A hazai napelemek jövője – mi válthatja a régi rendszert?

A magas és volatilis energiaárakra, valamint az egyre növekvő ESG-elvárásokra jelenthet hosszú távon megoldást az úgynevezett társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások (röviden cPPA) elterjedése. (Az ESG az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése, egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven láthassanak rá a gazdálkodó szervezetek tevékenységére – a szerk.)

Célkitűzések szerint 2030-ra akár az 13.000 megawattot is elérheti a hazai napelemes beépített kapacitás, amiben – kötelező áramátvételi rendszer (KÁT), amelyben a szaldó elszámolás is helyet kapott – lezárulása után – kulcsszerepe lehet tehát a cPPA-knak.

A konstrukció széleskörű hazai elterjedéséhez azonban piaci módon kell gondolkodnia a szereplőknek, illetve szükség van arra is, hogy a vállalatok hajlandóak legyenek zöldenergiára költeni. A DLA Piper Hungary novemberi Energiaszelet eseményén energetikai szakértők a cPPA szerződésekben rejlő lehetőségekről, és a konstrukció európai energetikai piacon betöltött szerepéről beszéltek.

Az energia legyen zöld, biztos, de olcsó

Manapság minden eddiginél nagyobb szükség van a szakmai együttműködésre és párbeszédre az energiapiaci szereplők között. Ennek érdekében rendezte november közepén tehát a DLA Piper Hungary Energiaszelet című eseményét, amelyen Simon Gábor, a DLA Piper Hungary Energia és beszerzések szakterületi vezetője, Kovaloczy Áron, DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezetője és Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary Finanszírozási, Projektfejlesztési és Restrukturálási csoportvezető partnere mellett Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese is előadást tartott. 

Az előadásokat követően panelbeszélgetés keretében Czinege Kornéllal, az MVM Partner vezérigazgatójával és Vásárhelyi Endrével, az ID Energy Group projektfejlesztési vezetőjével járták körbe az aktuális kérdéseket szabályozói, kereskedői és üzemeltetői oldalról egyaránt.

EU-s és hazai energiastratégiai célkitűzés a megújuló energiahordozókon alapuló energiatermelés részarányának növelése, amely

a KÁT, illetve a Metár rendszernek köszönhetően. Várakozások szerint 2030-ra akár az 13.000 megawattot is elérheti tehát a hazai PV (napelemes) beépített kapacitás, amiben kulcsszerepe lehet a cPPA-knak.

„A cPPA szerződések lehetővé teszik, hogy a vállalkozások megújuló alapú villamos energiát vásárolhassanak a termelőtől előre meghatározott áron, előre meghatározott szerződéses időszak alatt, a rögzített ár pedig kiszámíthatóbb energiaköltséget eredményez a vállalatok számára” – emelte ki Simon Gábor. Nemcsak felhasználói, de termelői oldalról is előnyös konstrukció lehet, hiszen lehetőséget ad a piacra jutás gazdaságos módjára, biztosítja a beruházás megtérülését, és lehetővé teszi az erőművi projektek banki finanszírozhatóságát.

„Ugyan ezek a szerződések már régóta jelen vannak a nemzetközi piacon, azonban az elmúlt időszakban lezajlott események egy erőteljes fellendülést tettek lehetővé,

– mondta el Györfi-Tóth Péter.

Milyen árazási struktúrák működnek világszerte?

A globális piacon 2021-ben jelentős, 2020-hoz képest közel 25 százalékos bővülés volt megfigyelhető. Globálisan 31 GW cPPA kapacitás került leszerződésre, ebből közel 9 GW Európában, ahol egyértelműen élen jár Spanyolország, illetve a szélenergiának köszönhetően a skandináv országok.

1. Rögzített ár
Minden futamidőre megfelelő lehet, de hosszú távú, terhes kötelezettséget jelenthet a vevőnek, ha a nagykereskedelmi villamosenergia-árak csökkennek (ún. futamidő kockázat).

2. Inflációval indexált fix ár
A felek egy olyan induló villamosenergia-árat határoznak meg, amely évente az inflációval emelkedik – fogyasztói árindex (CPI) vagy hasonló, nyilvánosan publikált inflációs index változás alapján. A fix áras struktúrához hasonlóan a villamosenergia-ár változásának kockázatát a vevő viseli.

3. Hibrid ár
A termelés meghatározott százalékára (például 60 százalékára) rögzített áron kötnek a felek szerződést, míg a termelés fennmaradó százalékára (például 40 százalékára) piaci áron szerződnek. Ebben a struktúrában a villamosenergia-termelő és a vevő megosztja a villamosenergia-ár változásának kockázatát.

