Tetőzhetett az infláció, innentől fokozatos csökkenésre számíthatunk

Februárban az infláció a januári 25,7 százalékról 25,4 százalékra csökkent, azaz januárban megtörtént a tetőzés – állapítja meg Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője is úgy értékeli, hogy kissé mérséklődött az infláció februárban a januári 25,7 százalékos csúcsot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak februári mérséklődése okozott.

Regős Gábor az adatokat az alábbiak szerint értékeli: 

Jó hírnek mondható tehát, hogy némiképpen mérséklődött az infláció februárban a januári csúcsot követően, amit – ahogy említettük – elsősorban az üzemanyagárak februári csökkenése okozott, miközben az élelmiszerárak emelkedése már lassulást mutatott. 

Az infláció tetőzését tükrözi, hogy a maginfláció is kismértékben, 25,2 százalékra lassult. Tavaly átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – mondja Suppan Gergely.

Ugyanakkor kiemelendő, hogy az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Érdemes megnézni, hogyan alakulnak a környező országokkal összehasonlítva a hazai árak. 

Mi várható a közeljövőben?

Regős Gábor szerint a következő hónapokat fokozatos inflációs lassulás jellemezheti, amelyet az élelmiszerárstopok esetleges kivezetésével egy kisebb ugrás követhet majd. 

míg éves átlagban 18 százalék lehet a pénzromlási ütem. Az előző hónaphoz képest az egyes főcsoportok közül már két esetben is árcsökkenés történt: a háztartási energiánál 2 százalékos és az egyéb cikkeknél, üzemanyagoknál 0,7 százalékos. Az előbbit az magyarázza, hogy az enyhébb tél és a nagyobb spórolás miatt kevesebb energia fogyott az átlagfogyasztás fölött, így az átlagár alacsonyabb volt. 

Az üzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent, ugyanakkor az üzemanyagok ára éves alapon még így is közel harmadával emelkedett. Az élelmiszerek bár tovább drágultak, havi alapon 1,7 százalékkal, ez az előző havinál mérsékeltebb áremelkedést jelent, ám éves szinten még így is 40 százalékot meghaladó az élelmiszer-infláció, ami a teljes inflációnak majdnem a felét magyarázza és európai szinten is kiemelkedő – teszi hozzá Regős Gábor.

Az élelmiszereken belül éves alapon továbbra is több termék drágulása kiemelkedő: meghaladja a 70 százalékot a tojás, a vaj, a sajt és a kenyér árának növekedése is. Havi alapon ugyanakkor néhány élelmiszernél pár tized vagy pár százalékos ármérséklődés jelent meg: például a margarinnál, a sertéshúsnál vagy a baromfihúsnál. Ugyanakkor jelentősebben, 1 hónap alatt több mint tizedével emelkedett a friss zöldségek ára.

A szolgáltatások drágulása 11,3 százalékról 11,6 százalékra gyorsult – itt egy fokozatos növekedés látható, bár az áremelkedés az átlagostól még jóval elmarad, de azt a magas inflációs várakozások felfelé húzzák. A tartós fogyasztási cikkek árnövekedése lassult, 13,5 százalékról 12,6 százalékra, amelyet a forint erősödése mellett a kereslet mérséklődése magyarázhat.

Az inflációs alapfolyamatokat jobban leíró maginfláció is csökkent januárról februárra, 25,4 százalékról 25,2 százalékra. Ez azonban továbbra is kiemelkedően magas érték, így a monetáris lazítás korszaka még nem jött el, annak kapcsán fontos lesz az uniós források beérkezése mellett az infláció mérséklődésének tartóssága is.

Mi várható a Magyar Bankholding elemzése szerint?

Suppan Gergely szerint a bázishatásokat felerősítheti, hogy

Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egy számjegyű inflációra számít Suppan Gergely.

Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásunkat – teszi hozzá a Magyar Bankholding elemzője.