Kiállás az önkény ellen – Schmidt Mária októberre megemlékezést hirdetett a Terror Háza elé

Időszaki kiállításokat nyitott a Terror Háza Múzeum hétfőn, az 1956-os forradalom hetvenedik, a 2006-os rendőrterror huszadik évfordulója apropóján, a részletek megtekinthetők ITT és ITT!

Schmidt Mária főigazgató köszöntőjében bejelentette, október 23-án pénteken, pontosan 70 esztendővel az utánra, hogy a „szabadságvágyó tüntetők összegyűltek a Kossuth téren”, a Terror Háza Múzeum előtti megemlékezésre hív mindenkit.

Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak!” – fogalmazott.

Schmidt szerint hetven esztendő történelmi távlata lehetőséget ad arra, hogy ne pusztán magának az 1956-os forradalom és szabadságharcnak világtörténelmi jelentőségéről beszéljünk – ennek ma már könyvtárnyi irodalma van, helyesen –, hanem az „azóta eltelt időszakról is: leginkább arról, hogy milyen fénytörésbe helyezi az azóta történteket 1956 dicső ragyogása”. Kifejtette, 1956-ot a legújabbkori magyar demokrácia kulturálisan, politikailag és közjogilag is a kiinduló pontjának tekinti. Az 1989-90-es rendszerváltoztatás 1956 emlékéből táplálkozott, a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is rögzítette 1956 kiemelkedő jelentőségét.

Aki 1956-ot mond, az valójában a magyar szabadságról és függetlenségről beszél.

Hetven esztendős mélysége – húzta alá.

Schmidt Mária felidézte azt is, hogy 1956 ötvenedik évfordulója a „modern magyar demokrácia eddigi legmocskosabb és legtragikusabb napjává” vált. Arra emlékeztet, hogy soha nem felejthetjük el: az önkény és a diktatúra mindig köztünk jár. „Ma kiállítást nyitunk 1956-ról és 2006-ról. Ezzel is azt üzenjük, hogy minden generációnak újra és újra ki kell állnia az önkény ellen.”

Tisztelet a pesti srácoknak és lányoknak

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet vezetője hangsúlyozta: „A Terror Háza Múzeum alapítása óta őrzi emlékét az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, a pesti srácoknak és lányoknak. Sajnos a 2006-os eseményeket követően tíz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy 1956 újra méltó helyére kerülhessen nemzetünk panteonjában. Mert

Hozzátette, hetven évvel ezelőtt a magyar szó ugyanis a bátorság, a szabadságszeretet, a nemzeti összefogás, a hazaszeretet, a hősiesség szinonimájává vált. Hősöknek, példaképeknek kijáró tisztelettel tartozunk a pesti srácoknak és lányoknak, akik világtörténelmet írtak. És mert nekik köszönhetjük, hogy a magyar név megint szép lett, méltó régi nagy híréhez. Mit rákentek a századok, lemosták a gyalázatot – fogalmazott.

Kormos Valéria Táncsics Mihály-díjas újságíró részletesen felidézte a 2006 őszi rendőri és bírói túlkapások történetét, személyes tapasztalatai alapján, külön köszöntve az áldozatokért ugyancsak kiálló, akkor fideszes képviselő Ékes Ilonát.

Gulyás: Ami ma történik, idegen 1956 örökségétől

Felszólalt az eseményen Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint az 1956-os hőstett egyértelműsítette, hazánkban a szovjet megszállást és a ránk erőltetett diktatúrát a magyar nép elutasítja, annak semmilyen legitimitása nincsen. Kitért arra is,

az első fokú bíróságok teljesen ártatlan embereket zártak előzetes letartóztatásba.

Figyelmeztetés volt ez arra vonatkozóan, hogy demokrácia és jogállam nem feltétlenül ugyanaz. Akkor ezzel szemben egy sokszínű közösség fogott össze, a klasszikus értelemben vett liberálisoktól a nemzeti radikálisokig. Utalt arra is, a joggal való visszaélés mértékét tekintve teljesen egyedülálló, hogy ma emberek választójogát korlátozzák, eltiltva a politikai ellenfelet a politikai küzdelemtől.

„Ez idegen 1956 örökségétől, a demokrácia hagyományaitól, a szabadságtól. Most is van bennünk aggodalom, ám biztos, az ország mindig elég erős volt, hogy összefogjon a brutális, önkényes, jogállam-ellenes fellépéssel szemben” – húzta alá Gulyás, utalva a Magyar-kormány jogkorlátozó intézkedéseire.

nyitókép forrása: Terror Háza Múzeum