Osztrák fegyverletétel: a kormány fizet a szíriai menekülteknek, ha hajlandók hazatérni
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Már a koronavírus-járvány alatt az egekbe emelkedett az ingatlanok négyzetméterenkénti ára, különösen Belgrádban, ahol ma is gombamód szaporodnak az új tömbépületek. Azóta sem nyugodott meg a piac, az ingatlanárak egyre nőnek. Az év eleje óta, jobban mondva az ukrán-orosz háború kitörése óta, illetve az ukrajnai és orosz menekültek érkezésével pedig a szerbiai fővárosban a lakások bérleti díja a kétszeresére, vagy háromszorosára nőtt.
Szerbiában a koronavírus-járvány előtt nagy népszerűségnek örvendett a lakások pár napra történő bérletbe adása. Ám a turizmus ezen ágazatának véget vetett a járvány, a háború elől menekülők érkezésével pedig az ingatlanturizmus új irányt vett. Természetesen a bérleti díjak megemelkedésére nem csak az ukrán, orosz és fehérorosz állampolgárok érkezése hatott, hanem az infláció is.
Arról, hogy az utóbbi időszakban nőtt az orosz bevándorlók száma a szerbiai cégnyilvántartás is tanúskodik. A legújabb adatok szerint
Szerbiában február 24-e óta összesen 789 gazdasági társaságot alapítottak és 2.134 vállalkozást hoztak létre orosz állampolgárok.
Bár továbbra is a kínai állampolgárok állnak az első helyen, ha az általuk alapított cégek számát vesszük figyelembe, de az oroszok feltornázták magukat a második helyre. (A külföldi állampolgárok által alapított cégek számát tekintve az első tízben vannak az olaszok, a horvátok és a szlovének is, míg az amerikaiak a tízedik helyen állnak.)
Az orosz állampolgárok által alapított cégek többsége információs technológiával (IT-vel) foglalkozik, majd jönnek a konzultációs aktivitások, illetve a kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó cégek. Szerbiában egyébként az állam kiváltságokat ad azoknak a cégeknek, akik kiemelkedő szakembereket foglalkoztatnak.
Az ukrán állampolgárok között is van olyan, aki itt képzelte el az életét, legalábbis egy időre. Olga Antonova, Ukrajna belgrádi nagykövete szerint, jelenleg mintegy 5000 ukrán menekült tartózkodik Szerbiában, közülük mintegy 800 a gyermek (17 évnél fiatalabb). Többségük családtagoknál, barátoknál húzta meg magát, de vannak olyanok is, akik befogadó-központban vannak. Itt foglalkoztatják őket, vagyis a felnőttek dolgozhatnak, a gyerekek iskolába járhatnak, illetve a családok szociális és egészségügyi ellátásra is jogosultak. A nagykövet rámutatott, az Ukrajnából menekültek számára Szerbia csupán ideiglenesen nyújt biztonságot, innen Európa más országaiban folytatják útjukat, vagy várják a pillanatot, hogy visszatérjenek az otthonukba.
A Menedékkérők Védelmével és Megsegítésével Foglalkozó Központ adatai alapján
2022 márciusa óta 18.000 ukrán és 104.000 orosz állampolgár jelentette be szerbiai tartózkodását.
A szerbiai iskolák valamelyikébe 485 orosz gyerek iratkozott be, míg a középiskolákban 52 diák folytatja a tanulmányait. Az ukrán gyerekek többsége azonban nem jár iskolába, hanem távoktatásban folytatják tanulmányaikat, interneten keresztül követik az ukrán oktatást.
Azok, akik mégis úgy döntöttek, Szerbiában folytatják életüket, az első hónapokban csupán Belgrádot tartották alkalmasnak a háború elől való menekülésük állomáshelyeként, de ma már Újvidéken, illetve az ország más városaiban is igyekeznek letelepedni, ezzel pedig akaratlanul is változásokat okoztak Szerbia ingatlanpiacán. Külön ingatlan-ügynökségek jöttek létre, akik kizárólag (mindenek előtt) az orosz és az ukrán vásárlókkal működnek együtt.
A legszembetűnőbb változások a lakások bérleti díjában érzékelhető.
Egy olyan lakás esetében, amit a múlt évben 300-400 euróért adtak bérbe az ingatlantulajdonosok, most jóval 1000 euró feletti havi árat is kérhetnek.
Az ingatlanügynökök szerint több esetben egy jó helyen levő, szépen karban tartott lakás, annak meghirdetése után szinte perceken belül talál albérlőt. Így például Belgrád központjától tömegközlekedéssel 45 percre levő lakásért ma 1000 eurót kérnek, de például egy közelebbi városrészben már akár 1400 eurót is fizetni kell egy kétszobás lakásért havonta.
Az egyik fővárosi ingatlaniroda igazgatója rámutatott, hogy miután IT-szakemberekről, freelancerekről van szó, akik jó fizetéssel rendelkeznek, sokszor egymásra licitálnak, amennyiben egy jobb lakásról van szó.
