Elszálltak a takarmányárak, drágult az energia, ebből az egyenletből a húsiparban is csak áremelés tudott kijönni, mivel a cégeknek a növekvő bérköltségeket is ki kell gazdálkodniuk. Durva visszaesés még nincs, de már érezhető annak a hatása, hogy az emberek elkezdték meghúzni a nadrágszíjat.
Júliusban jelent meg a hír, hogy a sertéspiacon tevékenykedő hajdú-bihari Kurucz-csoport három cége, a Kurucz Agro Mezőgazdasági Szolgáltató Kft., a Kurucz Farm Mezőgazdasági Kft., valamint a Pig-Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egyszerre jelentett csődöt. Noha a cégcsoport nem tartozik a legnagyobb hazai élelmiszeripari szereplők közé, a maga 10 milliárd forint feletti forgalmával közel sem kispályás. Mivel nyár óta csak rosszabb lett a cégek helyzete, megkérdeztük Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét, mit tapasztal az ágazaton belül, és kell-e csődhullámra számítanunk.
„A húsipari cégeket is csak úgy, mint a gazdaság minden szereplőjét érdemben és negatívan befolyásolja mindaz, ami elsősorban az energiapiacon történik. Mind az állattenyésztés, mind a feldolgozás energiaigényes ágazat, már a vágás során is jelentős az energiafelhasználás, és a húsokat utána hűteni kell, ami szintén nagy fogyasztású művelet. Ráadásul a szállítási költségek emelkedése is érinti az iparágat, hiszen az eladás helyére el kell juttatni az árut. Gyakorlatilag a teljes termékpályán végigmegy az energiaárak növekedése” - húzza alá Éder Tamás. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy egy kilogramm húst alapul véve az ár mekkora részét teszi ki a szállítási költség, a felhasznált gáz és villamos energia vagy a munkaerő ára.
A Szövetség elnöke a Makronómnak azt is elmondta, hogy a húsipari cégek kétféle állami támogatást is igénybe vehetnek. Az egyik azoknak a feldolgozóiparban tevékenykedő kis és középvállalkozásoknak lett kitalálva, amelyeknek a tavalyi évben a kiadásaik 3 százalékát meghaladták az energiaköltségek. Az ő plusz kiadásaik felét kaphatják meg egy pár hónapos intervallum alatt. A másik pályázaton alternatív energiaforrások beépítésére lehet támogatást szerezni.
„Örömmel fogadtuk mindkét lehetőséget, de sajnos az első eleve egy időszakos támogatás, amely a KKV-kra szorítkozik, miközben a magyarországi vágások döntő többsége nyolc-tíz nagyobb méretű vágóhídon történik, amelyek ehhez a forráshoz nem tudnak hozzájutni. A másodiknak pedig csak hosszú távon látszik majd meg az eredménye, egyik napról a másikra ennek nem fog megjelenni a hatása a termékpályán” - fűzte hozzá Éder Tamás.
Mint ahogy Éder Tamás elmondta, a húsipar már jóval az orosz-ukrán háború előtt bizonyos értelemben új kihívások között találta magát. „A gabona árának növekedése 2021-ben elkezdődött, ez pedig az élelmiszeripar csaknem egészére hatással van közvetve vagy közvetlenül” - mondja a Makronómnak a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a takarmánygabonák egy év alatt kétszeresére drágultak, ami gyorsan meg is jelent az állati eredetű termékek költségében, elindítva ezzel az élelmiszerek inflációját. Egyedül a sertéspiac maradt ki ebből egy ideig, amely mögött már akkor is egy igen nehéz, hisztérikus esztendő állt. Az ágazatot sújtó nehézségek között említi a szövetség elnöke azt, hogy az afrikai sertéspestis mindent felforgatott. Kína a világ legnagyobb sertéshús előállítója és az egész világ sertésállományának a fele ott élt a vírus előtt.
- mutat rá Éder Tamás. A kieső mennyiség pótlására ugyanis Kína elkezdett jelentős mennyiségben importálni, drasztikusan megemelve ezzel az élősertés és a sertéshús árát. Végülis 2021 elején a járványnak sikerült véget venni, és az ázsiai országban elkezdték újratelepíteni a disznókat. Ez viszont a takarmánypiacot borította fel, ugyanis ezúttal erre nőtt meg a kínai igény, ami gyorsan visszaköszönt az elszálló árakban is.
