Tavaly a háború ellenére az időközben 31 tagúra bővült védelmi szövetségből csupán 7 tagállam költötte a GDP 2 százalékát védelemre. Ezt Jens Stoltenberg főtitkár is megjegyezte éves jelentésében. Ez azért érdekes, mert a csatlakozás előtt álló svédektől és finnektől most kifejezetten megkövetelik a 2 százalék elérését. Elemzéssorozatunk második részében többek között Magyarországgal is foglalkozunk.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Magyarország is a NATO azon 23 tagországa közé tartozik, amelynek a GDP-arányos védelmi kiadásai nem érik el a 2 százalékot. Igaz, hazánk évről évre több pénzt költ védelemre, ha ez százalékosan nem is mutatkozik meg. Az Orbán-kormányok 2010 óra csaknem töretlenül évről évre többet költöttek védelemre: 2010-ben még 1,35 milliárd dollárt, és ez 2021-ben elérte a 2,78 milliárdot, ami azt jelenti, hogy 11 év alatt valamivel több mint a duplájára nőttek a védelemre fordított kiadások. Mindehhez hozzájárult, hogy Magyarország 2017 óta Közép-Európa egyik legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre.
1. ábra: Magyarország védelmi kiadásainak alakulása. Forrás: Világbank, NATO
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tavaly év végén elmondta, hogy a 2023-as költségvetésben a védelmi kiadások már elérik a 2014-es NATO iránymutatásának megfelelően a GDP 2 százalékát. A 2023. évi központi költségvetésben az orosz–ukrán háború fenyegetéseire egyfajta válaszként létrehozott Honvédelmi Alap keretösszege 842 milliárd forintot tesz ki azzal együtt, hogy az összes honvédelmi kiadás eléri a GDP 2 százalékát.
A Jens Stoltenberg által hivatkozott adatok a 2022-es évre vonatkozó becslések, ahol Magyarország még a védelemre 1,44 százalékot fordított a GDP arányában. Ezzel az 1,44 százalékkal sem vagyunk elmaradva a NATO-tól, hiszen azon túl, hogy az 2 százalékos iránymutatást csak hét tagállam teljesíti,
Magyarország a NATO-tagok közül a 2022-es előrejelzésekre alapozva a tizenkilencedik. Ezzel olyan államokkal vagyunk egy csoportban, mint Bulgária (1,54 százalék), Dánia (1,38), Portugália (1,38), Törökország (1,37), Montenegró (1,35), Csehország (1,34), valamint olyan nagy európai gazdaságokkal, mint Németország (1,49) és Olaszország (1,51).
Első ránézésre érdekes lehet, hogy Törökország esetében ilyen alacsonyak a GDP-arányos védelmi kiadások. Ha jobban megnézzük, az igaz, hogy a saját régiójában katonai nagyhatalom, és mellette eltörpül a legtöbb európai haderő, de döntően reguláris hadseregre támaszkodnak. Megkockáztatom, hogy jelenleg Törökországnak van a világon az egyik legnagyobb reguláris serege. Viszont azért lehet ilyen alacsony a GDP-arányos védelmi kiadás, mert jelentősebb élvonalbeli védelmi invesztíció és technológiai újítás nincs nagyon Törökországban. Inkább a hagyományos hadseregre támaszkodnak, arról nem is beszélve, hogy a „különutasság” miatt több modern nyugati fegyver beszerzésétől eltiltották az országot.
A másik érdekesség, hogy a legnagyobb európai gazdaságok, mint Németország, Olaszország, Franciaország esetében ilyen alacsony a GDP-arányos védelmi kiadás, holott Ukrajna bőkezű támogatóiról beszélünk: ebből is látszik, hogy a szavakat nem követték tettek. Ezt támasztja alá az alábbi 2. ábra, amely azt szemlélteti, hogy a NATO-tagállamok GDP-arányos védelmi kiadásai hogyan alakultak 2014 óta.
2. ábra: Az egyes NATO-tagállamok GDP-arányos védelmi kiadásainak alakulása 2014 óta. Forrás: NATO Megj.: Izland nem szerepel a kimutatásban. Zöld szín mutatja, amikor az adott ország teljesítette a NATO GDP 2 százalékos iránymutatását, a piros a nemteljesítést jelöli. A fenti táblázat a NATO által közzétett adatokon alapszik. A NATO az Európai Bizottság Pénzügyi és Gazdasági Főigazgatóságától (DG ECFIN) származó, valamint az OECD rendelkezésre álló gazdasági és demográfiai információit is felhasználta.
Hamarosan jelentkezünk elemzéssorozatunk következő részével, amelyben a NATO-bővítést vizsgáljuk meg részletesebben, valamint azt, hogy a bővítés mit is jelentene a NATO hadereje szempontjából.
Borítókép:
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Egy hét alatt ez már a második alkalom.
A NATO beavatkozását javasolják.
Velem aztán nincsen!
40 éves törvényt írnának felül.
Aki fizetni tud, az megmenekül; aki nem, az a vágóhídra kerül. Szalai Zoltán írása.
Ilyenkor kell elővenni a józan paraszti eszünket, és fölmérni, mi a teendő.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
