Politikai jellegű intézkedéseket foganatosított az Egyesült Államok és az Európai Unió a kínai applikáció, a TikTok ellen. Számos nyugati ország már csatlakozott ehhez.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Az Egyesült Államokban a közelmúltban fogadták el azt a törvényt, amely megtiltja az állami alkalmazottaknak a TikTok használatát. A mindkét politikai párt, a demokraták és a republikánusok által is támogatott intézkedést azzal indokolták, hogy a kínai TikTok használata nemzetbiztonsági kockázatokat rejt. A kongresszus hasonló törvényt szándékozik elfogadni, csak épp az kiterjesztené a tilalmat az egész amerikai társadalomra...
Mégpedig azért, mert az applikáció – a hírek szerint – szemérmetlenül gyűjt adatokat az amerikai állampolgárokról, amelyeket azután megoszt kínai hírszerző ügynökségekkel. Ezek a kémszervek pedig akár meg is zsarolhatják a felhasználót. Ezenfelül a társadalom egy bizonyos rétegére – megtévesztve azokat – zúdítanak hamis információkat.
„A TikTok a Kínai Kommunista Párt modern trójai falova, amely amerikaiakról gyűjt és használ fel személyes információkat”
– ez a tömör véleménye Michael McCaulnak, a képviselőház külügyi bizottsága elnökének.
Az Európai Unió is szaporázta lépteit, és a napokban hasonló rendeletet fogadott el, amely érinti a brüsszeli bizottságban és az Európai Parlamentben dolgozókat, politikusokat, és megtiltja számukra az applikáció használatát. Szintén attól tart a parlament, hogy a kínai fél ilyen eszközökkel kémkedik az EU potentátjai után. A most jóváhagyott szabályozás megtiltja hivatalos mobiltelefonon a TikTok használatát, míg a személyes okoseszközökön lehet használni azt.
A nyugat-európai tagországok sem akarnak lemaradni: Dánia már korábban elfogadott ilyen jellegű intézkedést, és múlt hét pénteken hat hónapra Belgium is bevezette a szigorítást. Itt
Ludivine Dedonder ezt határozottan cáfolta, egy teljesen független, „erre rendszeresített mobilra van telepítve a TikTokja”. A múlt hét termése: a francia parlament illetékes bizottsága is tárgyalta az ügyet, és az unión kívüli Nagy-Britannia is hasonló szabályozást fogadott el.
Mi ez, ha nem átfogó politikai támadás a TikTok ellen?! Milyen vádakra alapozzák a különböző kormányok és intézmények a TikTok-ellenes intézkedéseket? A TikTok kínai állami tulajdonú cég, ez az általánosan elterjedt megítélése, amely mint ilyen köteles jelenteni a kínai titkosszolgálatoknak, ezt pedig egy 2017-es kínai törvény mondja ki. Amerikában a Patriot Act, a Hazafias törvény – jóval korábbról – hasonlóan rendelkezik.
A közösségi médiában jelenleg a világ legdivatosabb applikációjáért felelő vállalat kajmán-szigeteki bejegyzésű, a kínai ByteDance csoport irányítja. A társaság befektetőinek 60 százaléka nem kínai – állítja a vezetőség. A többi része meg az alapítók és a vállalati alkalmazottak tulajdonában áll. A tőketulajdonosok között azonban egy százalék erejéig – kötelezően – ott van a kínai állam, amelynek van egy igazgatótanácsi tagja is. Ezért nehéz eldönteni, hogy milyen mértékű a cégben a kínai befolyás.
A TikTok hiába is tagadná, hogy személyes adatokat gyűjt. Ennek két célja van. Egyrészt, ha valaki valamilyen videót tesz fel az applikációra, ezt nyilvántartják. Másrészt az egyszerű felhasználóról is összeállítanak egy jellemzést, ami alapján megpróbálják belőni, hogy milyen jellegű reklámokra vevő. Egyébként ilyen módszert alkalmaznak a nagy vetélytársak, a Facebook, a Google, a Twitter is. Ám a TikTok fiataloknak szóló hirdetései hatásosabbak, ha csak mobilapplikációs szinten (és nem teljes körűen) nézzük a számokat, akkor a TikTok felhasználók appon belüli vásárlásai már több bevételt hoznak, mint az amerikaiak együttvéve. A washingtoni törvényhozókat vajon nem az a szándék hajtja, hogy legalább a hazai pályáról letakarítsák a kínai alkalmazást? – vetik fel egyes elemzők.
A nagy kérdés azonban sokkal inkább az, hogy vajon ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz, és hol tárolják azokat. A TikTok szerint természetesen szó sem lehet kémkedésről. Ezért most kialakítanak egy olyan rendszert, amely ezt bizonyítja, és így mindenki megnyugodhat. Ez igen komoly ügy a TikTok számára, az egész mechanizmus működtetésére a cég 1,2 milliárd dollárt szán.
A Clover program kimondottan Európának szól. Ez gondoskodik majd arról, hogy az európaiakat érintő adatokat itt helyben tárolják. Írországban lesz kettő, míg Norvégiában egy adatközpont. Egy később kiválasztandó európai cég fogja felügyelni az adatokat, hogy ezzel kizárják a kémkedésnek még a gyanúját is.