Szerbia második legnagyobb városában, Vajdaság fővárosában, Újvidéken is megkérik a lakások bérleti díját, mára megkétszereződtek az árak. Legutóbb egy, a városközponttól legtávolabb eső városrészben egy 33 négyzetméteres lakást 450 euróért adtak bérbe. De miután egyre nehezebb lakáshoz jutni, voltak olyanok is, akik 700 eurót kínáltak fel, és ezért az összegért csupán azt kérték, hogy legyen a lakásban távfűtés, áram és internet-hozzáférés. Így Újvidéken a korábbi 250-300 eurós bérleti díjakat már 450-500 euróra emelték, sőt vannak olyan lakások amelyeket havonta 500-1000 euróért bérelnek a lakók.
Érdekes, hogy amíg Belgrádban és Újvidéken orosz és ukrán bérlőkkel is lehet találkozni, Észak-Szerbia legnagyobb városában, Szabadkán ukrán bevándorlók már nem maradnak. Ennek ellenére, a kereslet növekedésével a szabadkai bérleti díjak is megnőttek, átlagosan mintegy 10 százalékkal, ám itt is lehet extrém esetekkel találkozni. Általában az egyszobás lakásért 150-300 eurót kérnek el havonta, míg egy kétszobás lakásért 200-500 eurót, természetesen attól függően, hogy a lakás hol található, illetve milyen felszereltséggel rendelkezik.
Bár a nagyobb városoknak is megvan az előnyük,
az orosz és ukrán menekültek az egyre magasabb árak elől menekülve, kisebb várásokat vesznek célba, hiszen ott is megtalálják a számukra fontos infrastruktúrát.
Ezért már Kelet-Vajdaság is felértékelődött az oroszok és ukránok szemében. A múlt hónapban jegyzeték az első bérlőket Nagybecskereken. A kereslet egyelőre nem túl nagy, így az árak sem változtak. Nagybecskereken a külföldi bérlők jelenléte nem idegen, hiszen az itt épülő, vagy éppen felépített üzemek miatt sok a külföldi mérnök, menedzser.
A Kelet-Szerbiában taláható Zajecsarban (Zaječar) már az év elején is nehéz volt szabad lakást találni, hiszen az Aptiv gyár munkásai vették bérbe azokat, illetve azok az indiai állampolgárok, akik a Delta Agrar mezőgazdasági vállalatban dolgoznak. Mégis néhány ukrán és orosz családnak is sikerült itt ideiglenesen letelepednie. Az egyik ukrán család három hónapos szerződéssel egy 200 négyzetméteres házért 300 eurót fizet havonta, ugyanennyit fizet egy orosz férfi is a város központjában egy egyszobás lakásért. A külföldi érdeklődők megérkezése előtt egyébként 100 euróba került egy egyszobás, 150-200 euróba pedig egy kétszobás lakás bérleti díja havonta.
Novi Pazarban mindenek előtt török állampolgárokból, építkezésen dolgozó vendégmunkásokról van szó, akik sokszor egy lakást többen bérelnek. Itt a lakások bérleti díja is megnőtt 50 százalékkal. A múlt évben egy 50 négyzetméteres lakásért Novi Pazar központjában 150-200 euró bérleti díjat kértek, ma viszont már 250-300 eurón alul nem lehet lakást találni. Egyedül a város peremén olcsóbbak az ingatlanok, ám ott nincs távfűtés, régi építésű épületekről van szó és ezekben a lakásokban bútor sincs.
Nisben korábban az Orosz-szerb Humanitárius Központ segített az Oroszországból érkezőknek szállást találni az ukrajnai válság kitörése elején, ám ma már nem végez ilyen tevékenységet a szervezet. Azóta a bérleti díjak 50-70 százalékkal is megnőttek ebben a délkelet-szerbiai városban.
Nisben a tulajdonosok sok esetben magasabb bérleti díjat kérnek az ukrán és orosz bérlőktől,
amit azzal indokolnak, hogy a lakóik tartózkodását be kell jelenteniük a rendőrségen, hiszen ha ezt nem teszik meg, törvényt szegnek, illetve a kiadásaik közé számolják a bizonytalanságot, hiszen albérlőik maguk sem tudják, hogy mennyi ideig maradnak. Nisben a legtöbben olyan lakást keresnek, amelyek bérleti díja nem haladja meg a 200 eurót, sokszor az albérlő abba is beleegyzeik, hogy a lakás teljesen üres legyen, berendezetlen. Egyébként ebben a városban a lakbérek nagyon színes palettán, 200 és 800 euró között mozognak.
Szerbia Vranjeban az ukrán menekültek elszállásolására, a Vranje Szállodát ajánlotta fel. Elsősorban több gyermekes anyák kaptak ebben a dél-szerbiai városban lakhatási lehetőséget. Ma is megközletőleg 50 család él itt, úgy hogy a lakhatási költségekről nem kell gondot viselniük.