A magyar menedzsereknek a nehéz időszakokban is fontos a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a folyamatos szakmai fejlődés. A pénzügyi stabilitás, a beruházások megtérülése és az energia okos használata voltak a Menedzserek Országos Szövetségének, immár hagyományos, a Menedzserek a Társadalomért - Fókuszban a jövő! elnevezésű konferenciájának fő témái.
A pénzügyi stabilitás, a beruházások megtérülése és az energia okos használatának témái köré szerveződtek a Menedzserek Országos Szövetségének immár hagyományos, a Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a jövő! elnevezésű konferenciájának témái. A megújult Millenáris Fogadóban megrendezett konferencia előadásainak sokfélesége és alapossága jelzi: a hazai vállalatvezetők folyamatos fejlődésben, a gazdasági-piaci környezet rezdüléseit figyelő és azokra reagáló módon tartják szem előtt, még a nehéz gazdasági környezetben is, a fenntarthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást. A Menedzserszövetség nagy sikerű Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! egész napos, március 31-én, idén negyedik alkalommal megrendezett konferenciáját Buday Kollárik Tímea, a Menedzserszövetség ügyvezetője nyitotta meg. Köszöntőbeszédében személyes gondolatait is megosztotta a konferencia megszületésével kapcsolatban: 2020 áprilisában hívta fel Kapitány Istvánt az ötletével, aki a lezárások miatt akkor áthelyezte a bázisát Budapestre, hogy mit szólna, ha májusra szerveznének egy digitális konferenciát, akkor újnak számító technikai megoldásokkal, és segítenének irányt mutatni különböző szektorok példamutató vezetőinek gondolatain keresztül az akkor mindenki számára bizonytalan helyzetben. Az első két év digitális megvalósítását követően az idén már a negyedik alkalommal rendezték meg a konferenciát, több mint 150 vendég személyes jelenlétével.
Másként állnak az energiaátmenethez a fogyasztók ma, mint tíz éve: az Y és a Z generáció 70 százaléka hajlandó többet is fizetni azért, ami neki fontos. Ez pedig a fenntarthatóság – kezdte nyitó előadásában Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke, a Shell globális executive alelnöke. „A hidrogéntöltés a vártnál jóval kisebb mértékű elterjedésének nem az az oka, hogy túl drága, hanem az, hogy nem mérték fel a fogyasztói igényeket” – fogalmazott. Ezzel szemben szerinte az akkumulátoros autókat sem azért veszik, mert olcsó, hanem azért, mert Elon Musk „cool”-lá tette. A fogyasztók nélkül tehát semmi nem megy, a vállalatvezetők számára pedig az energiaátmenet során az egyik legfontosabb versenyelőny a tanulási képességük fenntartása.
A kormány a makrogazdasági környezet javulására számít – ezt már Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára mondta. Előadásában a legnagyobb kihívásként az inflációt azonosította. Mint fogalmazott,
A januári csúcspontot követően az év első felében lassabb, a másodikban drasztikusabb csökkenés várható, így érhető el év végére az egy számjegyű infláció a PM számításai alapján. Hozzátette, az idén fontos cél a költségvetési hiány mérséklése 3,9 százalékra és az államadósság csökkentése is.
Az Állandó újratervezés a pénzügyek területén című, Czakó Borbála stratégiai tanácsadó, korábbi londoni magyar nagykövet által moderált kerekasztal-beszélgetésből megtudhatták a résztvevők, mennyire kulcsfontosságú, hogy a változó piaci környezetre rugalmasan reagálhassanak a cégek, hiszen mint a résztvevők kifejtették: a közép- és hosszú távú tervezés gyakorlatilag ellehetetlenült. „Az éves terveket két éve el kellett felejteni, most havonta, negyedévente újratervezünk” – jellemezte a helyzetet Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke. „Azonnal kell reagálni a gazdasági környezet és a piac változásaira, a fogyasztói igények átalakulására” – mondta Kárpát Krisztina is, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, amihez csatlakozva Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy jó csapattal a legjobbat kell elérni, amihez rugalmasság kell a cégvezetőktől, valamint a tervezést váró „központtól” is.
