Elesett Budapest: a romló közbiztonságot nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni

Kis túlzással orkánerejű szél volt, amikor e sorok szerzője nemrég kilépett pesti lakhelye kapuján, és figyelmes lett egy kukákban matató középkorú férfira. Békésen keresgélte az üvegeket és a petpalackokat, amelyek a napi betevőt jelentik neki, amióta a visszaváltó automaták váltak a főváros egyik legnagyobb „munkáltatójává”. A szél egyszer csak belemarkolt a nyitott kukába, és szétterítette a forgalmas autóúton a szemetet. A férfi szánakozó arccal nézett az aszfalton táncoló zacskókra. Látszott, hogy zavarja a dolog, de esélye nem volt helyrehozni. 

Hasonlóan békés látványt nyújtottak a minap az esti kultúrprogramjukra összegyűlő hajléktalanok a Margitszigeten, akik a gyalogosút mentén ücsörögve bámultak be a kertmozi bejáratán. A Forrest Gumpot nézték. 

Máshol, például a Bethlen utca Keleti pályaudvar felőli végén egészen más karakterekkel lehet találkozni – őket látva az ember inkább átmegy az út túloldalára, és a mi esetünkben a fotós sem készít róluk felvételt, nehogy feldühítse őket. Ráadásul az arányok mostanában sokak szerint az utóbbiak javára változtak meg Budapesten. 

Talán ez sarkallhatta az elmúlt hetekben a fővárosi politikát cselekvésre. Önmagukat baloldaliként vagy liberálisként meghatározó politikusok kezdtek panaszkodni a romló közbiztonságra: Baranyi Krisztina, Niedermüller Péter, Pikó András és Soproni Tamás polgármesterek azonnali kormányzati intézkedéseket, több rendőrt, új hatósági jogosítványokat és személyes egyeztetést követeltek. 

A főpolgármester az előző kormányt hibáztatja 

Az okok persze összetettek, az egyes politikai oldalak pedig nem értenek egyet ezen a téren. Karácsony Gergely főpolgármester például Facebook-oldalán amellett érvelt: ha javítani akarunk a budapesti közbiztonságon, először meg kell értenünk, hogy a lakosságot joggal zavaró jelenségek nagy része valójában nem rendészeti, hanem szociális kérdés, és elsősorban nem is budapesti, hanem országos. 

Szerinte ugyanis az előző kormány hibás szociális politikája vezetett a jelenlegi helyzethez. A főpolgármester arra is magyarázattal igyekezett szolgálni, miért pont Budapesten ennyire feltűnő a probléma. Mint fogalmazott: „A nyári hónapokban ezeknek a hatásai különösen szembetűnők Budapesten, mert ilyenkor sok vidéki honfitársunk a fővárosban próbál valahogy túlélni. Az előző kormány hibáit most nekünk kell közösen orvosolni.” 

„Abban igazat adok a főpolgármesternek, hogy ez egy összetett probléma. A szokásos visszafelé mutogatást azonban nem tudom elfogadni se tőle, se a többi polgármestertől. Hiszen miközben megtalálják az esetleges hiátust az előző kormány működésében, addig a saját feladataikkal nem tudnak vagy nem akarnak elszámolni” – reagált a Mandinernek a fővárosi Fidesz–KDNP-frakció vezetője a főpolgármester magyarázatára. Szepesfalvy Anna kifejtette: 

Ezt 2019 után jelentősen csökkentették, holott jól működött. Pont azok a belvárosi polgármesterek aggódnak a közbiztonságon, a hajléktalanok helyzetén, akik teret adtak kerületükben a buliturizmus fék nélküli kiszolgálásának, élvezik annak bevételeit, de a hajléktalanhelyzet vagy a közbiztonság javítására nem áldoznak.” 

