Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Elemzésünk negyedik részében a NATO bővítésének problémáival és a hazai haderőfejlesztés jelenlegi állásával foglalkozunk. A NATO bővítése Törökország és Svédország kiújuló ellentéte miatt lassabb, mint azt várták. Magyarország viszont időközben erősít: védelmi kiadásaink elérik a GDP 2 százalékát.

Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Amennyiben jóváhagyja az összes NATO tagállam Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, úgy két jelentős katonai erővel rendelkező országgal bővülne a védelmi szövetség.
Finnországra és Svédországra eddig erősen hatott a több évtizedes semlegesség és az Oroszországhoz való közelség. Azaz a legtöbb európai országgal épp ellentétesen, nem építették le a katonaságot. A NATO-csatlakozáshoz viszont mind a 30 tagállam parlamentjének el kell fogadnia azt: már csak Magyarország és Törökország nem vitte parlament elé a kérdést.

A magyar kormány időközben leszögezte, hogy 2023 első parlamenti ülésén el fogja fogadni a csatlakozási kérelmet. A nagyobb probléma Törökország: Erdogan a napokban jelentette be, hogy Finnország csatlakozásával szemben már nincsenek fenntartásai, de Svédországgal szemben igen, mivel az egyik hétvégén Stockholmban nyilvánosan égették el a Koránt, az iszlám szent könyvét. Kérdés, hogy Erdogan ezzel a nyilatkozatával egyúttal jó időre el is zárkózott a további tárgyalásoktól, vagy idővel enyhülhet a török álláspont.
Jól látszik a 7. ábrán a fent részletezett országok katonai kiadásainak alakulása a GDP százalékában.

7. ábra: Forrás: Worldbank.
A magyar védelmi kiadásokról…
Magyarország is elkötelezett, hogy védelmi kiadásai elérjék a NATO által megkövetelt 2 százalékot a GDP arányában. Az elmúlt években nagy lendülettel folyt a haderő modernizálása. A Zrínyi 2026 program keretében jelentős haderőfejlesztés zajlik itthon, amellyel az európai hadiiparba is beágyazódunk. Eredetileg 2024-re vállalta Magyarország, hogy eléri a 2 százalékos célt, de Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a 2023-as költségvetésben már elérik a katonai kiadások a GDP-arányos 2 százalékot.
Összességében tehát a fentiek alapján jól láthatjuk, hogy cikksorozat előző részeiben ismertetett fegyverkezési hullám a NATO-t és benne Magyarországot is elérte. A NATO ráadásul bővítés előtt is áll: Svédország és Finnország csatlakozásával 32 tagúra duzzadna a védelmi szövetség, ráadásul e két skandináv állam hadereje a NATO összesített haderejét is jelentősen megnövelné. Magyarország pedig tovább folytatja a hadsereg modernizációját és a védelmi kiadások növelését. Ez utóbbi a 2023-as költségvetésben már eléri a GDP 2 százalékát, amit a NATO feltételül szabott minden tagjának. Igaz, eredetileg Magyarország 2024-ig vállalt a 2 százalék elérését, de ezt gyorsabban képesek voltunk teljesíteni. Ütőképes magyar hadsereg nélkül nincs biztonság.
Borítókép: MTI/Soós Lajos
