Pénteken ismét emelkedtek a benzinárak, így okkal teszik fel a kérdést az autósok, hogy meddig tarthat a drágulás. Összegyűjtöttük, milyen tényezők határozzák meg az üzemanyagárak alakulását, és hogy ezek alapján mivel kell szembenéznünk idén a kutakon.
Pénteken ismét drágult a benzin, a holtankoljak.hu adatai szerint literenként átlagosan bruttó 6 forinttal kell érte többet fizetni a hazai kutakon. Így a 95-ös benzin új átlagos ára 658 forint/liter, a gázolajé ezúttal nem változott, maradt 720 forint/liter.
Hol vannak ezek az ársapkás 480 forintos árhoz képest, de még a múlt évi nyitó piaci ártól (benzin 641, gázolaj 699 forint) is érezhetően magasabb mostanság a kurzus. Vajon meddig folytatódik a drágulás? – teszik fel a kérdést az autósok. Mi pedig most összegyűjtöttük azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy mennyiért fogunk tankolni idén a kutakon.
Az olajárat befolyásoló ezernyi tényező közül az egyik legfontosabb, hogy növelik, vagy éppen csökkentik a kitermelést a kőolajban gazdag OPEC-országok. Utóbbit értelemszerűen akkor szokták meglépni, ha csökken az olaj ára, és védeni kívánják a bevételeiket. Ahogy azt korábban megírtuk, most éppen úgy döntöttek, hogy 2023-ban újra csökkentett mennyiségű olajat dobnak piacra. Pedig a tavalyi tendenciák bizakodásra adtak okot, míg
Ökölszabály, hogy a kínai gazdaság állapota, azaz a hatalmas ország ebből következő energiakereslete világszerte meghatározza a nyersanyagok, így az olaj árát is. Jó példa volt erre az első koronavírus-hullám utáni nagy újraindulás, amikor a felpörgő kínai ipar mindent felszívott, az acél ellenértéke pedig az egekbe szökött. De ugyanez a hatás érvényesül az olajárak esetében is. Jelenleg Kína gazdasága lassul, tavaly az eleve alacsony 5,5 százalékos növekedési célt sem tudták teljesíteni, ráadásul a földrésznyi ország a mai napig küzd a koronavírussal. Hiba volna ugyanakkor alábecsülni az ázsiai nagyhatalmat, egy gyors kilábalás esetén búcsút inthetünk a csökkenő üzemanyagáraknak.
A hatósági ár kivezetése óta nem telt el sok idő, de máris látszik a drágulás hatása a fogyasztáson. Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu tulajdonos-ügyvezetője a Mandinernek arról beszélt a napokban, hogy a csökkenés már most is érezhető, egyrészt azért, mert aki tudott, az betankolt még december elején, az ársapka eltörlése előtt. De fogyasztói tudatosság is állhat a kevesebb üzemanyag-vásárlás mögött, azaz a közlekedők nem tankolnak annyit a jelentős árkülönbség miatt. Persze a hazai üzemanyag-fogyasztás csepp a tengerben, az viszont már képes az olajárat is megmozgatni, ha egész Európa behúzza a féket. Erre van is esély, nemrég beszéltünk erről Grád Ottóval, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárával, aki azt mondta,
Ennek ellentmondó előrejelzéssel is találkozhatunk, Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint hamarosan nőhet a kereslet az olaj iránt a világpiacon, heteken belül 700 forintnál is többe kerülhet a benzin.
Ahogy arról szintén többször írt a Makronóm korábban: az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkül a kínálat, és mivel a kereslet nő, ez az új esztendőben növekvő olajárakhoz vezethet. Szintén a retorziók hatása, ahogy arra Grád Ottó is felhívta a figyelmünket, hogy ami a magyarországi fogyasztók számára messze a legfontosabb, hogy a gázolaj ára miként alakul. Az itthon forgalmazott üzemanyag kétharmadát ebből adják el, és ez jelen pillanatban is lényegesen magasabb árszinten mozog, mint a benzin. Ez a soha eddig nem tapasztalt mértékű különbség amiatt van, hogy
A kiesése durva egyensúlytalanságot okozott a gázolajpiacon, ezért vannak az egekben az árak. A szakértő arról is beszélt, hogy még ha valami csoda folytán véget is érne a háború, akkor jelentősen és pillanatok alatt az sem tudná csökkenteni a világpiaci árakat, mivel a bezárult kereskedelmi csatornák újraindítása időigényes. Persze egy békekötéssel lassanként konszolidálódhatna a helyzet, hosszú távon igen jót tenne a piacnak a fegyveres konfliktus befejezése.
A magyarországi benzináraknak – a nemzetközi olajárakon túl – van egy másik fontos eleme, ami nem más, mint nemzeti fizetőeszközünk árfolyama. Minél erősebb a forint az euróhoz, de főképp a dollárhoz képest, annál kevesebb pénzt kell a töltőállomáson hagynunk. Már csak ezért is örömhír, hogy az elmúlt egy hónapban hosszas gyengélkedés után végre erőre kapott a forint, és bár az euró kurzusa ősz végén a 430-as szint felett is járt, és sokan már 500 forintos eurót vizionáltak, december óta – január első hetében – egészen 394 forintig csökkent. Így most már inkább azon megy a piaci találgatás, hogy mikor megy le 390 alá a kurzus. A dollár esetében még jobb a helyzet, míg októberben 445 fölött is volt egy ideig az árfolyam, mára
De bármennyit is erősödött a hazai fizetőeszköz az elmúlt hetekben, a csodához ennél több kell. Ismét csak Grád Ottó korábbi szavait idézzük: amikor 2021 novemberében a hatósági árat bevezette a kormány, akkor 75 dollár körül volt a kőolaj hordónkénti ára és 320 forint környékén a dollárárfolyam. Ha ezt vesszük alapul, a brent olaj ára (cikkünk megírásakor 78,57 dollár) majdnem rendben van, nemzeti fizetőeszközünknek viszont még sokat kell dolgoznia azért, hogy ismét 500 forint körül lehessen az üzemanyagár piaci alapon is. Ám az irány végre jó, még akkor is, ha trendfordulóról ma még túlzott optimizmus lenne beszélni.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
