Az építőipart már az energiahatékonysági beruházások is hajtották, miközben a feldolgozóipari vállalkozások számára Magyarország továbbra is versenyképes helyszín. Az állami beruházások elhalasztása, a szigorodó kamatkörnyezet, a kedvezőtlen gazdasági helyzet, illetve a beruházások megdrágulása lassíthatja az invesztíciókat.
Elemző:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A beruházások a harmadik negyedévben kedvezően alakultak, a frissen beérkezett adatok úgy éves, mint negyedéves összehasonlításban bővülést mutattak. A háztartások és a vállalkozások beruházási aktivitása növekedett, míg az államé csökkent.
Az utóbbi a költségek lefaragásával és így az új beruházások elhalasztásával magyarázható, míg a háztartásoknál és a vállalkozásoknál a bővülést indokolhatják az energiahatékonysági beruházások, illetve az állami beruházásoknál felszabaduló építőipari kapacitás – véli a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A feldolgozóipar beruházási tevékenysége tovább növekedett, ami a magas beruházási ráta fenntartásával a nehéz gazdasági helyzetben is segítheti az ágazat talpon maradását, a kisebb mértékű gazdasági visszaesést – mondta el Regős Gábor.
A feldolgozóipari vállalkozások számára Magyarország tehát továbbra is versenyképes helyszín, ami több tényezőre vezethető vissza: a munkaerő olcsóbb, mint nyugaton, de minőségibb, mint keleten; fejlett az infrastruktúra, illetve az állam befektetésösztönző tevékenysége is sok beruházást vonz hazánkba.
A versenyképesség szempontjából a következő időszakban ezek mellett az is meghatározó lesz, hogy az egyes országok közül
Ugyanakkor kedvezőtlen hír a mezőgazdasági beruházások csökkenése, amelyekre pedig az éghajlatváltozás miatt is nagy szükség lenne, illetve azért is, mert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hazánk egyik fontos kitörési pontja lehetne.
A harmadik negyedévben tehát a beruházási aktivitás pozitívan járulhatott hozzá a GDP alakulásához. Amennyiben a vállalati beruházások a jövőben is kedvezően alakulnak, illetve
Ugyanakkor az állami beruházások elhalasztása, a szigorodó kamatkörnyezet, a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, illetve a beruházások megdrágulása lassíthatja az invesztíciókat.
A beruházások megdrágulásának hatása már a harmadik negyedévben is éreztette hatását: míg az építési beruházások volumene 4,5 százalékkal nőtt, addig a gépbeszerzéseké 2,0 százalékkal csökkent – ez utóbbinál pedig a forint gyengülése különösen is érezteti drágító hatását jegyzi meg Regős Gábor.
– A fejlesztések volumene 2022. III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,7, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,9 százalékkal emelkedett.
– Ezen belül a teljesítményérték csaknem kétharmadát képviselő építési beruházásoké 10, a több mint harmadát kitevő gép- és berendezés-beruházásoké 3,3 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene bővült, míg a belföldi gyártásúaké csökkent.
– A KSH friss jelentése szerint a meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállítás, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések visszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat.
– A nemzetgazdasági beruházások volumennövekedéséhez leginkább tehát a feldolgozóipar járult hozzá (7,6 százalékponttal). Szintén növelte a beruházási aktivitást az ingatlanügyletek, az energiaipar, valamint a kereskedelem beruházási teljesítménye (3,2; 1,2, illetve 0,2 százalékponttal). Ugyanakkor a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése visszafogta a volumenbővülést (1,1, illetve 0,3 százalékponttal).
– A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal gyarapodott, amiben jelentős szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a teljesítmény mintegy tizedével esett vissza. Az önkormányzatok enyhén növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 9,5 százalékkal emelkedett.
– A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét (30 százalék) képviselő feldolgozóipar fejlesztései a III. negyedévben nagymértékben (31 százalékkal) nőttek, így ez a terület jelentősen segítette a beruházások volumennövekedését. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás (gondoljunk az épülő hatalmas járműakkumulátor gyárakra – a szerk.) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhető, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is.
– A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek ötödét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 17 százalékkal bővült, köszönhetően elsősorban az együttesen kiemelkedő súlyú lakásépítések, illetve ingatlanfelújítások nagyarányú növekedésének.
– A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévre is jellemző csökkenés (−7,2 százalék), a kedvezőtlen teljesítmény mögött elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt.
– A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 3,7 százalékos volumennövekedés oka többek között a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások beruházási aktivitásának élénkülése.
– A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az elmúlt negyedévek jelentős bővülése után 5,7 százalékkal csökkent az egyébként magas bázishoz képest, amiben szerepet játszott az is, hogy az állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték fejlesztési ráfordításaikat.
– A hatodik legnagyobb súlyt képviselő energiaipar nemzetgazdasági ágban jelentősen, mintegy 45 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény, elsődlegesen az állami invesztíciók magasabb tárgyidőszaki ráfordításai miatt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Sokat köszönhet neki is a magyar labdarúgó-válogatott.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza sokatmondó statisztikát osztott meg, amelynek adatai az Európai Bizottságtól származnak.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a minimálbér 400 ezer forintra emelkedhet, miközben új lakhatási és beruházási programok indulnak.
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
