Nagy Márton: cél az infláció letörése, a felzárkózás és a vállalkozók támogatása

 A gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Multi Program március 29-én, szerdán tartott nagyszabású zárókonferenciáján több száz hazai vállalkozó előtt beszélt. Nagy Márton szerint nem a klasszikus, kizárólag monetáris eszközökkel kezelhető inflációs nyomással állunk szemben, ezért nem lehet csupán a piaci folyamatoktól várni az infláció érdemi mérséklődését, hanem a kormánynak is tennie kell azért, hogy a pénzromlás üteme az év végére egy számjegyűre csökkenjen.

A gazdasági növekedés 1,5 százalék körül, az uniós átlag felett alakulhat éves szinten, ám ehhez szükség lesz a vállalati szektor erejére, így a cégeknek nyújtott központi támogatásokra.

Ezért is jelentős, hogy az elmúlt hetekben elindult a Baross Gábor Tőkeprogram és kicsit korábban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Ezeken keresztül összesen csaknem 1600 milliárd forinthoz jutnak az idén a cégek, és uniós támogatásokkal ugyancsak számolhat a gazdaság, a kohéziós források jó eséllyel nyárig megérkezhetnek – tette hozzá a gazdaságfejlesztési miniszter.  

Magasabb ütemben bővülni

Nagy Márton jelentős eredménynek tartja, hogy a magyar gazdaság fejlődési üteme a nehéz, kihívásokkal teli 2022-es esztendőben sem tört meg. A kormányzati intézkedéseket igazolja, hogy a GDP-növekedés – a korábbi évekhez hasonlóan – meghaladta az EU átlagát, az energiabeszerzést a rendkívüli drágulás mellett is sikerült megoldani, így a hazai gazdaság túlélte az energetikai válságot, a foglalkoztatottság szinte nem csökkent, nőttek a reálbérek. Annak ellenére sikerült jól átvészelnünk az elmúlt évet, hogy a magyar energiaszámla a 2021-es hétmilliárd euróhoz képest 2022-ben 17 milliárd környékén alakult. 

Magyarország 2010-ben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritásos (purchasing power parity, PPP) GDP-mutató alapján az uniós fejlettségi szint 66 százalékán állt, 2021-ben pedig már 75 százalékon, míg tavaly elértük a 77,5 százalékot. Ezt a növekedési ütemet tartva 2023-ban megközelíthető a 80 százalékos szint, 2030-ra pedig elérhető a 90 is – mondta el Nagy Márton. Ehhez az uniós növekedés felett kell teljesítenünk évről évre, ami úgy valósulhat meg, hogy a beruházási rátánkat kell magas szinten tartanunk, és a külföldi működőtőke-beáramlást (Foreign Direct Investment, FDI) a jövőben is kiemelten kell ösztönözni, ugyanúgy, ahogyan a hazai vállalkozások támogatását is prioritásként szükséges kezelni. Jelenleg a magyar beruházási ráta a harmadik legmagasabb az unióban a 27,2 százalékos szinttel.
A jó teljesítményhez, azaz ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az EU-s PPP GDP-átlag 90 százalékát, az is szükséges, hogy félmillióval bővüljön a foglalkoztatotti létszám az évtized végéig. A kormányzat elsősorban a magyaroknak kíván munkát biztosítani, és ösztönzi a munkába állást, illetve az inaktívak visszatérését a munkaerőpiacra.

Fontos a vállalkozások támogatása

Nagy Márton kijelentette, hogy a kormány számít a vállalkozók tudására és tapasztalatára, hiszen ők alkotják a gazdaság szövetét. Megerősítésüket a Gazdaságfejlesztési Minisztérium fontosnak tekinti: hogy a kis cégekből közepesek, a közepesekből pedig nagyok legyenek, előrébb léphessenek a beszállítói láncokban, és kivehessék a részüket a magyar kivitelből – hangsúlyozta. Hozzátette: a legjobb lenne, ha még több első szintű (Tier 1-es) beszállító, illetve önálló hazai multicég erősödne meg a mai, hazai tulajdonú közép- és nagyvállalatok közül is.

Éppen ez utóbbit célozza a Magyar Multi Program (MMP) is. Ennek keretében eddig 140 kis- és közepes vállalkozás csaknem 70 milliárd forint forráshoz jutott. A támogatást a cégek elsősorban arra használhatták fel, hogy megtalálják, illetve megerősítsék a helyüket a külföldi piacokon, modernizálják a kapacitásaikat, bővítsék a termékeik és szolgáltatásaik körét, javítsák a versenyképességüket a legmodernebb technológiák használatával, továbbá erősítsék az energiafüggetlenségüket.

A 2019-ben kezdődött Magyar Multi Program immár két körön túl van, és a harmadik is lezárul még az idén. Az MMP-t a legígéretesebb, gyorsan növekedni képes, exportban is gondolkodó innovatív kkv-k, de elsősorban közepes vállalkozások támogatási projektjeként hirdette meg a kormány. A program a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében jött létre, végrehajtására az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-t jelölték ki. 

Ebben a céges körben készített friss vállalati kutatást és egy átfogó elemzést a Makronóm Intézet. Ennek lényegi eredményeit Dobos Balázs, az intézet szakmai igazgatója ismertette előadásában. A Makronóm ezer erős hazai vállalkozást vizsgált, amelyből 250 került „az évtized nyertesei” kategóriába. Szó volt arról, hogy melyik az a hat sikertényező, ami igazán kiemel a cégek sokaságából egy-egy vállalkozást, továbbá az is kiderült, hogy Magyarország – egy neves külföldi kutatás szerint – a vállalkozás-finanszírozás terén 2022-ben 12-ből 9 részterületen javított. 

A Makronóm Intézet friss vállalati kutatását rövidesen részletesen is bemutatjuk!

Címlapfotó:123rf.hu