Óriási változások, itt a nyugati nyitás: Trump elnök hallgat Orbán Viktorra a háború ügyében

Hivatalos a bejelentés, s mire az olvasó a kezébe veszi a lapot, Orbán Viktor már a repülőn lesz: november 7-én Donald Trump amerikai elnök fogadja a magyar miniszterelnököt Washingtonban, ahová a Mandiner is elkíséri. A magyar delegáció amerikai idő szerint csütörtök délután érkezik az amerikai fővárosba, és szombat reggel indul haza. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 30-ai kormányinfón arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a találkozón „energetikai, hadiipari, gazdasági és pénzügyi megállapodásról szóló döntések is születni fognak”.

Célegyenesben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállítása

Emlékezetes: Orbán Viktor nyár végére ígért egy nagy magyar–amerikai gazdasági csomagot. Az elemei Donald Trump hivatalba lépése óta megvalósultak, hiszen az eltelt hónapokban – az alapvetően a hazai termelés felfuttatására, az import csökkentésére és az ipar hazacsábítására törekvő amerikai vámpolitika dacára – öt nagy amerikai beruházás is segítette Magyarországot a gazdasági növekedés beindulásában. A New York-i Diligent Corporation szoftverfejlesztő vállalat, amely alapvetően vállalatirányítási és kormányzati szoftverek fejlesztésével foglalkozik, 37 milliárd forintból épít magyarországi bázist; a megújuló energia termeléséhez szükséges eszközöket gyártó, massachusettsi GE Vernova 9,5 milliárdért bővíti termelési kapacitását Veresegyházon; az automatizációval foglalkozó, Missouri állam­beli Emerson 2,5 milliárdért hajt végre bővítést kutatás-fejlesztési területen; a bostoni, ipari szoftvereket fejlesztő Tulip Interfaces 2,3 milliárdot hoz budapesti irodájába; a szingapúri–amerikai Flextronics pedig 2 milliárd forintból bővíti zalaegerszegi elektronikai ipari üzemét. 

A magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok rákfenéje ugyanakkor továbbra is a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, amely nélkül gazdasági csomag nem lehet teljes, hiszen az garantálja, hogy az amerikaiaknak Magyarországon (és a magyaroknak az Egyesült Államokban) adózási szempontból megérje befektetniük. Esély van arra, hogy ez a megállapodás az Orbán–Trump-­találkozón megszületik, s így felszámolható lesz a kár, amelyet Joe Biden kormánya és az általa hazánkba küldött, majd távozása óta Magyar­ország-ellenes propagandistaként működő David Pressman nagykövet okozott az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokban.

Rendszeres tárgyalások, jelzésértékű gesztusok

A politikai kapcsolatokban a kármentesítés már korábban sikeresen megtörtént: miközben az Orbán és Trump közötti telefonbeszélgetések mindig is rendszeresek voltak, alig egy hetet kellett várni a Trump-adminisztráció hivatalba lépésétől kezdve arra, hogy létrejöjjön az első külügyminiszteri szintű telefonos tárgyalás Marco Rubio és Szijjártó Péter között. Személyesen aztán 2025 márciusában találkoztak Washingtonban, majd 2025 októberében ismét, hogy a Donald Trump által október elején bejelentett budapesti békecsúcsról tárgyaljanak. Időközben egy – igaz, multilaterális – találkozó is megvalósult az amerikai elnök és a miniszterelnök között a közel-keleti békemegállapodás bejelentésekor az egyiptomi Sarm es-Sejkben. 

Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, akit koholt korrupciós vádak alapján helyezett pénzügyi korlátozások alá a már vereséget szenvedett Biden-adminisztráció, Trumpék már április 25-én levették a szankciós listáról. Augusztusban jött ki az első olyan amerikai kormányzati emberi jogi jelentés, amelyet már a Trump-kabinet adott ki – ebből teljes mértékben hiányoztak a Biden-kormány alatt Magyarországgal szemben felmerülő kritikák. 2025. szeptember 30-ai hatállyal a Trump-kormány visszavonta a Magyarországgal szembeni ESTA-korlátozást is: akárcsak az amerikai vízummentességi program többi résztvevője, úgy Magyarország esetében is újra két évre és az USA-ba való többszöri belépésre érvényes az egyszer megigényelt ESTA.

Szorosabb energetikai együttműködés a kapuban?

A legnagyobb változás az Ukrajna-politikában történt: miután a Biden-kormányzat békepárti álláspontja miatt folyamatosan nyomás alatt tartotta hazánkat, 

A szankciós politika kapcsán Magyarország és az USA koordinálják lépéseiket, Trump elnök hallgat Orbán Viktorra a háború ügyében, 

Ennek köszönhető az is, hogy Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodott abban, hogy az ukrajnai béketeremtésről szóló következő találkozójuk helyszíne Budapest lesz; az Egyesült Államok sajtóinformációk szerint már az alaszkai Trump–Putyin-csúcsot követően tervezett háromoldalú Trump–Putyin–Zelenszkij-találkozó helyszínéül is hazánk fővárosát nézte ki.

Energetikai tekintetben minden valószínűség szerint megállapodás születik majd arról, hogy az Egyesült Államok a béke érdekében nem olyan intézkedésekkel fog nyomást gyakorolni Oroszországra, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiabiztonságát – és minden valószínűség szerint szorosabb energetikai együttműködésre is lehetőség van hazánk és az USA között akár a cseppfolyósított gáz beszerzését, akár a Paks II.-beruházást illetően. A hadiiparban a fegyverbeszerzések mellett együttműködésről lehet szó a magyar államnak nemrég a 4iG kezelésébe átkerülő, masszív érdekeltségei és az amerikai hadiipar között. A miniszterelnök legutóbbi interjúiban többször is utalt arra, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által Trumppal megkötött vámmegállapodásnak a kontinensre, így Magyarországra is kedvezőtlen gazdasági következményeit tagállami szinten amerikai befektetések hazánkba csábításával lehet csak ellensúlyozni.

Orbán Viktor legutóbb 2019 májusában járt hivatalos látogatáson az amerikai elnöknél – az akkor már bő két éve első elnöki ciklusát töltő Donald Trumpnál. Hat éve nem volt tehát kétoldalú találkozó hivatalban lévő amerikai elnök és magyar kollégája között; Joe Biden vezetése alatt még csak szóba sem került. Az, hogy 2025-ben, nem egészen tíz hónappal hivatalba lépése után, negyedik európai kormányfőként – eddig a francia és a német elnök, valamint az ír taoiseach részesült ebben a megtiszteltetésben – hívja Washingtonba a magyar miniszterelnököt Donald Trump, mindent elmond a magyar–amerikai kapcsolatok állapotáról, valamint azok változásának sebességéről a kormányváltás óta.

Nyitókép: A washingtoni Fehér Ház ovális irodájában 2019. május 13-án
Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd