Trump ismét Washingtonba hívta a magyar kormányfőt. Ami biztos: fajsúlyos megállapodások várhatók.
Hivatalos a bejelentés, s mire az olvasó a kezébe veszi a lapot, Orbán Viktor már a repülőn lesz: november 7-én Donald Trump amerikai elnök fogadja a magyar miniszterelnököt Washingtonban, ahová a Mandiner is elkíséri. A magyar delegáció amerikai idő szerint csütörtök délután érkezik az amerikai fővárosba, és szombat reggel indul haza. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 30-ai kormányinfón arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a találkozón „energetikai, hadiipari, gazdasági és pénzügyi megállapodásról szóló döntések is születni fognak”.
Emlékezetes: Orbán Viktor nyár végére ígért egy nagy magyar–amerikai gazdasági csomagot. Az elemei Donald Trump hivatalba lépése óta megvalósultak, hiszen az eltelt hónapokban – az alapvetően a hazai termelés felfuttatására, az import csökkentésére és az ipar hazacsábítására törekvő amerikai vámpolitika dacára – öt nagy amerikai beruházás is segítette Magyarországot a gazdasági növekedés beindulásában. A New York-i Diligent Corporation szoftverfejlesztő vállalat, amely alapvetően vállalatirányítási és kormányzati szoftverek fejlesztésével foglalkozik, 37 milliárd forintból épít magyarországi bázist; a megújuló energia termeléséhez szükséges eszközöket gyártó, massachusettsi GE Vernova 9,5 milliárdért bővíti termelési kapacitását Veresegyházon; az automatizációval foglalkozó, Missouri állambeli Emerson 2,5 milliárdért hajt végre bővítést kutatás-fejlesztési területen; a bostoni, ipari szoftvereket fejlesztő Tulip Interfaces 2,3 milliárdot hoz budapesti irodájába; a szingapúri–amerikai Flextronics pedig 2 milliárd forintból bővíti zalaegerszegi elektronikai ipari üzemét.
A magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok rákfenéje ugyanakkor továbbra is a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amely nélkül gazdasági csomag nem lehet teljes, hiszen az garantálja, hogy az amerikaiaknak Magyarországon (és a magyaroknak az Egyesült Államokban) adózási szempontból megérje befektetniük. Esély van arra, hogy ez a megállapodás az Orbán–Trump-találkozón megszületik, s így felszámolható lesz a kár, amelyet Joe Biden kormánya és az általa hazánkba küldött, majd távozása óta Magyarország-ellenes propagandistaként működő David Pressman nagykövet okozott az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokban.
A politikai kapcsolatokban a kármentesítés már korábban sikeresen megtörtént: miközben az Orbán és Trump közötti telefonbeszélgetések mindig is rendszeresek voltak, alig egy hetet kellett várni a Trump-adminisztráció hivatalba lépésétől kezdve arra, hogy létrejöjjön az első külügyminiszteri szintű telefonos tárgyalás Marco Rubio és Szijjártó Péter között. Személyesen aztán 2025 márciusában találkoztak Washingtonban, majd 2025 októberében ismét, hogy a Donald Trump által október elején bejelentett budapesti békecsúcsról tárgyaljanak. Időközben egy – igaz, multilaterális – találkozó is megvalósult az amerikai elnök és a miniszterelnök között a közel-keleti békemegállapodás bejelentésekor az egyiptomi Sarm es-Sejkben.
Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, akit koholt korrupciós vádak alapján helyezett pénzügyi korlátozások alá a már vereséget szenvedett Biden-adminisztráció, Trumpék már április 25-én levették a szankciós listáról. Augusztusban jött ki az első olyan amerikai kormányzati emberi jogi jelentés, amelyet már a Trump-kabinet adott ki – ebből teljes mértékben hiányoztak a Biden-kormány alatt Magyarországgal szemben felmerülő kritikák. 2025. szeptember 30-ai hatállyal a Trump-kormány visszavonta a Magyarországgal szembeni ESTA-korlátozást is: akárcsak az amerikai vízummentességi program többi résztvevője, úgy Magyarország esetében is újra két évre és az USA-ba való többszöri belépésre érvényes az egyszer megigényelt ESTA.
A legnagyobb változás az Ukrajna-politikában történt: miután a Biden-kormányzat békepárti álláspontja miatt folyamatosan nyomás alatt tartotta hazánkat,
a Trump-kormány alatt Magyarország az Egyesült Államok legszorosabb európai szövetségesévé vált.
A szankciós politika kapcsán Magyarország és az USA koordinálják lépéseiket, Trump elnök hallgat Orbán Viktorra a háború ügyében,
s Magyarország a Trump-kabinet béke-erőfeszítéseinek legfontosabb támogatója mind a világ-, mind az európai politikában.
Ennek köszönhető az is, hogy Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodott abban, hogy az ukrajnai béketeremtésről szóló következő találkozójuk helyszíne Budapest lesz; az Egyesült Államok sajtóinformációk szerint már az alaszkai Trump–Putyin-csúcsot követően tervezett háromoldalú Trump–Putyin–Zelenszkij-találkozó helyszínéül is hazánk fővárosát nézte ki.
Energetikai tekintetben minden valószínűség szerint megállapodás születik majd arról, hogy az Egyesült Államok a béke érdekében nem olyan intézkedésekkel fog nyomást gyakorolni Oroszországra, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiabiztonságát – és minden valószínűség szerint szorosabb energetikai együttműködésre is lehetőség van hazánk és az USA között akár a cseppfolyósított gáz beszerzését, akár a Paks II.-beruházást illetően. A hadiiparban a fegyverbeszerzések mellett együttműködésről lehet szó a magyar államnak nemrég a 4iG kezelésébe átkerülő, masszív érdekeltségei és az amerikai hadiipar között. A miniszterelnök legutóbbi interjúiban többször is utalt arra, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által Trumppal megkötött vámmegállapodásnak a kontinensre, így Magyarországra is kedvezőtlen gazdasági következményeit tagállami szinten amerikai befektetések hazánkba csábításával lehet csak ellensúlyozni.
Orbán Viktor legutóbb 2019 májusában járt hivatalos látogatáson az amerikai elnöknél – az akkor már bő két éve első elnöki ciklusát töltő Donald Trumpnál. Hat éve nem volt tehát kétoldalú találkozó hivatalban lévő amerikai elnök és magyar kollégája között; Joe Biden vezetése alatt még csak szóba sem került. Az, hogy 2025-ben, nem egészen tíz hónappal hivatalba lépése után, negyedik európai kormányfőként – eddig a francia és a német elnök, valamint az ír taoiseach részesült ebben a megtiszteltetésben – hívja Washingtonba a magyar miniszterelnököt Donald Trump, mindent elmond a magyar–amerikai kapcsolatok állapotáról, valamint azok változásának sebességéről a kormányváltás óta.
Nyitókép: A washingtoni Fehér Ház ovális irodájában 2019. május 13-án
Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Az egyik legnagyobb tehetség Pep Guardiola csapatához csatlakozik.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kollektív jogfosztás mind magyar, mind egyetemes szempontból elfogadhatatlan. Így a Benes-dekrétumok is.
