A korábbi 38 milliárd forintnyi forrás után most újabb 12 milliárd forintnyi összeget hagyott jóvá az Európai Beruházási Bank Szerbia számára a folyami közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.
Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank - EIB) az Európai Unión kívüli befektetésekkel foglalkozó részlege, az EIB Global Szerbia számára a napokban 31 millió eurót (közel 12 milliárd forintot) hagyott jóvá a Száva és a Duna menti folyami közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.
Szerbia kormánya és az Európai Beruházási Bank 2018-ban már aláírt egy 100 millió euró (mintegy 38 milliárd forint) értékű hitelről szóló pénzügyi szerződést, ami szintén a folyami közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozott. Ez a 31 millió euró tehát, amiről maga a bank számolt be a sajtónak, valójában egy újabb hitel Szerbia számára.
Liljana Pavlova, az Európai Beruházási Bank szerbiai aktivitásaiért felelős alelnöke rámutatott, a közlekedési infrastruktúrára a napokban elkülönített további eszközöknek köszönhetően lehetővé válik a folyami közlekedés hajózhatóságának, hatékonyságának és biztonságának növelése a Rajna-Duna folyosón, illetve a regionális és európai folyami utakon, közölte a Beta hírügynökség.
A 2015 és 2025 közötti időszakot felölelő folyami közlekedéssel foglalkozó országos stratégia fogalmazza meg mindazokat a nagyberuházásokat, amelyek szükségesek a hajózható és biztonságos folyami utak kialakításához. Ennek megvalósítása érdekében, mint ahogy az a szerb építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott minisztérium honlapján olvasható, a szerb kormány stratégiai együttműködést kötött az Európai Beruházási Bankkal.
Ennek keretében Szerbia első körben 100 millió euró értékben írt alá pénzügyi szerződést a folyami közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, ám már akkor folytak a tárgyalások a kikötői infrastruktúrát célzó 90 millió eurós kiegészítő hitelkeret megkötéséről. A fennmaradó szükséges pénzeszközöket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (Connecting Europe Facility, CEF) és a Nyugat-Balkáni Beruházási Keretből (Western Balkans Investment Framework WBIF) származó költségvetési alapokból és támogatásokból várták.
Öt évvel ezelőtt Siniša Mali (Szinisa Mali) pénzügyminiszter arról számolt be, hogy
A pénzügyminiszter már akkor megfogalmazta, Szerbia számára rendkívül fontosak minősülnek a kikötők, a folyami utak és az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), valamint a folyami közlekedést kiszolgáló szárazföldi infrastruktúra fejlesztése, hiszen a folyami szállítás a legolcsóbb – és ez már az energiaválság előtt is így volt, és ma még inkább így van.
A 100 millió eurós hitelből eredetileg azt tervezték, hogy teljesen hajózhatóvá teszik a Duna és a Száva szerbiai szakaszát. Az egyik beruházás, aminek költségeit ebből kívánták fedezni, a második világháborúban elsüllyesztett német hajók kiemelése volt a Prahovó-kikötőnél.
Ugyanakkor a pénzügyi tervek azóta valamelyest megváltoztak, ugyanis a hajóroncsok kiemelése, illetve a Parhovó-kikötő kapacitásainak bővítése – amit összesen 30 millió euróra becsültek és tavaly októberben megkezdődtek a munkálatok.
Emellett ez a hitel fedezte volna a Smederevoi (Szendrői) Kikötő fejlesztésének költségeit is. A smederevoi kikötő fejlesztési tervei szerint egy úgynevezett Új kikötő épülne, azaz úgy bővítenék ki a meglévő kapacitásokat, hogy azt kizárólag teherszállításra használnák, míg a Régi kikötőt utasmólóvá alakítanák, vagyis a meglévő rakománykezelő berendezések is átkerülnének az Új kikötőbe, ami ipari vágány megépítése után csatlakozhatna a vasúti hálózatra is.
Ennek a projektnek a megvalósítása ugyan 2019-ben elkezdődött, ugyanis a munkálatok kivitelezőjének megválasztására az illetékes minisztérium kiírta a pályázatot, ám az eljárást felfüggesztették, mert az építkezéshez szükséges összeg meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.
Mindemellett a Vaskapu 1 és a Vaskapu 2 zsilip felújítására és korszerűsítésére is sort kellett volna már keríteni abból a 100 milliós hitelből, ám ezek a munkálatok is még váratnak magukra.
A 2021-ből származó adatok alapján továbbra is elsősorban kavicsot, homokot és különböző kőtörmeléket szállít az ország a folyókon. A Kikötőkezelő Ügynökség (Agencija za upravljanje lukama) legutóbbi adatai alapján 2021-ben a teherszállítmány közel 31 százalékát tette ki az ilyen rakomány. A rakományok 15 százaléka kőolaj- és kőolajszármazékok voltak, 13 százaléka gabona, míg 13 százaléka szén. Ezen adatok alapján ebben az évben 15,9 millió tonna rakomány fordult meg a szerbiai kikötőkben, ami valamennyivel kevesebb volt, mint 2020-ban (amikor több mint 16 millió tonna áru szállítását szervezték meg), de jelentősen több, mint a korábbi években, ugyanis 2017-ben például csupán 11 millió tonnáról beszélhettek.
Amíg Smederevóból elsősorban homokot és köveket szállítanak, Pancsován elsősorban gabonaféléket pakolják a hajókra kiszállítás céljából, Újvidékre és a Prahovó-kikötőbe pedig legnagyobb mennyiségben kőolaj és kőolajszármazékok érkeznek.
:
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Az ellenzék továbbra is követeli a felelősök kézre kerítését.
Az országnak Csernobil miatt nincs saját atomerőműve.
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
Ezt nem lehet szociális vagy egészségügyi kérdésként kezelni.