„A 2008-as krízishez képest most van egy nagy különbség – mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója –, hiszen most az akkorihoz képest nincs bizalmi válság”. Mint mondta, az elmúlt hetek bankcsődjei nem okoznak globális bankrendszerválságot. E fontos kijelentése átvezetett a beruházások témájára, hiszen a beruházási döntések nagymértékben alapoznak a piacba vetett bizalomra, és nem elválaszthatók a pénzpiaci környezettől. Elsőként ezt a témát Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke, a Menedzserszövetség felügyelőbizottságának elnöke bontotta ki, és mintegy ráerősítve az előző témakörben vázolt problémára, arról beszélt, hogy „a beruházási döntésekhez a jövőbe látás képességére van szükségünk, mert míg a nyugalmasabb időszakokban a döntéseket a trendek alapján is meg lehetett hozni, ez a mostani helyzet nem ilyen”. Mint mondta, a vállalatvezetők azt tehetik, hogy megpróbálják megérteni a nagy technológiai trendeket és azok hatását, a beruházásoknál pedig szerinte kisebb volumenekben, de többféle dologban érdemes gondolkodni. „A magyar gazdaságra jellemző, hogy az itt működő, beruházási képességgel büszkélkedő cégek nagy része nem magyar – ettől függetlenül a vezetőiknek kötelességük promotálni a kormány által is támogatott hazai lehetőségeket” – kérte a jelenlévő cégvezetőket a hazai beruházási helyszínek népszerűsítésére.
A „Beruházások jövője, fejlesztések megtérülése" kerekasztal-beszélgetést moderáló Sellyey Tamás, a Menedzserszövetség elnökségi tagja, a Dutcham alelnöke a humán fejlesztések fontosságára hívta fel a figyelmet. Dankó Virág, a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a különleges környezettel és infrastruktúrával, amit a Millenáris nyújt, hozzá szeretnének adni a magyar emberek jóllétéhez, és nagy öröm számukra, hogy a Menedzserszövetség gazdaságot és társadalmat is támogató konferenciájának otthont adhattak.
Az utcán nem tudjuk kikapcsolni a hirdetést, ahogyan azt esetleg az online felületeken meg lehet tenni – érzékeltette előadásában Samu Tímea, a JCDecaux Hungary Zrt. vezérigazgatója, miért válik egyre fontosabbá az outdoor-piac. A különleges megjelenések élővé teszik a városképet és miután a városi környezetben élők egyre több időt töltenek az otthonukon kívül, az outdoor-hirdetések az elérésben az élmezőnybe kerültek az online hirdetésekkel mellett. Kiemelte, hogy innovatív megoldásokkal ráadásul képesek az offline-térből az online-ra is átterelni a fogyasztókat, ami így még nagyobb elérést jelent más reklámfelületekkel szemben.
A Mol Campus inspiratív hatásáról beszélt Ratatics Péter, a Mol Csoport fogyasztói szolgáltatás ügyvezető igazgatója, az INA igazgatótanácsának elnöke, azt az élményét megosztva, hogy miután a kilenc különböző irodaházból összeköltözött munkatársak találkoztak, a leggyakrabban az hangzott el, hogy „De jó, hogy látlak!”. Ezt pedig olyan beszélgetések követték, amelyekből ötletelések és – az épületberuházás megtérülését előbbre hozó – innovációk születnek.
Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint, amikor piaci kihívás éri a céget, el kell gondolkodni, hogy mik az értékek, és ilyenkor nem lehet más a válasz, mint az, hogy a humán erőforrásba kell befektetni.
A humánberuházások fontosságát, valamint a Tanítsunk Magyarországért Program társadalmi és vállalati megtérülését emelte ki előadásában György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos. Az amerikai példára elindított projektben az egyetemisták élményekkel, programokkal tanítanak gyerekeket munka- és továbbtanulási lehetőségektől távoleső településeken, amelyeken eddig a középiskolai lemorzsolódás aránya több mint 50 százalékos volt.
