Hétfőn kezdődik a davosi Világgazdasági Fórum, hogy újra megmutassa, mennyire okos a globális gazdaság krémje, az „elit elitje”.
Öt napon át a világgazdaság legnagyobb problémáit vitatja meg az üzleti és gazdasági élet uralkodó osztályának mintegy 1500 képviselője a Világgazdasági Fórum (WEF) éves randevúján Davosban. A kormány- és államfők, jegybankelnökök, kereskedelmi és külügyminiszterek, a legnagyobb pénzügyi alapok és a legmeghatározóbb globális vállalatok képviselői ismét azonosítják a legfenyegetőbb várható gazdasági veszélyeket, hogy aztán a néha tűpontosan eltalált, néha pedig teljesen mellétrafált prognózisok mentén megoldási alapirányokat vázoljanak fel – amelyek aztán vagy eltűnnek a naponta változó világgazdasági folyamatok örvényében, vagy hosszú távon az agytrösztök és a folyamatdiktátorok eszköztárában maradnak. A svájci luxustalálkozót egyes elemzők komplett diliházhoz hasonlítják, mások a globális elit diktatórikus hajlamainak legnyilvánvalóbb eseményeként tartják számon, a legtöbben azonban mégis az ott született kezdeményezések, ötletek, viták jogosságát és hasznosságát emlegetik.
Az idei évben a fórumot a globális együttműködés csökkenő hatékonyságát, az ebből kialakult széttöredezettséget, valamint az azonnali reagálás fontosságát hangsúlyozva hirdették meg. A megosztottság – mondják a WEF-ben – a Covid-járvánnyal és az ukrajnai háborúval még nyilvánvalóbb lett, ez pedig tovább gyengítette az amúgy is gyengélkedő globális rendszert.
A WEF éves jelentését a rövid és hosszú távú globális kockázatokról a találkozó előtt néhány nappal tették közzé. Az előbbi kategória egyértelműen a megélhetési válságot állítja középpontba, míg utóbbi az éghajlatváltozási tervek és a klímacsúcsokon kitűzött eredmények kudarcba fulladását jelöli meg a legnagyobb aggodalomra okot adó forrásként. A problémát éppen a kettő megoldásának együttes folyamata jelenti, hiszen az infláció, az energiaválság, a gazdasági lassulás eredményei éppen a hosszú távú terveket írják felül drasztikusan – a rövid távú problémák megoldásának eszközeivel.
A Davosba igyekvő tanácsadók, elemzők, kockázati szakértők, előkészítők és döntéshozók egybehangzó véleménye az, hogy a kollektív válaszokat igénylő problémák esetében kritikus módon fogy az idő. A példátlan energiaválság kapcsán a legfontosabbnak annak az egyensúlynak a megteremtését tartják, amely egyszerre ad lehetőséget a háztartási, illetve ipari fogyasztások megfizethető energiabiztosítására és a megújuló, tiszta energiákra való zökkenőmentes átállásra.
Az Európai Bizottság várhatóan márciusban fogja bejelenteni az EU energiapiaci átalakítására vonatkozó, a válság miatt újragondolt elképzeléseit. A jelek szerint a megújuló energia árát leválasztják majd a tavaly azt felfelé húzó földgázéról. Ezzel alacsonyabb lesz ugyan a megújulók nagykereskedelmi ára, ám az a veszély fenyeget, hogy jelentősen csökkenni fog a befektetési kedv a területen, a kedvezmények és támogatások ellenére is lelassítva az átállást, amelyet minden ország prioritásként kezelt.
Az energiaválsággal párosult infláció és élelmiszerválság okozta globális problémák a recesszió rémképével (a tavalyi davosi csúcson többen jósolták Európa recesszióba zuhanását, ez azonban még nem történt meg), az USA-Kína, illetve a záros határidőn belül kirobbanó USA-EU gazdasági háborúval társulhatnak rövid távon, míg az ábrán látható tíz éves előrejelzés szerint a következő dekád a klímaváltozás mérséklésének kudarcáról, az abból fakadó természeti katasztrófákról és azok katasztrofális gazdasági hatásairól fognak szólni.
A válságokat egyfelől generálják, másfelől erősítik a folyamatos geopolitikai konfliktusok és átrendeződések, amelyek – a szociális ellátórendszerre, az adózásra és gazdasági befektetésekre gyakorolt azonnali hatásukkal – alapjaiban változtathatnak meg társadalmi struktúrákat, és alakíthatják át egyes régiók (beleértve az EU-t is) gazdasági berendezkedését is – figyelmeztet a WEF.
Az Európai Bizottság Macron francia elnök ötlete nyomán – válaszul az USA zöld átállást segítő inflációcsökkentő, erősen protekcionista törvényére – hamarosan egy, az amerikaiéhoz hasonló eszközökkel operáló, belső piaci támogatási rendszert fog javasolni. Ez ismét kétélű fegyver lehet: erősítheti az EU belső iparát, megakadályozhatja a vállalatok USA-ba vándorlását a külön támogatásokért, ám kirobbanthat egy olyan gazdasági háborút, amelynek a világkereskedelem lehet a hősi halottja.
A davosi elsődleges témát tehát idén nem is annyira a problémák azonosítása, hanem azok együttes kezelése jelenti. A kockázati jelentésből világosan látszik, hogy a rövid távú prognózisok mindegyikét megnyugtatóan kellene kezelni ahhoz, hogy a zéró kibocsátás elérésének folyamata ne induljon meg a lejtőn, visszahatva azzal annak minden egyes (többek között konszenzus hiányában) nem kezelt elemére, gyorsítva az összeomlást. A WEF szerint a fő feladat tehát a globálisan kötelezőnek tekinthető lépések és az egyes országok, régiók válságkezelési politikája közötti üvöltő különbségek suttogássá szelídítése, egyben a köz- és magánszektor együttműködésének robbanásszerű erősítése kell, hogy legyen.
A találkozó kezdetére megjelentetett jelentés kiemeli: az együttműködés kényszere erősebb, mint valaha – a klímaváltozás kihívásainak kezelése és annak összes részterületének, egyben alapfeltételének megerősítése érdekében. A találkozó mottója az idén az ezt a gondolatot erősítendő „Együttműködés a széttöredezett világban” lett.
Fotó: 123RF
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Medvegyev szerint ezt nagyon benézte Von der Leyen.
Prága szerint nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
A globális energiaválság már a gyógyszeriparban is kifejti hatásait: mindeközben a Tisza 0 százalékos gyógyszeripari áfát ígér.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
Hetekre kidőlt a szezon hajrájában a támadó, ezzel véget ért a liverpooli karrierje. A nyári világbajnokságra azonban felépülhet Mohamed Szalah.
