Környezetvédelmi kontroll: megfigyelőrendszerekkel korlátozhatják a közlekedést a jövőben

Mi történt Oxfordban? 

Hatalmas zűrzavart váltott ki az Egyesült Királyságban – pontosabban Oxfordban – az az önkormányzati  terv, amely korlátozni kívánja az autóhasználatot csúcsidőkben a város lakott részein azzal a céllal, hogy az emberek inkább gyalog, tömegközlekedéssel vagy biciklivel közlekedjenek – ezáltal ugyanis „jobban védik a környezetet”. 
Pontosabban a tervek szerint automatikus rendszámtábla-leolvasókkal azonosítanák, és később megbírságolnák azon Oxfordshire megyén kívülről érkező sofőröket, akik a forgalmasabb időszakokban léptek be a központi területekre. Ami a helyi lakosokat illeti, évente 100 napig bírságmentes csúcsidőszaki hozzáférést kapnának, a megyében élők pedig 25 napos bírságmentes hozzáférési engedélyt kérhetnek.
A terv része az úgynevezett 15 perces város koncepciónak – Oxfordban is csak hosszabb távon, 2040-re vizionálják ennek bevezetését –, amely szerint a napi szükségletek, mint például a munkahelyek, az iskolák és a szolgáltatások ideális esetben rövid sétával vagy kerékpárral könnyen elérhetők otthonról. 
A Bloomberg szerint a járművek korlátozására irányuló ehhez hasonló erőfeszítések egyre gyakoribbak az Egyesült Királyság városaiban – ahogyan a világ több részén is –, viszont sok esetben komoly ellenállást váltanak ki.  Oxfordban például idén február 18-án közel 2000 fős (a Bloomberg megfogalmazésa szerint szélsőjobboldali) tüntetés tört ki a belvárosban. 

A főáram szerint jó ötlet  

A tüntetést nagy politikai zűrzavar követte, legalábbis vegyes reakciókat váltott ki. A főáramú média például „tudományos”, környezetvédelmi szempontból közelítette meg a dolgokat: ezen álláspont szerint semmi különös nincs azzal, hogy kamerákkal ellenőrzik az utcán közlekedő autókat. 
A Bloomberg és az Euronews elemzése szerint a tervezett korlátozásoknak semmi közük sincs az úgynevezett 15 perces városokhoz, ugyanis az utóbbi nem más, mint egy építőmérnöki koncepció, amely Carlos Moreno francia–kolumbiai professzor nevéhez fűződik. 
A fenti két hírportál szerint a tüntetők és a kritikusok egy összeesküvés-elmélet keretében teljesen hibásan összemossák a sétálható városokat a megfigyeléssel és az elnyomással. Ehelyett azzal érvelnek, hogy az oxfordi korlátozások inkább az úgynevezett alacsony forgalmú környékek (low traffic neighbourhoods) koncepciójához kötődnek, amely a koronavírus-világjárvány alatt nyert teret, és célja a forgalom csökkentése lakott területeken – olvasható a portál elemzésében.  
A Washington Post pedig úgy írt az esetről, hogy 

Erre utal a Cambridge-i Egyetem egyik friss kutatása, miszerint az oxfordihoz hasonló tervek a közösségimédia-posztokon keresztül összeesküvés-elméletekké alakulnak át.

Van, akinek nem tetszik

Míg a főáramú média tudományos és környezetbarát szempontból kíván magyarázatot adni a korlátozó intézkedésre, addig néhányan kritikus álláspontot fogalmaztak el a téma kapcsán.
Közéjük tartozik a gyakran a szólásszabadság mellett kiálló Jordan Peterson, aki a Twitter-fiókján keresztül kijelentette, hogy a sétálható körzetek létrehozása egy kiváló koncepció, viszont „azon elképzelés, hogy az idióta (?) bürokraták kérdés nélkül eldönthetik, hol vezethetsz, talán az elképzelhető legrosszabb verziója ennek az ötletnek – és ne tévedjünk, ez egy jól dokumentált terv része” – írja a kanadai professzor. 

