Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) az előzetes adatok alapján 2022-ben elérte az EU átlagának 77,5 százalékát. Ebben a mutatóban megközelítette hazánkat Románia (77,2 százalék). Térségünkben egyedül Szlovákia teljesítménye romlott. A tátrai kistigris 2015-ben még az EU-s átlag 78,6 százalékán állt, 2022-ben lecsúszott 66,9 százalékra. Egy szlovák gazdasági lap is kereste a lejtmenet okait.
Szlovákia lassan az Európai Unió legszegényebb országává válik – írta a Trend gazdasági portál. Megállapítják, hogy Szlovákia európai mércével mérve lényegesen szegényebb lett, és szerintük az infláció most „benyújtotta a számlát” az országnak azért, mert éveken keresztül csak halogatták a reformokat.
Rá lehetett fogni a 2008-as pénzügyi válságra, hogy megakadt 2015-ben a szlovák gazdaság felzárkózása a gazdag nyugati országok életszínvonalához. Az inflációs válság miatt azonban
a szlovák bérnövekedés üteme még a jóval szegényebben élő Bulgáriával sem tudott lépést tartani.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson számított értéke szerint Szlovákia 2021 végére az Európai Unió átlagának csupán 69,4 százalékát érte el, ami 2022-re még tovább: 67 százalékra csökkent. Már csak Bulgária állt rosszabbul 58,7 százalékkal. A lap aggódik, hogy néhány év múlva Szlovákia az Európai Unió legszegényebb országa – nem túl hízelgő – címért fog küzdeni.
A szlovák kormány (már ha beszélhetünk éppen kormányról a töredezett koalíció idején) különösebben nem aggódik, azzal próbál érvelni, hogy az egy főre jutó, nominális gazdasági teljesítményben azért jó pár országot megelőz. Ebben is van igazság, hiszen az egy főre jutó, kimutatott nominális GDP tekintetében Szlovákia az Európai Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2022-ben 19 590 eurót ért el, Magyarország 17 520-at és Románia 15 040-et. Csakhogy a vásárlóerő mérésen alapuló GDP tekintetében közel sem ilyen jó a helyzet.
A portál szerint az infláció Szlovákiában az egyik legmagasabb Európában, míg a bérek növekedése tekintetében az ország a rangsor végén áll. A töredezett koalíció azonban nem sokat tehet a meredek áremelkedés ellen. Az infláció tekintetében kitérnek Magyarországra, és szerintük Orbán Viktor, a szabadpiaci szabályozóival ezt a harcot is elveszítette, ugyanis a magyar infláció februárban elérte a 25,8 százalékot, míg Szlovákiában, ugyanebben az időszakban „csak” 15,4 százalékos volt az áremelkedés.
Azt viszont már a magyar kormány sikereként mutatják be, hogy reformokkal feljebb tudták tolni a béreket.
Magyarországon a múlt év utolsó negyedévében 14,9 százalékkal nőttek az óránkénti munkaerőköltségek az előző év azonos időszakához képest. Ez volt a harmadik legjobb eredmény az uniós piacon.
A szlovákiai cégeknél ugyanebben az időszakban csak 3,9 százalékkal nőttek a bérköltségek.
A szlovák elemzés készítői úgy vélik: a magyar gazdaság sikere az alacsony vállalati adókon alapul. A kilenc százalékos kulcs az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ugyanakkor Budapest viszonylag magas osztalékadóval terheli a vállalkozásokat. Ezt azonban a multinacionális cégek elkerülhetik a kettős adóztatást tiltó nemzetközi egyezményeknek köszönhetően. Ez a rendszer vonzza a külföldi befektetéseket az országba, és alacsony munkanélküliséget eredményez. A vállalatoknak ezért a bérek erőteljesebb emelésével kell harcolniuk az új munkavállalókért.
Magasak a szlovák adó- és járulékterhek
A Trend nevű szaklap egy fontos momentumról nem ír, mégpedig a bérek adó- és járulékterhéről. Magyarországon az adóék az elmúlt években hasonló szintről jelentősen csökkent, a két ország között ma mintegy tíz százalékpontnyi a különbség. Ez azt eredményezi, hogy bár az átlagbérben nincs különbség, a munkaerő órabérköltsége mégis jóval alacsonyabb Magyarországon. A szlovák munkabérköltségek a cégek szempontjából inkább a csehekéhez közelítenek, ahol az átlagbér 25 százalékkal magasabb.
A lap arról is ír, hogy a forint gyengülése is segítette a magyar gazdaságot a bérek emelésében. A nemzeti valuta csökkenő árfolyama ugyanis, mint ismert, csökkenti a termékek euróban számított árát, és jelentősen tompítja a meredek bérköltségeket. Szerintük
a megosztott szlovák kormány azonban nem mentegetőzhet a közös valuta miatt. Az euróval fizető országokban is sokkal erősebb bérnövekedést lehetett elérni.
A német gazdaságban például az órabérköltségek öt százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Az euróövezeten belül Litvánia az élen jár. Itt az órabérköltségek éves szinten 15,7 százalékkal emelkedtek. Ebben az esetben a siker a kedvező üzleti környezetnek köszönhető. A társasági adóalap szintje ott 15 százalék. A külföldi cégek azonban mentesülnek az adó alól, ha több mint egymillió dollárt fektetnek be, és a vállalkozás alaptőkéjének legalább 30 százalékát birtokolják. Ekkor a következő öt évben nulla jövedelemadót kell fizetniük. A következő tíz évben 7,5 százalékos félkulccsal terhelik őket. A litván gazdaság a hazai vállalkozók számára is érdekes lehetőségeket kínál adóterheik csökkentésére.