„Tarlós István idejében azért is lehetett jobb a hajléktalanhelyzet, mert rengeteg férőhelyet hozott létre az akkori városvezetés, és rengeteg ellátóintézményt újított föl. Ezekkel Karácsony Gergely mindeddig adós maradt. Mi tettünk konkrét javaslatot, akár intézmények bizonytalan fenntartótól való átvételére, akár a közbiztonság javítására. Ha pedig olyan javaslat érkezik, amely  javítani tud ezen az áldatlan állapoton, azt természetesen támogatni fogjuk” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. 

Mik a nagy ígéretek? 

Mivel a romló budapesti közbiztonság ügyét nem lehetett tovább a szőnyeg alá söpörni, mind a városvezetés, mind pedig a kormány hangzatos bejelentéseket tett. Bár Karácsony Gergely az előző kormány hibás szociális politikáját jelölte meg a probléma gyökereként, azt ő is elismerte, hogy a helyzet nagyobb közterületi rendőri jelenlét nélkül nem orvosolható. Ennek szellemében tárgyalt nemrég Budapest új rendőrfőkapitányával, a találkozó után pedig bejelentette azt az igényét, hogy a főváros által működtetett sebességmérő kamerák sokmilliárdos bevételeit – amelyek az államnál landolnak – kapja meg a Budapesti Rendőr- főkapitányság, és fordítsa arra, hogy legyen több rendőr a városban. 

Azt is tudtul adta, hogy a főváros létrehoz egy közterületi koordinációs munkacsoportot, amelyben az érintett kerületek, állami szervek, a rendőrség, a közterületi, a szociális és az egészségügyi szakmai szervezetek rendszeresen egyeztetnek a problémák kezeléséről. Ezenkívül a főváros vállalja egy addiktológiai utcai szolgálat megszervezését, amelynek a felállításáról azonnali egyeztetést kezd az egészségügyi és a szociális kormányzattal. 

Nemcsak a főpolgármester, a miniszterelnök is nagy bejelentéseket tett az ügyben. Múlt csütörtöki tájékoztatóján a kormányfő elárulta, a belügyminiszter harmincnapos fokozott közbiztonsági akció végrehajtását rendeli el a fővárosban a BRFK, a Készenléti Rendőrség és a polgárőrség bevonásával. Az akció elsődleges területe a kiemelt forgalmú belvárosi szórakozóhelyek környezete, valamint Rákosrendező térsége, figyelemmel az utóbbi időben tapasztalt közbiztonsági problémákra és lakossági jelzésekre. 

Magyar Péter hozzátette: az érintett területeken a közbiztonsági problémák jelentős része nem kizárólag rendészeti eredetű, hanem hajléktalansággal, szenvedélybetegséggel, pszichiátriai ellátatlansággal és egyéb szociális problémákkal áll összefüggésben. Ezért az akcióba a szociális és egészségügyi ellátórendszer szereplőit is bevonják. 

Az ellenzéki pártok szerint a kormány intézkedése nem elég 

A romló közbiztonság mindig hálás téma a radikális jobboldali politikai erőknek. Nem csoda, hogy a Mi Hazánk is hallatta a hangját az ügyben. Toroczkai László pártelnök egy videójában kifejtette: azok a politikusok panaszkodnak a helyzet miatt, akik az „idióta liberális politikájukkal” előidézték ezt az állapotot. 

Toroczkai a kormány bejelentésére is reagált. Szerinte az intézkedések garantáltan nem fogják megoldani a problémát, mert nincs elég rendőr, és a kék ruhásoknak nincsenek meg a megfelelő jogköreik. A radikális párt vezetője szerint először a munkakörülmények és a bérek rendezésére lenne szükség, valamint arra, hogy a rendőrök megkapják a megfelelő jogköröket. 

A pártelnök azt is bejelentette, a Mi Hazánk el fog juttatni egy olyan javaslatcsomagot a kormányhoz, amely a párt által indított Bűnvadászok tapasztalataira épít. 

