A kínai cenzúra a ChatGPT-re is lesújtott

Amerikai propagandát fúj a ChatGPT, vagy Kína hazudik?

A ChatGPT, az amerikai OpenAI által létrehozott népszerű csevegőbot hivatalosan nem elérhető Kínában, ahol – mint ismert – a kormányzat átfogó tűzfalat és szigorú internetes cenzúrát működtet. Sokan azonban úgynevezett VPN-en keresztül – azaz valódi, netes heky-azonosítójukat elrejtve – képesek csatlakozni, sőt néhány fejlesztő olyan kínai programokat készített, amelyek hozzáférést biztosítottak az elmúlt hónapokban a népszerű programhoz a hatalmas ázsiai ország tűzfal mögött tartott internetező közössége számára.

Ezek a programok azonban egyik pillanatról a másikra eltűntek a WeChat-fiókokból. Jelentések szerint a nagy technológiai cégek, köztük a WeChat csevegőoldal anyavállalata utasítást kaptak arra, hogy tiltsák le a programokhoz való hozzáférést. A hét elején az állami média a ChatGPT-t úgy mutatta be, mint az USA potenciális eszközét a „hamis információk terjesztésére”. A China Daily cikke szerint a ChatGPT Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel, Kína legnagyobb, nemzetközi figyelem övezte tartományával kapcsolatban feltett kérdésekre 

A kínai kormányról kiderült, hogy tömegesen megsértette az emberi jogokat Hszincsiangban, amit tagadnak – állítja a The Guardian.

A kínai platformokon ma már a ChatGPT-re történő keresések egész egyszerűen nem vezetnek sehová, miután feltehetően működésbe lépett a cenzúra.

Várható volt a tilalom

Dr. Ilaria Carrozza, az oslói Békekutató Intézet vezető kutatója szerint nem meglepő a szigorítás.

„Az OpenAI nem tette lehetővé, hogy az emberek Kínában regisztráljanak, így voltak bizonyos akadályok, de nem volt teljesen blokkolva a ChatGPT elérése” – mondta.

„A modellt a nyugati országok nyílt információin alapuló módszerrel képezték ki. Sok kérdést vet fel [a kínai kormány számára], mert az emberek arra használhatták volna, hogy érzékeny témákkal kapcsolatos kérdéseket tegyenek fel, mint például az emberi jogok megsértése Hszincsiangban, Tajvanon, a Diaoyu-szigeteken” – tette hozzá a kutató.

A kínai fejlesztőket inspirálta a csevegőbot

Természetesen a friss történések nem előzmény nélküliek. A ChatGPT nagy népszerűségre tett szert megjelenése óta, s ez a kínai fejlesztőknek is feltűnt. A kínai közösségi és állami médiát pedig elárasztották a technológia tesztjeiről szóló beszámolók (ahogyan a világsajtót is), valamint a technológia tudományos és egyéb környezetben való használatáról szóló viták.

A Baidu (a Google kínai megfelelője, óriási netes vállalat) által 2021-ben kiadott, kínai tervezésű Plato chatbot nem aratott túl nagy sikert a múltban, mivel nem tudta felvenni a versenyt amerikai vetélytársával a ChinaTalk szerint. 

Ez természetesen nem meglepő, hiszen a ChatGPT rengeteg adathoz fér hozzá, miközben a kínai interneten fellelhető adatok erősen cenzúrázva vannak. Emellett az is nehézséget jelent, hogy – ahogyan korábban a Makronóm is beszámolt róla – a mesterséges intelligenciát nem csupán arra kell megtanítani, hogy mit mondjon, hanem arra is, hogy mit ne mondjon. Azt pedig – a fentiek alapján – nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a kínai cenzúra nem segíti a chatbotok fejlődését.

Mivel a kínai lakosok számára a ChatGPT-hozzáférés megszűnt, és nincs egyenértékű hazai helyettesítője, az országban most egyfajta „mesterségesintelligencia-űr” tátong – vélik a nyugati szakértők. 

A fejlesztők tehát elég nagy dilemmában vannak. Ki akarják szolgálni a befektetői és a fogyasztói igényeket, de nem szeretnék magukra haragítani a kínai kormányt. 

Nehéz lesz megtalálniuk a középutat a technológiai fejlődés terén úgy, hogy mindenki elégedett legyen, és a kormány se kifogásolja a találmányt.