Tovább enyhült a nyomás a globális ellátási láncokon. Igaz, a korábbi szintre való visszatérés hosszabb folyamat lehet. A Makronóm Intézet februári Gazdasági monitor elemzéséből kiderül, mire számíthatunk a következő időszakban.
2023. március 05. 08:57
p
4
0
0
Mentés
A Makronóm Intézet februári Gazdasági Monitor elemzése a Globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő indexet (GSCPI) is elemzi.
Ez a mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása, a kereskedői és gyártói készletezés, a szállítási határidők változása, mi több, még az infláció várható alakulásának szempontjából is. A GSCPI-index a járvány és az energiaválság hatására ugyan kitört korábbi sávjából, de az utóbbi hónapok javulását követően már nincs messze a korábban jegyzett, normális értékektől.
A globális ellátási láncra nehezedő nyomást mérő index (GSCPI)
Forrás: Federal Reserve Bank of New York, 2023. 02. 13.
Az indikátor tehát a globális ellátási láncok zavarait mutatja be, növekedése beszerzési elakadásokat és áremelkedést jelez előre. A mutató kiemelten fontos a kereslet-kínálat várható alakulása és a kereskedői és gyártói készletezés szempontjából; a szállítási határidők változása miatt; sőt az infláció várható alakulásának szempontjából is. A Makronóm Intézet elemzői szerint ugyanis a GSCPI és a termelői infláció szoros együttmozgást mutatott az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és az euróövezetben is. S mint ismert, a globális szállítási költségek növekedése, a globális ellátási láncok töredezettsége, mind érdemben járult és járul hozzá az infláció emelkedéséhez világszerte.
Mi a helyzet a hazai növekedési kilátásokkal? Az EU szerint is rendben leszünk.
Európai Bizottság friss, pár hete közzétett előrejelzése szerint, Magyarország 2023-ban elkerüli a recessziót, a 2024-es esztendőben pedig 2,6 százalékos növekedéssel a legjobban növekvő országok között lehet az Unióban.
Ezt mutatja meg a 4.ábra.
A hazai cégek tartják a munkaerőt
A kihívások dacára feszes maradt a hazai munkaerőpiac
a Makronóm Intézet januári munkaerőpiaci vállalati kutatása alapján. A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, így többségük kismértékű vagy jelentősebb romlásra számít a külső gazdasági körülményekben.
Saját helyzetük kilátásaiban bizakodók a cégvezetők: kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélték meg azt. A megkérdezett vállalkozások rövid és közép távon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik. Több mint harmaduk tervez létszámbővítést a következő időszakban.
Összegezve
Összességében tehát – bár kihívásokkal teli időszak van mögöttünk – a február a növekvő optimizmus jegyében telt világszerte, ezen belül Európában, Németországban és Magyarországon is erősödik a bizakodó gazdasági hangulat.
Sőt, mint azt az Európai Bizottság fent említett, friss előrejelzése bizonyítja, Magyarország már a legjobban teljesítő országok között lehet Európában a 2024-es esztendőben.
A Makronóm Intézet teljes elemzése ezen a linken érhető el.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.