A Fidesz–KDNP budapesti frakcióvezetője pedig Facebook-oldalán azt írta, a közterületi jelenlét „elengedhetetlen ahhoz, hogy tartós javulást érjünk el. 

Ezt már jól ismerik a gócpontok környékén élők (Etele tér, Blaha, Széll Kálmán tér, Keleti stb.).” Szepesfalvy Anna hozzátette: „A fővárosban veszélyesebb a szolgálat, nagyobb az igénybevétel, és drágább a lakhatás, éppen ezért kell ezt kompenzálni a járőröknek javasolt Budapest-pótlékkal.” 

Van olyan helyi polgármester, aki nem várna sem a kormányra, sem pedig a fővárosra. Az első kerületet vezető fideszes Böröcz László nemrég azt írta Facebook-oldalán, hogy jogköröket adna a Budavári Rendészet közterület-felügyelőinek. Egyik konkrét javaslata, hogy kapjanak hozzáférést a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) rendszeréhez, illetve a fényképes személyiadat- nyilvántartáshoz. A közterületesek elkérhetik a személyazonosító okmányokat, de ha valakinél nincs fizikai igazolvány, az eljáráshoz minden esetben rendőri felügyelet szükséges. Böröcz szerint ez akadályozza a gyors és önálló intézkedést. 

A polgármester szerint a kötelező üvegvisszaváltási rendszer bevezetése óta a köztisztasági szabálysértések száma is megnőtt, különösen a Batthyány téri vásárcsarnok környékén. Úgy véli, „a rendészet jogköreinek törvényi megerősítése itt is fontos előrelépést jelentene”, emellett pedig érdemes lenne felülvizsgálni az üvegvisszaváltási rendszer szabályozását is, hogy ne veszélyeztesse a közterületek tisztaságát és a közrendet. 

Stabil jövedelmet jelent az üvegezés, de csodákat nem tesz 

Szentkereszty Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat észak-budai hajléktalanellátó központjának vezetője a Mandinernek arról számolt be, hogy az „üvegezés” változást hozott a hajléktalanok pénzszerzési stratégiáit illetően. Míg egy évvel korábban minden harmadik hajléktalan ügyfelük szerzett jövedelmet alkalmi munkából, mára a palackgyűjtés vette át a vezető szerepet. A látókörükben lévő hajléktalanok közül minden harmadiknak származik a bevétele a visszaváltható palackok gyűjtéséből, miközben alkalmi munkából már csak minden tizedik jut jövedelemhez. 

Mi tesszük hozzá: kár lenne tagadni az „üvegkörforgás” létét, azaz hogy a visszaváltott palackból befolyó pénzből egyesek palackozott szeszes italt vásárolnak. E cikk szerzője szemtanúja volt olyan jelenetnek, amikor ebből feszültség keletkezett a bolti eladó és az ittas vásárló között. 

Szentkereszty Tamás nem tagadta, hogy ilyen helyzetek előfordulhatnak, de hozzátette, az ő tapasztalatai szerint az üvegezők a saját érdekükből kifolyólag igyekeznek rendet hagyni a kukák körül és tisztelettudóan viselkedni a boltokban, ahol rendszeresen visszaváltják a palackokat. 

Felmerül azonban a kérdés: alkalmas-e az üvegezés arra – elvégre valamennyire stabil jövedelmet jelent –, hogy a társadalom peremén élők egyről a kettőre jussanak. Szentkereszty Tamás szkeptikus. 

A szakember szerint inkább olyan állásra van szükség, amely kiszámítható piaci bérekkel bír. Azt azonban megjegyezte, hogy ez sok hajléktalan embernek elérhetetlen. Szintén fontos lenne, hogy a hajléktalan személyek megfelelő lakhatási lehetőségekhez jussanak. Szentkereszty úgy vélekedett, a támogatott lakhatás mindenképpen jobb lenne, mint az intézményes megoldások, de továbbra sem áll rendelkezésre a megfelelő mértékben.

Fotó: Földházi Árpád