A KSH friss adatai szerint 3,5 százalékkal emelkedett tavaly az épített lakások száma a háború és az energiaválság okozta nehézségek ellenére is. Több mint 20 ezer lakás épült, ami 2011 óta a harmadik legmagasabb adat.
2023. február 22. 15:53
p
0
0
0
Mentés
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője
A 2022-es esztendő IV. negyedévében Magyarországon 4,6 százalékkal kevesebb lakás épült ugyan, mint egy évvel korábban, ám 2022-ben összességében így is 3,5 százalékkal emelkedett az épített lakások száma. Történt ez dacára a háború és az energiaválság okozta nehézségeknek – mondja Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
Az így felépült több mint 20 ezer lakás 2011 óta a harmadik legmagasabb adat – jegyzi meg Regős Gábor. Szerinte azonban a lakásállomány megújítása és a demográfiai folyamatok javítása érdekében ennél valamivel több lakás felépülésére lenne szükség évente.
1. ábra
Forrás: KSH, 2023.02.22.
A lakásépítések számának magasan tartásához fontos eszközt jelentenek a családtámogatások, illetve a kedvezményes áfakulcs. Ugyanakkor idén nehezítik a lakásépítéseket a magas építőipari árak, a projektek elhúzódása, illetve a szakemberhiány is.
A 2022-es lakásépítési szám jól tükrözi a kormányzati családpolitikát, hiszen a legnagyobb mértékben,
23,9 százalékkal a községekben nőtt a lakásépítések száma, ami a Falusi CSOK-nak tulajdonítható.
A lakásépítések számának budapesti 6,1 százalékos visszaesése mindeközben a magas árakkal magyarázható, azaz azzal, hogy egy fővárosi új lakás nagyon nehezen megfizethető.
Igény ugyanakkor volna az új fővárosi lakásokra is, ezt mutatja a tavaly kiadott építési engedélyek 144 százalékos emelkedése.
A kiadott építési engedélyek 16,9 százalékos növekedéséhez csak a főváros tudott pozitívan hozzájárulni, minden más településtípus esetén csökkent a kereslet.
A régiókat tekintve, a központi régiót kivéve, mindenhol nőtt az átadott lakások száma. A lakásépítéseken belül a vidéki lakások arányának növekedése összefüggésben áll azzal is, hogy az új lakások átlagos területe 5,4 négyzetméterrel 96,1 négyzetméterre nőtt.
Mi várható a következő időszakban?
A következő időszakban a lakásépítések száma akár növekedhet is, ugyanakkor az építőipar kapacitáskorlátjai, illetve az elszálló árak problémát jelenthetnek a tényleges megvalósításban.
Amennyiben az építőipar többi ágazatának keresletcsökkenése nyomán a lakásépítések ára nem emelkedik az eddig tapasztalt ütemben, és sikerül a projekteket határidőre befejezni, az növelheti az átadott lakások számát,
míg az energiaválság nyomán a lakosság fizetőképességének csökkenése mérsékelheti azt.
2. ábra
Forrás: KSH, 2023.02.22.
A KSH adatai részletesen
A főbb adatok:
– 2022-ben 20 540 új lakás épült, ami 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
– A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint 2021-ben (ez gyakorlatilag a folyamatban lévő, de nem minden esetben befejezett lakásépítések számát jelenti).
– Budapesten tavaly 6610 lakást vettek használatba, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben.
További részletes mutatók és trendek:
– Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11 százalék), a többi városban csökkent (–3,9 százalék), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24 százalék) az előző évhez képest.
– Pest régióban a fővároshoz hasonló mértékben lett kevesebb a használatba vett lakások száma: a 3800 új lakás 7,8 százalékos csökkenést jelent.
– A központi nagyrégión kívül mindenütt nőtt az új lakások száma a megelőző évhez viszonyítva.
– A növekedés mértéke kiemelkedő volt a Dél-Alföldön (30 százalék), ahol a közel kétezer új lakás fele a régió központjában épült.
– A Nyugat-Dunántúlon felépült 2700 lakás 3,1 százalékkal több a megelőző évinél.
– Ugyanakkor az alacsony bázisról hasonló arányú növekedést felmutató Észak-Magyarországon alig több mint 600 lakás épült.
– Az ország többi régiójában az új lakások száma 1300–1800 között alakult, és ez 20 százalék körüli bővülést jelentett az egyes régiókban.
– A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60 százalékra csökkent 2021-hez képest, összhangban a fenti trendekkel.
– Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 9 százaléka lakóparkban található.
– A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 m2-rel 96,1 m2-re nőtt 2021-hez képest.
– A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14 462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44 százalékos növekedést jelent az előző évi különbséghez képest.
– Az építési engedélyek országos növekedése mögött élesen szétváló területi folyamatok figyelhetők meg. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére növekedett, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11 százalékkal.
– Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon növekedett, az előző évhez képest 14 százalékkal.
– Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (11 százalék) és a községekben a legmagasabb (85 százalék), ami összefüggésben áll azzal, hogy a vállalkozói építésű társasházak esetén jellemzően nincsen lehetőség egyszerű bejelentésre.
– 2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16 százalékkal kevesebb, összesen 13 897 lakóépület építését tervezték 2022 végén.
– A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77 százalék volt, összesen 10 727 darab.
– A tervezett nem lakóépületek száma 4 768 volt, 5 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
p
0
0
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!