Kína magasan lehagyta Amerikát csúcstechnológiában 

A nyugati világban elterjedt hiedelem, hogy Kína csak összeszerel és másol, abból él, amit a fejlett Nyugat odatelepített, illetve amit a szorgos kínaiak a nyugati cégektől „eltanultak” – idézőjelben vagy idézőjel nélkül. 
György László kormánybiztos szavaival élve – 

Ha-Joon Chang dél-koreai közgazdász, a SOAS University of London professzora már 2007-ben megjelent könyvében megírta ezt a kottát. Könyvének szabadfordításban az irgalmatlan szamaritánusok címet adva utalt arra, hogy miközben a nyugati gazdaságpolitikusok a Keletre kényszerített szabályaikkal meggyőződésük szerint szamaritánust játszanak, vagyis nagylelkű és irgalmas szívű embert, valójában attól a fejlődési eszköztártól akarják a Keletet megfosztani, ami a Nyugatot fejletté tette – fejtette ki György László.

Lehetséges a kínai technológiai monopólium

Arra a kérdésre, vajon hol tart Kína – a világ immáron második legnépesebb országa – a nyugati világból kölcsönzött eszköztárat alkalmazva, az amerikaiak is keresik a választ. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának megbízásából az ausztrál ASPI kutatóintézet átfogó tanulmányt készített 2023-ban, amely során 44 kritikus csúcstechnológiai terület több ezer folyóiratában az elmúlt 5 évben világszerte publikált kutatásokat és az ezekhez kapcsolódó idézeteket, hivatkozásokat követték nyomon. Az adatok azt mutatják, hogy

György László példaként említi, hogy a nanoanyagok gyártása, az 5G- és 6G-kommunikáció, az elektromos akkumulátorok területén Kína nemcsak vezet, de fennáll a kínai technológiai monopólium kialakulásának esélye. Ezt mutatja és támasztja alá az alábbi ábra.

György László kormánybiztos posztjában kitért arra is, hogy mindez miért érdekes a globális hatalmi viszonyok és a gazdaságpolitikai döntések szempontjából. 
Ray Dalio amerikai milliárdos befektető arra a következtetésre jutott, hogy egy birodalom globális hatalmi pozícióját, amit leginkább a gazdasági fejlettségével, a világkereskedelmi súlyával, a katonai fölényével, a pénzügyi központ szerepével és a tartalékvaluta-szerepének gyors megerősödésével jellemezhetünk, általában 35 évvel előzi meg a technológiai, oktatási és ebből származó versenyképességi előny. (Lásd az elemzéshez tartozó ábrát kommentben.) Tehát, ha úgy tekintünk az ausztrál kutatóintézet átfogó elemzésére, hogy Kína közel van a technológiai vezető szerephez, akkor 35 év múlva lenne esedékes a kínai gazdasági fölény betetőzése.
Sok esetben az átiratok vagy a szokványostól eltérő kottaolvasás élvezetesebb eredményre vezet, mint az eredeti verzió. Ennek analógiájára felgyorsult világunkban nem elképzelhetetlen, hogy a kínai technológiai és tudásbéli vezető szerep feltételei 35 évnél rövidebb idő alatt teljesülnek, de megint más kottából olvasva. Kína korábbi történelmi szerepfelfogását alapul véve nem biztos, hogy a távol-keleti nagyhatalom ettől még globális hegemónná válik – tette hozzá írásában a kormánybiztos.

A helyzet Magyarország szemszögéből

Magyarország kicsi, de méretéhez képest nagyon is nyitott gazdaságú országként a blokkosodás helyett a világgazdasági és -politikai nyitottságának észszerű fenntartásában érdekelt – fogalmazott György László. 
A mai napig érvényesek John Maynard Keynes, a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdászának szavai, aki szerint „az eszmék, a tudomány, a vendégszeretet, az utazás – ezek azok, amelyek a természetüknél fogva nemzetköziek. De a javak készüljenek helyben, amikor csak az racionálisan lehetséges, és mindenekelőtt a hitelezés maradjon nemzeti keretek között”.
György László a fentiek alapján a következőket fogalmazta meg:
„hasznunk lehet a koronavírus-válság óta zajló reshoring és nearshoring jelenségből, ami azt eredményezi, hogy a termelés közelebb kerül a fogyasztáshoz. Ebből a hullámból akkor tudjuk a legtöbbet kihozni, ha a világszinten is a legjobbak közé tartozó tőkevonzó képességünkkel a high-tech cégek tudását be tudjuk integrálni a magyar gazdaságba.”

Ezért került sor a szak- és felnőttképzés, az egyetemek és az innovációs rendszer átalakítására, ami lehetőséget teremt a képzési és innovációs rendszereink, valamint a Magyarországon működő vállalkozások szorosabb összekapcsolódására. Ezért törekszik arra minden erejével a vállalkozásfejlesztés és az iparpolitika, hogy a kicsikből közepesek, a közepesekből nagyok legyenek, a másodvonalbeli beszállítóból első vonalbeliek, az ígéretes magyar vállalkozásokból pedig saját termékkel és szolgáltatással büszkélkedő „magyar multik”, nemzeti bajnokok, integrátorvállalatok nőjenek ki. Ezért fürkésszük folyamatosan az élvonalbeli technológiákat és az azokhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások előállítására képes hazai vállalkozásokat, mert azt látjuk, hogy a közelmúltban azok az országok tudtak igazán nagy fejlődést elérni – mint például Dél-Korea vagy Izrael –, amelyek képesek voltak meglovagolni a kor élvonalbeli technológiái iránt mutatkozó végtelen keresletet.
Miért ne lehetne Magyarország a világ újkori tudásközpontja, ahol a nyugati és a keleti kultúra, filozófia és vallás, valamint a tudományos képességek találkoznak? – teszi fel a kérdést György László.

Annál is inkább, mert az eltérő álláspontok és világnézetek harmonikus találkozása nem volna előzmény nélküli Magyarország történetében. Ennek ékes példája, hogy a vallásszabadság világnapjának megünneplése is hazánkhoz kötődik, hiszen a világon először 1568-ban a tordai országgyűlésen foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.
György László szerint 

Címlapfotó: György László hivatalos Facebook oldala