és mellette eltörpül a legtöbb európai haderő, de döntően reguláris hadseregre támaszkodnak. Megkockáztatom, hogy jelenleg Törökországnak van a világon az egyik legnagyobb reguláris serege. Viszont azért lehet ilyen alacsony a GDP-arányos védelmi kiadás, mert jelentősebb élvonalbeli védelmi invesztíció és technológiai újítás nincs nagyon Törökországban. Inkább a hagyományos hadseregre támaszkodnak, arról nem is beszélve, hogy a „különutasság” miatt több modern nyugati fegyver beszerzésétől eltiltották az országot.
A másik érdekesség, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, mint Németország, Olaszország, Franciaország esetében ilyen alacsony a GDP-arányos védelmi kiadás, holott Ukrajna bőkezű támogatóiról beszélünk: ebből is látszik, hogy a szavakat nem követték tettek. Ezt támasztja alá az alábbi 2. ábra, amely azt szemlélteti, hogy a NATO-tagállamok GDP-arányos védelmi kiadásai hogyan alakultak 2014 óta.
2. ábra: Az egyes NATO-tagállamok GDP-arányos védelmi kiadásainak alakulása 2014 óta. Forrás: NATO Megj.: Izland nem szerepel a kimutatásban. Zöld szín mutatja, amikor az adott ország teljesítette a NATO GDP 2 százalékos iránymutatását, a piros a nemteljesítést jelöli. A fenti táblázat a NATO által közzétett adatokon alapszik. A NATO az Európai Bizottság Pénzügyi és Gazdasági Főigazgatóságától (DG ECFIN) származó, valamint az OECD rendelkezésre álló gazdasági és demográfiai információit is felhasználta.
Hamarosan jelentkezünk elemzéssorozatunk következő részével, amelyben a NATO-bővítést vizsgáljuk meg részletesebben, valamint azt, hogy a bővítés mit is jelentene a NATO hadereje szempontjából.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf első magyar honvédelmi miniszterként tárgyalt Szaúd-Arábia védelmi vezetőjével, új szintre emelve a két ország stratégiai együttműködését.
Milyen pozitív dolgok történtek az elmúlt két évben?
- új beszerzés semmi, pláne olyasmi, amivel lőni lehet, csak a korábban beszerzett cuccok kommunikációs újracsomagolása zajlik ezredszerre....
- a korábban megrendelt cuccok is alig, vagy sehogy sem jönnek (lynx, gidrán, nasams, de a pzh 2000 sem teljes),
- elküldött a miniszter többszáz tapasztalt tisztet, többeket 45 évesen, miközben személy és létszámfejlezstésről beszélünk folymatosan,
- gyakorlatilag nincs teljesen hadrafogható egységünk sem a Zrínyi indulás óta,
- de nincs rakétatüzérségünk, harcászati és felderítő drónunk, csapatlégvédelmünk, de tüzérségünk és légierőnk és harckocsink is csak mutatóba.
Mindezt egyfolytába a "régió meghatározó hadereje" cimkével kommunikálva, ami már bosszantó is.
Közben a szlovákok duma nélkül most szereztek harci és szállító helikoptereket, és gyalogsági harcjárműveket, és csúcsra járatják a hadiiparukat. A románok drónokat és rakétatüzérséget, és repülőket szereztek be, míg a csehek ugyanannyi leo-t, mint mi, valamint gyalogsági harcjárműveket, tüzérséget, drónokat.......
Miről beszélünk?
A NATO az USA tulajdona, és úgy is viselkedik.
Eddig semmilyen védelmi feladatot nem látott el, ellenben a USA mint NATO tag több NATO-kívüli országot támadott meg.