Magyarország nyomatékosan elmagyarázta, Brüsszel pedig kivételesen az észérvekre – és mint mindig, az USA-ra – hallgatott: nincs szó a tizedik szankciós csomagban az orosz atomenergiáról.
Az Európai Bizottság hosszas hezitálás után végül úgy döntött, nem fogalmazza bele az Oroszország ellen összeállított tizedik szankciós csomag tervezetébe az orosz nukleáris szektorral kapcsolatos tiltásokat. Bár Zelenszkij minden követ megmozgatott, hogy az EU megtegye a szerinte szükséges lépéseket, a rábeszélőtudomány ezúttal nem segített.
A terv alapvetően Magyarország heves ellenkezése miatt siklott félre. Az ország energiaellátása nagyban függ a Roszatomtól, Magyarország ráadásul a paksi erőmű tervezett bővítésével a kellős közepén jár egy olyan beruházásban, amely az orosz nukleáris ipar nélkül nem valósulhatna meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször jelezte: amennyiben Paks a szankciók miatt leállna, az Magyarország elektromos energiaellátásának összeomlását okozná, ezért az orosz nukleáris ipar elleni esetleges terveket hazánk mindenképpen megvétózná.
Úgy tűnik, ennek nem kell bekövetkeznie, az EB ugyanis törölte az orosz nukleáris energiára vonatkozó javaslatokat a szankciós csomag tervezetéből, csalódást okozva ezzel néhány háborúpárti brüsszeli képviselőnek, és természetesen az ukrán elnöknek, aki szerint ezzel a lépéssel az EU tovább hizlalja Moszkva háborús gépezetét.
Az atombiznisz a háború kitörése óta jobban virágzik, mint előtte. Tavaly február 24-e óta
– számolt be a Bloomberg a Royal United Services Institute által összeállított elemzésre hivatkozva.
A kereskedelmi partnerek között nem csak EU-tagállamok szerepelnek: Egyiptomtól Iránon át Kínáig, Indiáig terjed a lista, amelyen öles betűkkel a legnagyobb szankciós nyomásgyakorló, az Amerikai Egyesült Államok neve is ott virít. Az orosz nukleáris energiaszektor zökkenőmentes működése globálisan kiemelt téma, így Zelenszkijnek Magyarország mellett Joe Biden elnököt is fejmosásban kell részesítenie. Míg Európában 100 millió ember áramellátását biztosítják az orosz technológiát használó szolgáltatók, az USA kilencvenkét reaktorához szükséges dúsított urán nagyjából egyötödét biztosítja a Roszatom – így már érthető, kivételesen miért nem mutogatnak kerékkötőként Magyarországra a brüsszeli szankciófétis hívei.
Az orosz nukleáris export négyéves csúcsot döntött meg – az adat jól jelzi, hogy ha a saját energiabiztonságukról van szó, még a legharciasabb országok is pacifista csendbe burkolóznak, és teljesen hidegen hagyja őket a háborúpárti követelőzés. Ami az orosz, polgári atompolitikát illeti: Moszkva bölcsen cselekedett a hidegháború végén, amikor – miközben a fél világ hagyta leamortizálódni saját nukleáris erőműveit, mondván, az atomkornak vége – egyre több pénzt pumpált saját fejlesztéseibe és kutatásaiba. Így történt meg, hogy még a leghabzóbb szájú szankciópárti politikusok is csendben maradtak az atomszankcióval kapcsolatban, felfogva, hogy az orosz csapok elzárása a saját nukleáris iparuk kivéreztetésével járna együtt.
A Kreml természetesen tisztában van vele, hogy egy nukleáris befektetés a világ bármely pontján egyben az adott országgal való hosszú távú kapcsolat erősítésére is szolgál. Az atomprojektek évtizedekig meghatározzák két ország gazdasági egyttműködését, és nem, a dolog nem úgy működik, hogy egy adott ponttól az egyik fél felrúgja a szerződést, és közli, hogy az orosz fűtőelemek és alkatrészek helyett majd nyugatit vesz. Próbálkozott ilyesmivel több ország (többek között Ukrajna) is, de az USA és Kanada által favorizált Westinghouse nukleáris vállalat eredményei annyira csapnivalóak voltak, hogy szépen mindenki visszafordult az orosz technológia felé.
Az adatok azt mutatják, hogy tavaly Magyarországon kívül az EU-ban Bulgária, Csehország, Szlovákia is élénk nukleáris kereskedelmi viszonyt folytatott a Roszatommal, ez a kapcsolat pedig nem is fog megváltozni vagy megromlani a következő években – még a diverzifikációs törekvések ellenére sem. Bár az ukrán vezetés mindent megtesz, hogy rábírja a világot a szankciókra, a világ inkább gyors erőműfejlesztésekbe kezd – orosz segítséggel.
A Roszatom jelenleg a globális dúsított urán piac 30 százalékát uralja, a reaktorüzemanyag szegmensében pedig 17 százalékos a részesedése. Jelenleg huszonhárom futó projektben van érdekeltsége – köztük a paksi bővítésben –, megrendeléseinek összege pedig átlépte a 200 milliárd dollárt.
Az orosz nukleáris ipar elleni szankció az a vörös vonal, amelyet a legtöbb állam még az atomellenes Németország és a Moszkvát szó szerint bármi áron sárba tiporni akaró Lengyelország lobbija ellenére sem hajlandó átlépni. Az energiabiztonság prioritása kivételesen felülírta az asztalcsapkodó indulatokat és a távolból irányított érdekcsatákat.
Fotó: 123RF
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
20 milliós tartozása is van a színművésznek.
Az operaénekesnek Káptalantótiban van két ingatlana.
