Mivel a szinte minden termék árát meghatározó üzemanyagok februárban olcsóbbak lettek, és sok bolt akciókba kezdett, januárban – a Makronóm Intézet korábbi előrejelzésével összhangban – valóban tetőzött az infláció, már kismértékű ütemcsökkenés is látszik.
Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Februárban az infláció a januári 25,7 százalékról 25,4 százalékra csökkent, azaz januárban megtörtént a tetőzés – állapítja meg Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője is úgy értékeli, hogy kissé mérséklődött az infláció februárban a januári 25,7 százalékos csúcsot követően, amit elsősorban az üzemanyagárak februári mérséklődése okozott.
Regős Gábor az adatokat az alábbiak szerint értékeli:
Jó hírnek mondható tehát, hogy némiképpen mérséklődött az infláció februárban a januári csúcsot követően, amit – ahogy említettük – elsősorban az üzemanyagárak februári csökkenése okozott, miközben az élelmiszerárak emelkedése már lassulást mutatott.
Az infláció tetőzését tükrözi, hogy a maginfláció is kismértékben, 25,2 százalékra lassult. Tavaly átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – mondja Suppan Gergely.
Ugyanakkor kiemelendő, hogy az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Érdemes megnézni, hogyan alakulnak a környező országokkal összehasonlítva a hazai árak.
Regős Gábor szerint a következő hónapokat fokozatos inflációs lassulás jellemezheti, amelyet az élelmiszerárstopok esetleges kivezetésével egy kisebb ugrás követhet majd.
Az év második felében az infláció már gyorsabb ütemben mérséklődhet, az év végére elérve a 10 százalék alatti szintet,
míg éves átlagban 18 százalék lehet a pénzromlási ütem. Az előző hónaphoz képest az egyes főcsoportok közül már két esetben is árcsökkenés történt: a háztartási energiánál 2 százalékos és az egyéb cikkeknél, üzemanyagoknál 0,7 százalékos. Az előbbit az magyarázza, hogy az enyhébb tél és a nagyobb spórolás miatt kevesebb energia fogyott az átlagfogyasztás fölött, így az átlagár alacsonyabb volt.
Az üzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent, ugyanakkor az üzemanyagok ára éves alapon még így is közel harmadával emelkedett. Az élelmiszerek bár tovább drágultak, havi alapon 1,7 százalékkal, ez az előző havinál mérsékeltebb áremelkedést jelent, ám éves szinten még így is 40 százalékot meghaladó az élelmiszer-infláció, ami a teljes inflációnak majdnem a felét magyarázza és európai szinten is kiemelkedő – teszi hozzá Regős Gábor.
Az élelmiszereken belül éves alapon továbbra is több termék drágulása kiemelkedő: meghaladja a 70 százalékot a tojás, a vaj, a sajt és a kenyér árának növekedése is. Havi alapon ugyanakkor néhány élelmiszernél pár tized vagy pár százalékos ármérséklődés jelent meg: például a margarinnál, a sertéshúsnál vagy a baromfihúsnál. Ugyanakkor jelentősebben, 1 hónap alatt több mint tizedével emelkedett a friss zöldségek ára.
A szolgáltatások drágulása 11,3 százalékról 11,6 százalékra gyorsult – itt egy fokozatos növekedés látható, bár az áremelkedés az átlagostól még jóval elmarad, de azt a magas inflációs várakozások felfelé húzzák. A tartós fogyasztási cikkek árnövekedése lassult, 13,5 százalékról 12,6 százalékra, amelyet a forint erősödése mellett a kereslet mérséklődése magyarázhat.
Az inflációs alapfolyamatokat jobban leíró maginfláció is csökkent januárról februárra, 25,4 százalékról 25,2 százalékra. Ez azonban továbbra is kiemelkedően magas érték, így a monetáris lazítás korszaka még nem jött el, annak kapcsán fontos lesz az uniós források beérkezése mellett az infláció mérséklődésének tartóssága is.
Suppan Gergely szerint a bázishatásokat felerősítheti, hogy
Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egy számjegyű inflációra számít Suppan Gergely.
Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásunkat – teszi hozzá a Magyar Bankholding elemzője.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