Az órabér nominális költségének éves változása (2022.4.Q.)
Szlovákia úttörő szerepet játszott az alacsony társasági adókon alapuló gazdasági növekedésben. A 2003-as, Ivan Miklos pénzügyminiszter fémjelezte adóreform, az akkori 19 százalékos átalányadó és az egyszerű szabályok sok külföldi befektetőt vonzottak. Ma a jelentősen bonyolult és bizonytalan üzleti környezet mellett a legtöbb vállalkozás 21 százalékos adót fizet – köszönhetően Robert Fico baloldali kormányainak. A jelenlegi kormány koalíciós programnyilatkozatában adócsökkentést ígért. Ehelyett Igor Matovič az adóreform részeként erőteljesen megemelte a családi pótlékot és a gyermekadó-bónuszt, miközben nem kezelte a költségvetés bevételi oldalát. Tulajdonképp az utolsó reformok Ivan Miklos nevéhez köthetőek, így
az „úgy teszünk, mintha” kormányoznánk egyik eredménye a fizetések túlzottan lassú növekedése ebben az inflációs környezetben.
Az enyhe bérnövekedés versenyelőnyhöz juttathatná a hazai cégeket, és ezáltal a termelés növekedhetne, új munkahelyek jöhetnének létre. Az alacsony bérköltségek segíthetnek egy válság idején elkerülni a tömeges elbocsátási hullámokat. Ám a szlovák gazdaságban nem ez a helyzet. Ugyanis a gyenge bérnövekedés mellett, eddig csak kis mértékben csökkent a munkanélküliek száma. A szlovák munkanélküliség 2022 és 2021 negyedik negyedéve között 6,5 százalékról 6 százalékra csökkent, ami valamivel az európai uniós átlag alatt van.
Az általános vélekedés szerint a kis nyitott gazdaságokban aggodalomra ad okot, hogy a bérköltségek erőteljes emelkedésével külföldre helyezik át a termelést, ezért nem jó ötlet a bérek erőteljes emelését szorgalmazni. A lap viszont megállapítja, hogy ezt a félelmet még nem igazolják a statisztikai adatok. Éves összehasonlításban a munkanélküliek száma ugyanolyan gyors ütemben csökkent Litvániában és Szlovákiában is. Ugyanakkor a munkanélküliség mindkét országban nagyon hasonló, hat százalékos.
Az elmúlt hónapokban a szlovákiai gyárak sem teljesítettek jól. A gyenge energetikai állami támogatás miatt nem tudnak felugrani a gazdasági növekedés éppen érkező hullámára. (Az egymás közt civakodó gazdasági és pénzügyminiszter nem tudott érdemleges intézkedéseket összehozni.)
Az ipari termelési mutató januárban 8,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami a harmadik legrosszabb eredmény az egész Európai Unióban.
Aggasztó, hogy az eurózóna ipari teljesítménye ugyanebben az időszakban enyhe pluszban volt. A hazai gyárak ilyen hosszú távú problémái súlyos következményekkel járhatnak. A cégek a bérek emelésekor nem tudnak lépést tartani a még mindig magas inflációval. Még a Pénzügyminisztérium optimista előrejelzése is kétséges, amely a reálbérek idei növekedését vetíti előre.
A hazai ipar problémáinak figyelmen kívül hagyása a szlovák gazdaságpolitika részéről az államot sújtja. Fennáll a veszélye, hogy nem tudja teljesíteni adó- és járulékbeszedési tervét, ami tovább növelné az amúgy is magas hiányt.
Hosszú távon a hatalmas adósságok jelentik a legnagyobb kockázatot a szlovák gazdaság jövőbeli fejlődésére. Szlovákiában ugyanis a pandémia óta több mint 12 százalékponttal, a GDP 60 százaléka fölé kúszott az államadósság. A lap figyelmeztet, egy nap a pénzpiacok kételkedni kezdenek abban, hogy a szlovák gazdaság képes lesz-e visszafizetni adósságait, és a hitelszűke valamelyik jövőbeli kormányt éles adóemelésekre és a szociális kiadások csökkentésére fogja kényszeríteni. Az erős ipar viszont elháríthatja ezt a kockázatot. Valójában ugyanakkor csak a gyors gazdasági növekedés törölheti el a magas államadósságot anélkül, hogy az negatív hatással lenne a társadalomra.
Persze erre igazán még nincs meg a recept.
Kapcsolódó cikk:
Szlovákia hanyatlása, Magyarország feltámadása
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
Súlyos hibát vétettek a pozsonyi nemzeti galériában.
A Politico már hullajtja is a könnyeket.
A külügyminiszter szerint úgy látszik, Szlovákiában is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken.
A németek már rémeket látnak.
Az amerikai pénzügyi lap szerint még nem lefutott meccs az áprilisi választás.
A stressz olyan „kaput” nyit a függőség felé, amelyet csak megelőzéssel és valódi alternatívákkal lehet bezárni.
