Mit jelenthet az energiavállalat extrém adóztatása a gyakorlatban? Majdnem 500 milliárd forintnyi plusz bevételt a költségvetésnek.
A benzinárstop eltörlése után Orbán Viktor azonnal bejelentette, hogy a piaci ár miatt keletkezett extraprofitot elvonják és a rezsivédelmi alapba csoportosítják. A miniszterelnök nem is vesztegette az időt: a szerda esti közlönyben már meg is jelent a kormány június 4-ei, extraprofit adóról szóló rendeletének módosítása, amellyel a MOL – az Oroszországból beszerzett olcsóbb orosz olaj révén szert tett – extra bevételeire kivetett, eddig fennálló 40 százalékos adókulcsot
A MOL-nak az orosz kőolaj importja miatt nem kell a nemzetközi piacon uralkodóként tekintett Brent olaj árfolyamát alapul vennie – azaz annyiban mindenképpen azt teszi, hogy ahhoz képest árazza saját termékeit. A Brent olaj előállítási költsége globálisan a legmagasabb, szemben a Magyarország által importált Ural olajjal, amelynek ára a nyugati országok importcsökkentése miatt a háború kezdete után egyébként is leszakadt. (Hogy a december 5-től életbe lépett olajszankciók milyen hosszabb távú árváltoztatást gyakorolnak, az hamarosan kiderül.) A MOL ezzel már a tavasz folyamán elkezdett óriási nyereségekre szert tenni. Akkor a Brent és az Ural közötti különbség
A különbözet jelenleg 25 dollár környékén stagnál, ami még mindig óriási profitot jelent – de ez természetesen bármikor változhat.
Az energiavállalat plusz bevétele a finomítás során keletkezik. Az évi majdnem tízmillió tonnás finomítókapacitást 70 százalékban orosz olaj látja el, az olcsó nyersanyagot feldolgozás után azonban a MOL már piaci áron értékesíti, amelyből értelemszerűen óriási bevétele származik.
A kormány továbbra is fenntartja a lakossági rezsicsökkentés rendszerét. Az extraprofit adó indulásakor „mindössze” 25 százalék volt, a nyári korrekció azt módosította 40-re, hogy aztán mára tulajdonképpen a MOL ilyen jellegű bevételének egészét a speciális számlára irányítsa.
Míg az eredeti, 25 százalékos adókulcsnál a kormány mintegy 130 milliárd forintos plusz bevétellel kalkulált, a 40 százalékos változtatásnál pedig 260 milliárddal, a Makronóm Intézet számításai szerint ez a plusz – ha a 25 dolláros Brent-Ural árkülönbözetet, a jelenlegi 391 forintos dollárárfolyamot és évi 50 millió hordós finomítói kapacitást veszünk alapul –
Ez az összeg hangsúlyozottan csak akkor futhat be az államkasszába, ha a jövő évi kondíciók megfelelnének a jelenlegi állapotoknak, ám a geopolitikai és világpiaci helyzet a háborús szankciók hatásaival kiegészülve villámgyorsan és bármelyik pillanatban változtathatnak a helyzeten. A legfontosabb feltétele a MOL extraprofit – ezzel párhuzamosan az államháztartási összeg – növelésének az, hogy az orosz olaj továbbra is Magyarország számára megnyugtatóan alacsony szinten maradjon, ám ez éppen az említett körülmények miatt gyakorlatilag kiszámíthatatlan előre.
A jövő évi, újragondolt költségvetésnek a MOL által fizetett összeg óriási lehetőséget nyújt a szankciós energiaválság és az inflációs mutatók romlásának ellenséges környezetében. Az extraprofit adó súlyosan érintheti ugyan a MOL-t, de ha a benzinárstop eltörlését tesszük a 95 százalékos kulcs mellé, a kereskedelem kiegyensúlyozottan is működhet, hiszen megszűnik az eddigi mennyiségi csökkenés.
A MOL által fizetett különadó természetesen nem oldja meg a rezsicsökkentést teljes egészében, de jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy fent lehessen tartani.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
