Fontos tervezet is született mindemellett: a hallgatók 2023-as pénzügyi gondjainak kezelése érdekében
jövőre az Erasmus+ keretében a mobilitási ösztöndíjak arányának körülbelül 12 százalékos emelését tervezik.
Az intézményi átalányösszegek azonban változatlan szinten maradnak – így hát a szakértők szerint további erőfeszítésekre van szükség a különböző típusú nemzetközi felsőoktatási együttműködések támogatására.
Az átalányösszegek fokozott alkalmazása a következő Horizont Európa munkaprogramban szintén a kedvezményezettekre nehezedő növekvő költségnyomást eredményezhet.
A válság mindeközben a szabályozási keretek hiányosságaira is rávilágít, amelyek gyakran korlátozzák az egyetemek azon képességét, hogy megoldják strukturális problémáikat. Számos európai országban az egyetemek nem rendelkeznek teljes tulajdonjoggal vagy ellenőrzéssel létesítményeik felett. Nagy kérdés, hogy a közös beszerzésekkel és a megosztott szolgáltatásokkal képesek-e optimalizálni valamelyest a költségeiket.
Az energiaválság tehát, a járvány okán, három éven belül immár másodszor teszi próbára az egyetemek ellenálló képességét.
Az európai egyetemek – érdekes módon – mindeközben kulcsszerepet játszanak az ilyen válságok okainak megértésében, és a kutatás, az innováció és az oktatás révén a megoldások megtalálásában. Ezért kulcsfontosságú, hogy továbbra is támogatást kapjanak Európa-szerte – állapítják meg a tanulmány írói.