A cPPA megállapodásokat kihasználó nagyvállalatok aránya nemzetközi szinten évről évre nő, hiszen a villamos energia árak ingadozásaival járó kockázatok csökkentése mellett az ellátásbiztonságot is növeli azzal, hogy közvetlen szerződéses kapcsolatot biztosít egy energiatermelő forráshoz. 

A fenntartható energiagazdálkodás és a klímavédelmi célok teljesítésében is jelentős szerepe lehet, amely a szervezetek működésében egyre nagyobb prioritást élvez, mind stratégiai, mind üzleti szempontból. A DLA Piper – fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban – a nemzetközi ügyvédi irodák közül először, 2021-ben hosszú távú megújuló energia alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást kötött.

„Az európai országok közül a vállalati és közmű PPA-kat egyaránt figyelembe véve Spanyolország jár élen összesen 34 tranzakcióval, illetve közel 4 GW összes szerződött kapacitással, amely a teljes 2021 végéig leszerződött állomány harmadát jelenti.

A második legnagyobb volumennel Svédország rendelkezik (2 GW), de a közép-kelet-európai régióban is egyre több megállapodás születik. A régió legaktívabb piaca Lengyelország, ahol 2022-ben eddig 12 megállapodás született összesen 0.5 GW kapacitás vonatkozásában” – tette hozzá Kovaloczy Áron.

Hogy áll a cPPA Magyarországon?

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettesének előadásából kiderült, hogy jelenleg nincs szabályozói akadálya a konstrukció elterjedésének, ugyanakkor a megújulók hálózatra jutását segítő, de a hálózati adottságokat szem előtt tartó csatlakozási kritériumok meghatározása tartogat még kihívásokat. A szakember kiemelte, hogy cPPA megállapodásokat

és támogatni kell a határkeresztező szerződések alkalmazását is.

Magyarországon már korábban is létezett az a jelenség, miszerint egy ipari ügyfél megállapodik az energiatermelővel abban, hogy a termelő csak az ő céljaira építsen egy erőművet, és így villamos energiát állítson elő egy előre fixált áron, hosszú távú megállapodás keretében. Ami ehhez képest újdonság, és amire idehaza egyelőre csak kevés példa akad, hogy megújuló energiára vonatkozó vásárlási szerződés jöjjön létre ebben a formában.

Az ország egyik első és legnagyobb cPPA szerződését 

A beruházás keretében megépülő naperőművet az ID Energy Group fogja üzemeltetni, és a megállapodás értelmében 15 éven keresztül rögzített áron látja el majd villamos energiával a cementgyárat, amely fogyasztásának harmadát fogja fedezni.

A piac hatékonyabbá tétele

Ha megnézzük a szabályozási piac alakulását az elmúlt években, akkor azt láthatjuk, hogy hazánkban a költségek ötszörösére emelkedtek a szomszédos országokéhoz képest. Igaz Európában már elindult egy, az intraday piacokhoz hasonló, integrációs folyamat a szabályozási piac vonatkozásában, de hazai hatékonyságnövelő intézkedésekre is szükség van ahhoz, hogy árcsökkentő hatást érhessünk el.

„Ez azért is fontos, mert a megújuló energia projektek megtérülése kapcsán a kiegyenlítő energia beszerzéssel kapcsolatos kockázat az egyik talán legjelentősebb, legnehezebben modellezhető és kezelhető kockázat” – tette hozzá Kovaloczy Áron.

Elosztó hálózat korszerűsítése

A hazai megújuló piacon a naperőművek dominálnak, azok száma és beépített kapacitása jelentősen nőtt az elmúlt években, a naperőmű piac a fizikai korlátokra tekintettel túlfűtött lett.

Ahhoz, hogy a naperőművek száma a várakozások legyen képes továbbra is bővülni – a fentebb említett szabályozási piac fejlesztése mellett – elengedhetetlen lesz az infrastruktúra megfelelő és hatékony fejlesztése is.

A kereskedő szerepe

A klímaváltozás időszakában a zöldenergia egyértelműen prémium terméknek tekinthető, amivel önmagában a fogyasztói igények nem kiegyenlíthetők, a megújuló termelőnek kereskedő partnerre van szüksége ehhez. A kereskedők szerepe kulcsfontosságú, mert ők azok, akik az időjárásfüggő termelők mellett az addicionális villamosenergia beszerzését és a kiegyenlítést végzik.

„Igaz már látunk kezdeményezéseket erre vonatkozóan, de talán a cPPA szerződéses konstrukció komplexitásából ered, hogy még nem terjedt el széles körben hazánkban.

hogy olyan szerződéseket hozzanak létre, amik a megújulókat piacra juttatják” – foglalta össze Simon Gábor.

(Fotó:Pixabay.com)