Az Egyesült Államokban már működik a Texas névre keresztelt rendszer, ott az Oracle vállalatra esett a választás, hogy az amerikai cég ellenőrizze az adatok felhasználását. Ám ez nem hatotta meg az amerikai kongresszusi képviselőket, továbbra is azért küzdenek, hogy az amerikai állampolgárok ne férhessenek hozzá a TikTokhoz. Az amerikai honatyák különösen attól tartanak, hogy
Peking bármikor politikai propaganda-eszközzé alakíthatja át az alkalmazást, ugyanis elég megváltoztatni egy algoritmust, és azonnal a kínai véleményt helyezi előtérbe, például Tajvan helyzete kapcsán.
A TikTok azzal védekezik e vád ellen, hogy a megbízott cég, az Oracle kezében van a kód az algoritmus megváltoztatásához. Ám az illetékes washingtoni törvényhozókat nem lehet ilyen könnyen meggyőzni, szerintük máshogy is befolyásolni tudják a TikTok irányultságát.
Azután időközben felmerült az is, hogy miért van ekkora különbség a nemzetközi TikTok és hazai, a kínai terjesztésű változat, a Douyin között. A nemzetközi változaton mindenféle sületlenségeket lehet látni, míg a kínain valódi ismeretterjesztő, a fiatalkorúak érdeklődését, tudásvágyát felkeltő programok futnak.
Ráadásul Kínában napi 40 percben korlátozták a 14 éven aluliak számára még ennek az alkalmazásnak a használatát is, külföldön meg alig lehet a több mint egymilliárd előfizetőt levakarni a mobiltelefonokról. Az applikáció válasza erre is kész: a „Családi kapcsolat” fülön be lehet állítani, hogy a gyermek naponta mennyit használhatja a TikTokot.
„Hogyan fordulhat elő az, hogy az első számú világhatalom ennyire tart egy alapjában fiatalok számára létrehozott platformtól?” – ezt a csípős kérdést tette fel a közelmúltban a kínai külügyminisztérium szóvivője, aki egyértelmű cenzúráról beszélt a demokrácia nagy védelmezője, az USA kapcsán. A kínai médiában hasonlóan kommentálják a TikTok-ellenes nyugati lépéseket. Ezeket azok az országok hozzák meg, amelyek álszentül harsogják a szabad véleménynyilvánítás jogát. Aztán meg, ha valami olyasmivel találkoznak, amely kereskedelmi szempontokból az övéinél sikeresebb, népszerűbb, azonnal a nemzetbiztonság ürügyén lépnek fel ellene. (Elég, ha megnézzük a Huawei elmúlt évtizedbeli amerikai vesszőfutásának főbb állomásait – a szerk.)
A TikTok esetében az Egyesült Államok sikeresen teríti uralkodó álláspontját a nyugati szövetségesek között, amelyek úgy táncolnak, ahogy ő fütyül. Európa azért óvatosabb Washingtonnál, ő eddig nem vetette fel a TikTok általános tilalmát, egyelőre csak a hivatalos személyeknek, a brüsszeli bürokratáknak tiltotta meg annak alkalmazását. A szakértők álláspontja szerint ugyanakkor jogosnak tűnik az aggodalom Kína befolyásolásával kapcsolatban. De konkrét bizonyítékokkal, hogy Peking valóban felhasználja-e kémkedésre az alkalmazást, még a tengerentúlon se tudott senki előállni. Vajon elegendő-e a megérzés, amikor súlyos üggyel vádoljuk a másikat?
Az Európai Unió – szokása szerint – óvatos, még vár a végső ítélete meghozatalával. Írországot bízta meg egy vizsgálat lefolytatásával, hogy tisztán lásson TikTok-ügyben. Ez két éve tart, de tudjuk, hogy a jó munkához idő kell. Az elemzők is óvnak a kapkodástól, különösen attól, hogy fejetlenül menjünk Amerika után, mert ezzel csak beláthatatlan kárt tennénk a szerteágazó európai és kínai gazdasági kapcsolatokban. Senki sem tudja, hogy ez hova vezet.
A már említett Huawei (és a ZTE), a két kínai telekommunikációs óriásvállalat – és még fél tucat kínai cég – évekkel ezelőtti amerikai kitiltása sem hozta meg a várt eredményt. Washington – most ezt a tapasztalatot is felhasználva – akarja megkezdeni Kína-ellenes szankciós politikáját. Legalábbis a szoftverek frontján. Egyelőre.
Címlapfotó:123rf.com
Az előrejelzés szerint Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon, Pest vármegyében és Budapesten, az Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon nagyon erős lehet az UV-B sugárzás.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Oroszország készen áll arra, hogy gyorsan és megfelelő módon reagáljon bármilyen külső és belső fenyegetésre.
A neves iszlámkutatót és a Danube Institute vendégkutatóját kérdeztük az iszlám és a kereszténység több évszázados harcáról, és a Nyugat jövőjéről. Interjú.
Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi paktuma hazánknak is komoly feladatokat ad, az új rendszer ráadásul jóval költségesebb lehet az eddiginél.
Pont az ilyenek miatt tanul egyre több amerikai gyerek otthon… Taps. Taps. Taps. Éljenek a libsik!
Szakértők szerint a földgáz piaci ára akár meg is duplázódhat.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
