Borzasztó éven van túl a halipar, az aszály miatt kiszárad a halastavak egy része, sok helyütt elpusztultak halak. A termelőket nem csak az energiakrízis és az infláció küldte padlóra, hanem a szélsőséges időjárás is. Mégsincs veszélyben a karácsonyi halászlé, ám ez elsősorban annak köszönhető, hogy a termelők először a hazai igényeket szolgálják ki, csak utána jön az export.
Jól tudjuk, vagy legalábbis sejthetjük, hogy a karácsonyi időszak meghatározó a hazai halfogyasztásban. Becslések szerint a haltermelők ekkor értékesítik a teljes éves étkezési mennyiség 40 százalékát, egyes nagy haltermelők esetében pedig akár az éves forgalom 60-70 százalékát is kiteszi a karácsonyi hal eladás – mondta Nagy István agrárminiszter a napokban egy halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatón.
A miniszter arról is beszélt, hogy idén az agrárium és benne a halgazdálkodás rendkívüli kihívásokkal szembesült.
Egyes tavakat fel sem töltöttek, a nem teljesen feltölthetőket pedig kisebb egyedsűrűséggel népesítettek be. Bár ezzel csökkent a megtermelt hal mennyisége, hatékonyan minimalizálni tudták az elkerülhetetlen veszteségeiket. Ugyanakkor Nagy István arra is kitért, hogy ennek dacára is lesz elég magyar hal az ünnepi asztalokra. Ezért köszönetet is mondott az ágazatban dolgozó minden szereplőnek, akik korlátozták az export mennyiségét is ennek érdekében.
A miniszter nem túlzott, valóban nehéz év volt ez a halipari szereplők számára is, ahogy azt korábban megírtuk, a takarmányok 80 százalékkal drágultak, számos tógazdaságnak jelent gondot a megvásárlásuk, ráadásul minket is érint az energia- és benzinköltségek áremelkedése.
Ehhez jött hozzá nyáron a forró, csapadékmentes és aszályos időjárás, amely elsősorban a dunántúli – a Baranya, Tolna, Fejér és Somogy megyei – tógazdaságokat sodorta veszélybe, ahol a tavak üzemi vízszintjének több mint fele hiányzott. Őszre nagyjából 60 százaléka lett a szokásos termésnek. A vízhiányt illetően elég csak a Velencei-tó kálváriájára gondolni. Ráadásul az extrém hőség miatt sok helyen oxigénhiány is fellépett a tavakban, részleges vagy teljes halpusztulásokat okozva.
„A dunántúli tavak 30-35 százalékában semennyi víz nem maradt vagy csak olyan kevés, amivel semmire nem mentek a termelők. A hal egy órát sem bír ki víz nélkül” – nyilatkozta a Makronómnak Barta Ádám, az Aranyponty Zrt. termelési igazgatója hozzátéve, hogy ahol kiszáradtak a tavak, onnan a halfogyasztó állatállomány – a vidra, a sirály, a gém – is továbbállt táplálékot keresve, komoly károkat okozva a többi halgazdaság állományában is. Mindezek hatására az idei haltermelés várhatóan 30-35 százalékkal esik vissza.
Barta Ádám szerint ugyanakkor jó hír, hogy bár kisebb a termelés, mint a korábbi években, mennyiségben és minőségben egyaránt kiváló lesz az idei karácsonyi felhozatal. Előbbi annak is köszönhető, hogy a termelők megállapodtak abban, hogy csak akkor adnak halat exportra, ha a magyarországi fogyasztók igényeit már kielégítették.
Így a katasztrofális év dacára sem lesznek ellátási problémák a hazai piacokon:
Emellett legfeljebb minimális exportra futja majd a termelők készleteiből, pedig az Európát sújtó aszály miatt Németországtól Romániáig számos helyen lett hiánycikk az édesvízi hal.
Ahogyan közeledik a karácsony, ez egyre feljebb kúszik. Van, ahol a pontyszelet kilós ára már most is eléri a 4 ezer forintot, az afrikai harcsa filézve pedig már át is lépi ezt az összeget.
Az élő pontynak pedig nagyjából 2 ezer forint körül mozog az ára, persze azt pucolni kell, ami nem kis bajlódással jár. Szerencsére ma már szinte mindenhol lehet konyhakész halat is kapni.
Megkérdeztük a Spart, hogy a múlt évhez viszonyítva mennyivel drágultak a halak az üzleteikben? A kiskereskedelmi üzletlánc válaszából kiderül: az árváltozás mértéke kétszámjegyű, 30 és 50 százalék közötti. A drágulásnak máris van mérhető hatása, hiszen az előző év hasonló időszakához képest 10 százalékos keresletcsökkenést tapasztalnak. A Spar illetékese azt is elárulta, hogy idén karácsony előtt a legnépszerűbb halfajták a lazac, a ponty, az afrikai harcsa és a szürkeharcsa.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
