Németország legnagyobb hadianyaggyártója, a Rheinmetall elnöke állami támogatásokat sürget, és azt állítja, nem a hadiipar hibája, hogy nincs elég tüzérségi lövedék Ukrajnában.
A magyar haderőfejlesztés egyik legkiemeltebb beszállítója, a Leopard harckocsikért és a 155 mm-es lövedékekért is felelős német Rheinmetall vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger kendőzetlen nyíltsággal beszélt arról, hogy az Ukrajnában kialakult lőszerhiány miatt az európai kormányok a felelősek. „Megrendelés nélkül nem gyártok semmit” – mondta, rámutatva, hogy az európai hadiipar addig nem tudja orvosolni a kritikus lőszerhiányt, ameddig a kormányok nem nyúlnak mélyebben a zsebükbe, hogy növeljék a hadiipari vállalatok kapacitásait.
Az ukrajnai háborúban jelenleg a tüzérségé a főszerep, a főszereplővé vált 155 mm-es lövedékekből azonban globális hiány tapasztalható. Ukrajna egyetlen hónap alatt lövi el az Egyesült Államok éves kapacitását, így a donorországok a saját tartalékaikat emésztették fel: az USA például a vésztartalékként tárolt izraeli készletéből küldött 300 ezer darabot Kijevnek, ám már ez a mennyiség is szó szerint füstbe ment.
Ukrajna havi 350 ezer tüzérségi lövedékkel lenne elégedett, a lőszerhiány azonban immár időnként kilátástalan helyzeteket eredményez a fronton. Papperger most keményen beleszólt az erről folyó vitába, mondván: „A lőszerhiány nem a védelmi ipar hibája. Az ipar azt adja, amire szükség van”. Márpedig szerinte az idei, lassan véglegesedő megrendelések alapján a Rheinmetall kapacitásainak mindössze kétharmadát fogja kihasználni.
Reznyikov ukrán védelmi miniszter igényeit a hadianyaggyártó főnöke szerint a jelenlegi megrendelésszámmal nehéz lesz teljesíteni, ahhoz egyfelől duplázni kellene a szerződésekben szereplő tételeket, másfelől állami támogatásokkal kellene a gyártási kapacitásokat növelni.
A Rheinmetall jelenleg évi 450 ezer tüzérségi lőszert tud gyártani, a következő két évben ezt a mennyiséget 600 ezerre akarja növelni. Az ambiciózus projekt egyik zászlóshajója pedig Magyarország lesz, a vállalat várpalotai gyárában ugyanis a 155 mm-es tüzérségi lövedékeket is nagy mennyiségben fogják előállítani.
A cég Szászországban is szeretne egy lőszergyárat építeni, ám Papperger már most közölte, hogy a 700-800 millió eurós beruházást csak állami segítséggel fogja tudni kivitelezni. „Nemzetbiztonsági projektről beszélünk, amit önerőből nem tudunk finanszírozni. Állami támogatásra van szükségünk, és hiszem, hogy a kormány jó döntést fog hozni” – mondta.
A Rheinmetall vezére szerint az amerikai és az európai védelmi ipar megfelelő mennyiségű haditechnikai felszerelést tud szállítani Ukrajnának, ám ahhoz – az USA fegyvergyártóinak igényeihez hasonlóan – hosszú távú szerződésekre és rögzített megrendelésállományokra lesz szükség. „Ha a Nyugat azt akarja, hogy Oroszország elveszítse ezt a háborút, akkor Oroszország el fogja veszíteni. Európa és az Egyesült Államok több fegyvert tud előállítani, mint amennyit Oroszország valaha is képes lesz” – nyilatkozta a hadiipari üzletember.
Fotó: Armin Papperger, a Rheinmetall elnöke beszédet mond a német Rheinmetall és a magyar állam közös beruházásában épülő Lynx-harcjárműgyár bokrétaünnepségén Zalaegerszegen 2021. szeptember 10-én.
MTI/Varga György
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Gombamód szaporodnak az ukrán fegyvergyárak, ám a kívülről aranybányának tűnő vállalkozások napi gondokkal küszködnek. A legfőbb ellenség a bürokrácia és az alulfinanszírozás.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Európai vezetők üdvözölték a washingtoni döntést, de most újra rajtuk a nyomás, hogy a nyárra várt orosz támadás réme miatt ismét kisöpörjék a hadiipari padlást.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
A főpolgármester-jelölt szerint ez Karácsonyék hozzáállásának mintapéldánya.