Jordan Peterson kritikus Twitter-bejegyzése az oxfordi terv kapcsán. A bejegyzés jobb alsó szélén látható képpel a kanadai professzor a Világgazdasági Fórum egy régebbi videójára utal, amelyben a következő mondat szerepelt: „semmi sem lesz a tulajdonodban, mégis boldog leszel”
Az utóbbival Peterson a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) híres Nagy újraindítás koncepciójára utal, amely szerint a kapitalizmus jelenlegi formájában nem járul hozzá az emberiség jólétéhez, ezért új kapitalizmus létrehozására van szükség, olyanra, amely megvédi a természetet és csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A szervezet vezetője, Klaus Schwab német mérnök és közgazdász szerint globálisan kell fellépni a társadalmak megváltoztatásához, hogy azok befogadóbbá és összetartóbbá váljanak. Míg sokan kiemelkedőnek ítélik Schwabék munkásságát, a kritikusok szerint e javaslatok több globalizációra utalnak, és – mások szerint – egy autoriter globális kormányzásra támaszkodó világrend kiépítését vizionálják.
Ennek fényében Mark Dolan brit műsorvezető kijelentette, hogy a javasolt oxfordi változások egy világkormány létrehozását igyekeznek felgyorsítani, míg Brendan O’Neill brit kommentátor a liberális elvű Spiked nevű online folyóiratban megjelent cikkében azzal érvelt, hogy bár szerinte nem egy gonosz globális összeesküvésről van szó, ám az, hogy kamerákkal kémkedhetnek az autósok után, akiket ráadásul meg is büntethetnek, egyfajta elnyomó lezáráshoz (lockdown)  hasonlít.

A világelit megváltoztatná a környezetet?   

Viszont nem csak az autók megfigyelése miatt kellene aggódniuk az embereknek: az amerikai Time magazin egy friss cikkében rámutat, hogy az utóbbi időben egyre több „geomérnökséggel” (a környezet mesterséges megváltoztatása a technológia segítségével) kapcsolatos botrány látott napvilágot. 
Vagyis mind az Egyesült Államok kormánya, mind a befolyásos milliárdosok olyan kutatásokkal „játszadoznak”, amelyek bolygónkat egy úgynevezett atmoszférikus aeroszolinjekcióval hűtenék le az éghajlatváltozással miatt – emeli ki a Time. A lap szerint ezek a kísérletek a közvélemény szemében néha meg is erősítik a régóta kikiáltott chemtrailekkel kapcsolatos összeesküvés-elméleteket. 
Ráadásul az sem segít ezen álláspont megváltoztatásán, hogy februárban Soros György kinyilvánította, hogy támogatja azokat a terveket, amelyek a napsugarak eltérítése érdekében kivilágosítanák a felhőket az Északi-sark felett, hangsúlyozza az amerikai lap elemzése. 

Nem szabad alábecsülni

A Time szerint, bár sokszor az emberek túlzásba vihetik a dolgokat, a fentiekben, ahogyan az oxfordi esetben is, van valami gyanús.
Ami a 15 perces városok koncepcióját illeti, a kritikusok azt állítják, hogy e kezdeményezésnek nem az a célja, hogy a világot „zöldebb hellyé” tegye, vagy valamiféle társadalmi méltányosságra törekedjen – a cél az irányítás.
Ebben pedig az autó komoly akadályt jelent, ugyanis 

Ezzel szemben a sűrűn lakott közösségekbe bezárt és a tömegközlekedéstől függő lakosokat könnyű irányítani, főleg, amikor kontrollálható a mozgási képességük. 
Az aggodalom nem alaptalan: a szabadságot korlátozó lezárások politikája mellett kiálló Világgazdasági Fórum természetesen támogatja a 15 perces város koncepcióját – sőt, erősen ajánlja is. 
Ez nem lehet annyira meglepő, hiszen a davosi szervezet nyilvánvalóvá tette, hogy nem nagyon szereti a szabadságot és a magántulajdont: egy 2021. februári Twitter-bejegyzésével például komoly felháborodást váltott ki, ezért később le is szedték azt a szervezet hivatalos oldaláról. „A lezárások észrevétlenül teszik jobbá a városokat szerte a világon” – állt az említett bejegyzésben. 
Továbbá akkoribban került újra napvilágra a szervezet egy 2017-es videója, amelyben felvázolták, hogy szerintük 2030-ra milyen lesz a világ. Ebben olyan állítások is szerepeltek, mint hogy „semmi sem lesz a tulajdonodban, mégis boldog leszel”. 
Mindennek fényében nem lehet meglepő, hogy néhányan nem tekintenek túl nagy optimizmussal az oxfordihoz hasonló „környezetbarát” törekvésekre. 

Címlapfotó:123rf.com