Az elmúlt napokban, a korábbi, fegyverkezéssel foglalkozó cikkeinkben láthattuk, hogy a legtöbb ország az USA-tól kezdve Indián és Ausztrálián át Európáig gyors ütemű fegyverkezésbe kezdett. Íme, a globális fegyverkezésről készült cikksorozatunk összefoglalója.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A bő egy éve kitört orosz–ukrán háborúra, a katonai konfliktusok egyre reálisabb veszélyére világszerte fegyverkezéssel, a védelmi kiadások növelésével válaszoltak az egyes kormányok szinte minden kontinensen. Ez is igazolja, hogy a veszélyek korába léptünk. Nézzük röviden, mely országok, milyen katonai, fegyverkezési válaszokat adtak e viszonylag új keletű kihívásra.
Tavaly, azaz 2022 decemberében Japán bemutatta új biztonsági stratégiáját, amelyben célként határozták meg a védelmi kiadások megduplázását a következő 5 éven belül. Ez azt jelentené, hogy Japán a második világháború óta nem látott szintre emelné a védelmi költségvetését, egyúttal az Egyesült Államok és Kína után a szigetország rendelkezne a harmadik legnagyobb védelmi költségvetéssel. Az új japán stratégia magában foglalja a megelőző csapásmérő eszközök megszerzését is.
India katonai kiadásai jelenleg a harmadik legmagasabbak a világon. 2021-ben 76,6 milliárd dollárt szántak a katonai kiadásokra, amely az előző évhez képest 0,9 százalékos növekedést jelent. Prioritásként kezeli India a belföldi fegyveripar megerősítését, aminek az is bizonyítéka, hogy a 2021-es katonai költségvetésben a kiadások 64 százalékát fordították hazai gyártású fegyverek beszerzésére.
A 2022–23-as évre vonatkozó védelmi költségvetés kifejezetten az indiai fegyveres erők modernizációját szolgálja. Kiemelendő, hogy 17,6 százalékkal nőttek a fegyverfejlesztésekre is koncentráló k+f-szektornak szánt anyagi források.
Ausztrália is fegyverkezésbe kezdett, amit szintén a kínai fenyegetés motivált. Tavaly ősszel érkezett a bejelentés, hogy az ausztrál kormány 325 millió dollár értékben fektet be következő generációs fegyverekbe, felszerelésekbe, de ezek szállítását csak a 2020-as évek közepére várják. Habár az ausztrál miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy bár ezekben a stratégiailag bizonytalan időkben elkötelezettek a védelmi kiadások növelése mellett, ám ez nehézségekbe ütközik. Várhatóan a védelmi kiadások nominálisan 7 százalékkal fognak nőni, de a reálértéken számolt növekedés 1 százalék környékén lesz, így a védelmi kiadások már második éve csökkennek: 2,11 százalékról 1,96 százalékra úgy, hogy a finanszírozási keret változatlan maradt.
Jelenleg tehát valójában nem tudja az ausztrál kormány fedezni a növelni kívánt védelmi kiadásokat, de ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben se tudná vagy akarná növelni azokat.
A védelmi kiadásokat 8 százalékkal megemelték, mikor a Kongresszus tavaly decemberben elfogadta a 858 milliárd dolláros törvényjavaslatot. GDP-arányosan egyébként az USA rengeteget költ katonai kiadásokra. A törvényjavaslat tartalmaz jelentős fizetésemelést a szolgálatban lévőknek, valamint megerősíti Ukrajna és Tajvan katonai támogatását is. Maga a jogszabály 817 milliárd dollárt engedélyezne a védelmi minisztérium számára, ami 45 milliárd dollárral magasabb, mint ami Biden kérelme volt.
A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó emelés célja az infláció hatásainak kezelése volt. A törvényjavaslat összefoglalója szerint 12,6 milliárdot szánnak a vásárlásokat, 3,8 milliárdot a katonai építési projekteket, valamint 2,5 milliárdot az üzemanyag-vásárlásokat érintő inflációs hatások kompenzálására. Ezen kívül ennek a keretében fogják megerősíteni a kibervédelmet, valamint a légierő és szárazföldi erők védelmi képességét is.
A jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak határozottan jelezte, hogy nem szeretné emelni a védelmi kiadásokat a GDP 3 százalékára, mint elődje, helyette a 2-2,5 százalékot tartotta reális célkitűzésnek. Egy 2,5 százalékos célkitűzés is jelentős emelést mutat. Az Egyesült Királyság a NATO tagországok közül így is második helyen áll a védelmi kiadásokat tekintve és ezt tervezik még tovább emelni válaszul az orosz-ukrán háború fenyegetésére.
Németországban szintén vége a pacifista magatartásnak. Japánhoz hasonlóan szeretnék, ha védelmi kiadásaik elérnék a GDP 2 százalékát, mindezt úgy, hogy az utóbbi években 1 százalék környékén tartották a védelmi kiadásokat. Németországnak ez azért lesz nehéz, mert évtizedekig a növekvő jóléti kiadásokra koncentrált, nem a fegyverkezésre. Ez oda vezetett, hogy a magas rangú katonai tisztviselőik kiöregedtek, a haderő leharcolttá vált. Továbbá a friss védelmi miniszterváltás is fennakadásokat okoz rövid távon. A kancellár egyúttal fegyverrendszer-beszerzéseket is bejelentett: Izraeltől csúcstechnológiás drónokat, az USA-tól F–35-ös repülőgépeket vásárolnak.
Amennyiben jóváhagyja az összes NATO tagállam Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, úgy két jelentős katonai erővel rendelkező országgal bővülne a védelmi szövetség. A csatlakozáshoz viszont mind a 30 tagállam parlamentjének el kell fogadnia azt: már csak Törökország nem vitte parlament elé a kérdést. A magyar parlament rövidesen dönthet a csatlakozási kérelmek elfogadásról. A nagyobb probléma Törökország: Erdoğan a napokban jelentette be, hogy Finnország csatlakozásával szemben már nincsenek fenntartásai, de Svédországgal szemben igen, mivel az egyik hétvégén Stockholmban nyilvánosan égették el a Koránt, az iszlám szent könyvét.
Magyarország is elkötelezett, hogy védelmi kiadásai elérjék a NATO által megkövetelt 2 százalékot a GDP arányában. Az elmúlt években nagy lendülettel folyt a haderő modernizálása. A Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében jelentős haderőfejlesztés zajlik itthon, amellyel az európai hadiiparba is beágyazódunk. Eredetileg 2024-re vállalta Magyarország, hogy eléri a 2 százalékos célt, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a 2023-as költségvetésben már elérik a katonai kiadások a GDP-arányos 2 százalékot.Zárásként pedig vessük össze, hogy hogyan alakultak a vizsgált országok védelmi kiadásai 1960 és 2021 között.
1. ábra: Forrás: Worldbank.
Összességében tehát az orosz–ukrán háború, valamint ezzel párhuzamosan Kína egyre agresszívabb fellépése az indo-csendes-óceáni térségben arra sarkallta 2022-től kezdődően világszerte az országokat, hogy exponenciálisan növeljék a – láthatóan jelentősen visszacsúszó – védelmi kiadásaikat. Ezeket a törekvéseket pedig többé-kevésbé úgy tűnik, hogy a jövőben siker koronázhatja.
Borítókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Hack Péter szerint a hétfőn bejelentett módosítások nem állítják helyre sem a jogállamot, sem a jog uralmát.
„Magyar Péter ugyanazt csinálja, amivel korábban ellenfelét támadta.”
Újra a technikai recesszió fenyegeti Európa legfontosabb gazdaságát.
Talán minden eddigi vezető bukásánál csúnyább.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
A Védvonal csak az első, de elengedhetetlen lépcsőfoka lesz annak, hogy szembe forduljunk az áradó gyűlölettel. Meg kell és meg fogjuk védeni a Fidesz támogatóit.
A régi Magyarország keleti csücskében fekvő Háromszék a legendák és mesék vidéke volt. Egykori vármegyéinket bejáró sorozatunk 23. részéhez értünk.
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