Az Energia okosan témakört nyitó előadásban Kiss Attila, az E.ON SE Vállalati Eszközmenedzsmentért felelős (EAM) alelnöke, a Menedzserszövetség elnökségi tagja azt fejtette ki, hogy az energiaüzlet az emberekről szól, azokról, akiknek energiát szolgáltatunk. Az ő igényeiknek megfelelve kell az ideális megoldásokat biztosítani. A megújulóenergia-termelésnél a beruházási költségek még mindig magasak, de a technológiai fejlődés eredményeként néhány éve eljutottunk oda, hogy élettartamszinten versenyképesek lettek – mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, aki szerint a vállalatvezetők döntéseiben akkor is megvolt az élhető világ iránti felelősség, amikor ez a versenyképességi helyzet még nem állt fenn.
A hidrogén a jövő energiaforrása vagy energiahordozója? című előadásában feltett kérdést válaszolta meg Hegedüs Ákos, a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Azt fejtette ki, hogy a hidrogén nem energiaforrás, hanem másodlagos energiahordozó, amelynek a tárolásához és a felhasználásához speciális tudás és feltételek szükségesek. Az elterjedéséhez szükséges nagy projektek pont ebből adódóan még nem valósultak meg, de annak ellenére, hogy drágább megoldás, hisz abban, hogy a hidrogén fontos eleme kell legyen az energiaportfóliónak.
Az Erőforrások okos használata vállalati környezetben címmel Pesti Tímea, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatója által moderált kerekasztal-beszélgetésen Békefi László, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a rezsiköltségek megduplázódására hívta fel a figyelmet, de mint mondta, cégénél arra fókuszáltak, amire ráhatásuk van, így felgyorsították a modernizációs beruházásokat, aminek segítségével tavaly 20 százalékkal csökkentették az egy termék előállításához szükséges PET-mennyiséget, és az elmúlt tíz évben már 20-30 százalékkal mérsékelték víz-, illetve az energiafelhasználásukat. A költségnövekedéseket ugyanakkor az áraikban is érvényesítették: a szénsavas üdítőitalok éves szinten 26 százalékkal drágultak.
Almássy Gabriella, az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a biztosítóknál az éves szerződési fordulók miatt nem volt nagy áremelés, náluk viszont a klímaváltozás hatásai is megjelentek a kockázati oldalon. A Nestlé Hungária Kft. a neki beszállító gazdálkodók körében a regeneratív – mélyszántást mellőző – gazdálkodási programot indított – számolt be Noszek Péter, a cég ügyvezető igazgatója. Mint elmondta, egyik gyárukból sem megy a szeméttelepre semmi, és Magyarországon érték el az egyik legmagasabb visszagyűjtési arányt a Nespresso kávékapszuláknál.
Immár harmadik éve egy népszerű jótékonysági program is kapcsolódik a konferenciához: az esemény bevételéből a Menedzserszövetség tagjai és a konferencia résztvevői facsemetéket ültetnek el a Menedzserszövetség Klímavédelmi Kiserdejében. A kezdeményezés célja, hogy Budapestet zöldebbé tegyék és megóvják a jövő számára. Az elmúlt két évben közel 2500 fát ültettek el a II. kerületi Szépvölgyi erdőben, és a program az idén változatlan lendülettel folytatódik. A szervezet ügyvezetése és elnöksége az eddig elültetett mennyiség megduplázását tűzte ki célul. A konferencia bevételéből és a hozzá tartozó adománygyűjtésből 2500 facsemetét terveznek Budapesten elültetni az ősz folyamán. Az adományokat az idén is a Sharity applikáción keresztül gyűjtik, és a szervezők minden 10 000 forintnál többet adományozót meghívnak az őszi közös faültető programra.
Címlapfotó:123rf.com
Az első világháború hatása és hagyatéka mindaddig meghatározó lesz az emberiség életében, amíg nem jön egy újabb, hasonlóan nagy kataklizma, amely megint teljesen átrendezi a térképet. Interjúnk.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Itt van az új hangfelvétel, amelyből feketén-fehéren kiderül, mit is gondol Péter a sajátjairól.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Jól nézünk ki a gazdasági hitelminősítők szerint.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