„A takarmányárak elszálltak, viszont a hús és az élő sertés iránti igény visszaesett, így túlkínálat alakult ki többek között az Európai Unióban, amely a korábbi kínai igények legnagyobb kielégítője volt” - emeli ki Éder Tamás hozzátéve, hogy
Így állt elő az a helyzet, hogy míg a baromfihús, és általában véve minden olyan termék, amelynek köze van a gabonához, látványosan drágulni kezdett már a tavalyi év második felében, addig a sertéshús ára stagnált vagy akár még csökkent is. Ezután 2022 elején minden termék esetében elindultak fölfelé az árak, és amikor kitört a háború, további durva áremelkedés indult el a takarmányok terén, mivel a búza és a kukorica esetében Ukrajna és Oroszország is meghatározó szereplők a nemzetközi piacon. Noha Magyarország az elmúlt évtizedben nettó exportőr volt ezekből a gabonákból, a szövetség elnöke felhívja a figyelmet, hogy
A húsipari vállalkozások helyzetét nehezíti, hogy az embert próbáló munkakörökbe nehezen találnak embert, és a meglévő munkaerőt is meg kell valahogy tartani, arról nem is beszélve, hogy többek között a nagy német vágóhidakkal kell versenyezniük a munkaerőért. Ez pedig azt jelenti, hogy nem maradhatnak le a bérversenyben: idén év elején kapott hírverést a médiában, hogy egy hazai húsüzem 600 ezer forintos belépési bónuszt, háromhavonta 200 ezer forint jelenléti prémiumot, és gyakorlott munkavállaló esetén akár nettó 350 ezer forintos fizetést is adna a csontozói munkakörbe jelentkezőknek.
„Nagyon jelentős a bérnövekedési hullám Magyarországon.
A vágóhídak önköltség struktúrájában három meghatározó elem van: az élő sertés ára, ez 60-70 százalékkal magasabb most, mint az év elején volt. Meghatározó költségtényező az energia is, talán nem is kell magyaráznom, mekkora az emelkedés. A harmadik pedig a munkabér, ezen a téren átlagosan messze 10 százalék fölött vagyunk” - mondja a Makronómnak Éder Tamás.
Öröm az ürömben, hogy legalább a sertés utánpótlás egyelőre zavartalan. Igaz, a kereskedelmi partnerektől már megérkeztek az első jelzések arról, hogy a lakosság már visszavett a fogyasztásból.
„Vannak olyan hetek, amikor az előző év azonos időszakához képest kisebb mennyiségre kapnak megrendelést a vágóhidak, látjuk, hogy a fogyasztó már reagál. Az országban levágott sertések száma az első félévben több mint 6 százalékkal volt az elmúlt évi szint alatt” - szögezi le a Hússzövetség elnöke.
Nyáron meglehetősen borúlátó jóslatok kaptak szárnyra a baromfihúsról. Eszerint az energiaárak növekedése kétlépcsős áremelkedést hoz még az idei évben, nem beszélve az élőállatok árának két év alatt lezajló drasztikus emelkedéséről. Míg 2020 augusztusában az élőállat 245 forintos kilogrammonkénti termelői áron pörgött, addig az idei nyár végén már 440-450 forintnál járt a vágócsirke ára.
Most viszont arról számolt be a Makronómnak egy, az ágazatot jól ismerő forrásunk, hogy bár a termelésben van némi visszaesés, de ez normális folyamat, egyszerűen azért, mert most a disznónak van a szezonja. Egyelőre még nincs szó arról, hogy a magas árakat már nem tudják a fogyasztók megfizetni.
és az is valószínű, hogy a kevésbé hatékonyan működő állattartók egy idő után nem fogják elbírni a magas energiaárakat, és ha már nem tudnak haszonnal termelni, minden bizonnyal felszámolják üzemeiket.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
A magyar nemzetiségűek körében is enyhe többségben vannak a negatív várakozások.
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
A világsztár szeretne egyszer egy nagy sikert elérni fővárosunkban.
Már a nők kötelező besorozásának lehetősége is felmerült.
