A magyar gazdaság számára sok nehézséget is tartogat a 2023-as év, de a Makronóm Intézet negyedéves makrogazdasági előrejelzésében 2024-re már 3,2 százalékos GDP-bővülést vár.
A Makronóm Intézet április közepén közzétett negyedéves Makrogazdasági előrejelzésében idén csaknem 1 százalékos, 2024-ben pedig már 3 százalék feletti GDP-bővüléssel számol.
„Az előrejelzés kapcsán olyan lefelé mutató kockázatokat azonosítunk, amelyek a hazai gazdaság bővülését a versenytársainkhoz képest markánsabban fogják vissza: ilyen az energiapiaci helyzet, amelyet a háború közelsége és a szankciók magyar gazdaságra gyakorolt hatása is felerősít” – fogalmazott Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
A 2023-as évre tehát mérsékeltebb, de 2024-re már satbilabb növekedést várnak az elemzők, aminek oka az európai és távol-keleti piacaink jó teljesítményében, a termőre forduló beruházásokban, valamint az ipar magas rendelésállományában keresendő.
A negatív oldal viszont a bizonytalan gazdasági környezet, valamint a szankciók negatív hatásai.
„Az energiapiac volatilitása, az Európai Unió trendszerűen romló versenyképessége, az EU-s források visszatartása mind-mind olyan tényezők, amelyek negatív kockázatokat jelentenek előrejelzésünk szempontjából” – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
A háború okán az EU elkötelezett az orosznál jóval drágább energiaforrások vásárlása iránt, ami veszélyezteti az európai ipar versenyképességét. „Természetesen a zöldátállás komoly lehetőségeket tartogathat hazánknak, ehhez ki kell használnunk az elektromobilitásban és az e folyamat köré épülő ipari ökoszisztémákban rejlő potenciált” – fogalmazott Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.
„A zöldátállásban nemcsak a piaci lehetőségek dinamikus bővülése, hanem a már meglévő ipari – elsődlegesen járműipari – hagyományok, a világszínvonalú tesztkörnyezet (Zalazone) és az ellátási láncok átalakulása (reshoring és nearshoring folyamata) is segítségünkre lehet”
– fogalmazott a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.
A globális ellátási láncokban tapasztalt feszültség az inflációt kiváltó fő tényező: a Makronóm Intézet előrejelzése szerint így az idei évben még magasan maradhat, de év végére elérhető az egy számjegyű infláció, ha a forint árfolyama tartósan a 400 forint/eurós szint alatt marad, valamint az energiaárakban sem lesz újabb óriási mértékű kiugrás. A Makronóm Intézet 2023-ra a maginflációt 18,5, a következő évre 7,2 százalék környékére várja.
A hazai foglalkoztatás a 2023-as évben is magas, igaz az energiapiaci helyzet itt is éreztette hatását, de ennek ellenére is csak kismértékű romlás várható. Az idei év átlagában a foglalkoztatás 4 millió 687 ezer fő lehet, ami 2024-re kismértékben emelkedhet 4 millió 699 ezer főre. A Makronóm Intézet becslései szerint 2023-ban a reálkeresetek 3,2 százalékkal csökkenhetnek, de 2024-ben már emelkedhetnek, mégpedig 6,5 százalékkal. Ez azt is jelenti, hogy 2024-ben 58 százalékkal lehetnek magasabbak a reálbérek, mint 2015-ben.
A Makronóm Intézet becslései szerint csökkenő pályán marad a fizetési mérleg hiány és az államadósság is: a hiány 2023-ban 3,8 százalék, 2024-ben 2,7 százalék lehet, az államadósság pedig 2023-ban 69,4, 2024-ben 67,2 százalék. Jóval kedvezőbbet jósolnak tehát a kormányzati várakozásoknál. Az elemzésben azonban felhívják a figyelmet, hogy ezekben a számításokban még nem szerepelnek olyan 2023. év eleji kormányzati intézkedések, mint a vármegye- és országbérlet, az utazási támogatás megemelése, a Dunaferr dolgozóinak átvállalt bére, a Diákhitel 1 kamatfixálása és a Baross Gábor programok sem.
Borítókép:123rf.com
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
