Christine Lagarde nem látja stabilnak az infláció európai csökkenését, így folytatja a szigorítást.
Sokan várták, hogy az elmúlt hónapok inflációcsökkenése az Európai Központi Bankot is arra készteti, lazítson a kamatemeléseken, figyelembe véve a rosszabb forgatókönyvek által hangoztatott recesszió elmaradását. Christine Lagarde, a jegybank elnöke azonban következetesen kitartott februárban is a kamatemelés mellett, mondván, az inflációcsökkenés átmenetinek látszik, a 2 százalékos cél elérése pedig még igen messze van.
Az EKB elnöke most újra megerősítette: továbbra sem csökkentenek a kamaton, az emelés mértéke azonban mindig az aktuális helyzettől függ. Lagarde az infláció csökkenését egyáltalán nem látja stabilnak és folyamatosnak. Mint rámutatott: az EU-ban a fogyasztói árak 8,5 százalékkal ugrottak meg az egy évvel korábbihoz képest, ezért az EKB újabb 50 bázispontos emelést hajt végre márciusban. Ugyanakkor azt is hangoztatta: a recesszió a jelenlegi állapotokat figyelembe véve valószínűleg továbbra is elkerüli Európát.
A Makronóm Intézet februári Gazdasági Monitor elemzésében is olvasható: az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint Magyarország idén elkerüli a recessziót, jövőre pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lesz.
Az elemzés fontos megállapítása, hogy az előző időszakhoz képest a legtöbb nemzetközi, európai és régiós bizalmi indikátor értéke javult februárban, ugyanakkor az energiaválság, a szankciók, a háború és az infláció, mint bizonytalansági tényezők lényegüket tekintve velünk maradtak, így az üzleti bizalmi mutatók értékei továbbra is a hosszú távú átlag alattiak..
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
2025-ben mintegy 3000 milliárd forint tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, amelyből 1800 milliárd forintot csak a prémium állampapírokra kell fordítani.
Az Európai Bizottság szintén nem küld biztost a magyar fővárosban rendezendő konferenciára.
Az Európai Bizottság elnöke impozáns célokat tűzött ki maga elé az uniós befektetésekkel kapcsolatban. Aztán beleszaladt az Európai Központ Bank betonfalába.
A japán jegybank 0,25 százalékra emelte irányadó rátáját, ami heves piaci reakciókat váltott ki, miközben az USA-ban a vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok jelentős dollárgyengülést okoztak az amerikai recessziós félelmek felerősödése nyomán. Ezek a hírek együtt komoly tőzsdei pánikot eredményeztek hétfőn, különösen az ázsiai piacokon, ahol a Nikkei 12,8 százalékos esést szenvedett el. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
