Mutatjuk, mennyit árt valójában a szankció az oroszoknak

Ahogyan a Makronóm már korábban beszámolt róla, december elején állapodtak meg a tagállamok az orosz olajra kivetett ársapka ügyében, miszerint hordónként maximum 60 dollárt hajlandóak fizetni az olajért.

Az európai tisztviselők (továbbá az USA és más szövetségesei is) úgy nyilatkoztak az ügyben, hogy az ársapka célja az orosz háborús erőforrások csökkentése – arra azonban ügyeltek, hogy az ár ne legyen túl alacsony, hiszen az a termelés jelentős csökkenéséhez vezetne, a globális árakat pedig újra megemelné. 

Valóban földhöz vágja Oroszországot a hordónkénti 10 dolláros veszteség?

A Kreml az árplafon nélkül is – a szállítási és biztosítási korlátozásokkal együtt – 

mivel csökkent a kitermelés és az árak. Azonban még a háborús kiadások növekedése mellett is könnyen fedezi költségeket a vagyonalapja és a helyi kötvénypiaci hitelek segítségével.

Olga Belenkaya, a Finam orosz brókercég közgazdásza szerint a hordónkénti 10 dolláros olajárcsökkentés ezer milliárd rubelnyi (közel 16 milliárd dolláros, azaz mintegy 6300 milliárd forintos) kiesést okozhat. Ám a valóságban ez még kevesebb, mivel a költségvetésben szereplő ár tartalmazza a szállítást és a biztosítást, ezekre pedig nem vonatkozik az új ársapka.

Ami szintén Oroszország malmára hajtja a vizet, hogy ha az árplafon jövőre csökkenti az exportbevételeket, az gyengítheti a rubelt – ami gyakorlatilag újra csak több pénzt jelent Oroszországnak, mivel az energiaadók főként dollárban és euróban érkeznek.

Natalia Lavrova, a BCS Financial Group munkatársa szerint a rubel értékének csökkenése elég lehet ahhoz, hogy az orosz kormány az árplafon ellenére is teljesítse a jövő évi csökkentett energiabevételi célokat annak ellenére, hogy az olaj ára nem éri el a 70 dollárt hordónként.

A teljes üzemanyagexport-korlátozás azért az oroszokat is megijeszti

Ami a Bloomberg szerint biztos, hogy a Kreml számára fájdalmasabb lehet egy korábbi döntés, miszerint a legnagyobb piacaira üzemanyagexport-tilalmat vezettek be. 

A kormány jelenlegi előrejelzése szerint jövőre közel 9 százalékkal csökkenhet az olajtermelés, ami a Bloomberg szakértői becslése szerint 

A szankciók és az exportra vonatkozó egyéb korlátozások által diktált alacsonyabb árak további 500 milliárd rubelt faraghatnak le a Kreml bevételeiből. (A trillió milliárdszor milliárdot jelent, egy rubel 6,36 forint jelenleg – a szerk.)

Oroszország biztos anyagi háttérrel indult a háborúba, ám a deficit idén várhatóan eléri a GDP 2 százalékát, mivel a bevételek csökkennek, a háború miatt pedig nőnek a kiadások.

Oleg Vjugin, az orosz pénzügyminisztérium egy korábbi vezető tisztviselője szerint „az orosz költségvetés fő problémája az, hogy sokkal többet akarnak költeni, mint amennyit valójában megengedhetnek maguknak” – mondta, bár ezzel aligha lepett meg bárkit is. „Az a tény, hogy a vagyonalapot kell megcsapolniuk a hiány fedezésére, egyértelmű jele annak, hogy kezdődnek a problémák” – figyelmeztetett viszont Vjugin.

(Fotó: 123rf.com)