Az amerikai jegybank – a Federal Reserve – generációk óta a legagresszívebb kampányát hajtja végre kamatemelésekkel az áremelkedések kordában tartása végett. E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is.
A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt. (A gyorsan erősödő dollár és az olcsó helyi energia (például palagáz mezők) miatt az USA nem küzd az EU-hoz hasonló inflációs nyomással – a szerk.)
Reich: a kamatemelések sikertelenek, a vállalati kapzsiság húzza fel az inflációt
Ahogyan azt korábban a Makronóm megírta, Robert Reich, a Clinton adminisztráció munkaügyi minisztere szerint az amerikai jegybank rosszul gondolkodik, nagy hibát követ el, hiszen a bérek növekedése eddig nem tartotta a lépést az inflációval, ráadásul a legtöbb dolgozó fizetése csökken a valós vásárlóerőt tekintve.
A közgazdász szerint ahelyett, hogy a bérnövekedés inflációt okozna, valójában inkább csökkenti az inflációs nyomást.
Reich, aki még Obama gazdasági tanácsadó stábjában is helyet kapott, kiemeli, hogy a napjainkban tapasztalt infláció egy globális jelenség, ami nagyrészt a folyamatos globális ellátási sokkoknak köszönhető, mint az orosz-ukrán konfliktus és a kínai Covid-zárlatok, amelyek hozzájárultak az energia-, élelmiszer- és csúcstechnológiai alkatrészek globális hiányához.
Az amerikai inflációt azonban elsősorban a vállalati kapzsiság húzza fel, ugyanis a vállalatok növekvő költségeiket használják ürügyül, hogy ezek fölé emeljék termékeik árait, ami nagyobb profithoz vezet – ez az oka annak is, hogy a vállalati nyereségek közel fél évszázada nem látott szintet értek el, véli a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora.
Reich rámutat, hogy a 80-as évek óta az Egyesült Államokban az iparágak kétharmada koncentráltabbá vált,
ennek eredményeképpen pedig a vállalatok úgy emelhetik áraikat, ahogyan csak akarják, miközben simán megtartják ügyfeleiket, hiszen versenyhelyzettel szinte alig kell számolniuk.
A jelenlegi inflációs nyomás pedig tökéletes fedezetet ad e domináns vállalatoknak, hogy megerősítsék monopolisztikus helyzetüket, írja a közgazdász. Reich szerint a Biden-adminisztráció pedig azért nem foglalkozik a nagyvállalatok tevékenységeivel az infláció kapcsán, mivel a demokraták vállalati finanszírozói világossá tették, nem akarják, hogy a Fehér Ház vagy a demokrata jelöltek őket hibáztassák a tartós árszínvonal növekedéséért, tudósította nemrég a Makronóm.
Summers: tovább kell kamatot emelni, nem a vállalatok a felelősek
Teljesen ellentétes véleménnyel áll elő az infláció okairól, és annak kezeléséről Reich egykori kollégája, a Clinton adminisztráció pénzügyminisztere Lawrence Summers, aki az utóbbi időben a Volcker-féle monetáris szigorítás legnagyobb támogatójának mutatkozik.
Szerinte a Fed eddig jól döntött – sőt a közgazdász úgy véli, hogy az amerikai jegybanknak nemcsak folytatni kellene a kamatemeléseket, hanem átlépni az 5 százalékos határt is (jelenleg a jegybank irányadó kamata 3 és 3,75 százalék között mozog).
Obama elnök egykori gazdasági főtanácsadója azt jósolja, hogy ennek kimenetele egy súlyos recesszió lenne, amelynek eredményeképpen a munkanélküliségi ráta körülbelül 6 százalékra emelkedne.
„Nem valószínű, hogy inflációs stabilitást érnénk el olyan mértékű recesszió nélkül, amely a hat százalékos tartomány felé vinné a munkanélküliséget”
– árulta el a Financial Times-nak Summers.
Α Harvard professzora már nyáron is hangsúlyozta, hogy egy recesszió inkább megoldást kínálna a jelenlegi tartós árszínvonal növekedés problémájára: öt év öt százalék feletti munkanélküliségre van szükség az infláció visszaszorításához az amerikai közgazdász szerint.
Summers „félretájékozódottnak” nevezte azokat a közgazdászokat – köztük tehát Reich-ot is – és politikusokat, akik arra késztetik a Fed-et, hogy állítsa le a folyamatos kamatemeléseket, mivel azok válságot idézhetnek elő. A régebben az amerikai jegybankot hevesen kritizáló közgazdász most azzal érvel, hogy sokkal nagyobb kockázatot jelent a gazdaság számára, ha a Fed nem tesz eleget az árak csökkentése érdekében.
Summers elárulta a CNN-nek, hogy visszanézve azt láthatjuk, hogy a Fed sokszor nem tett eleget, és így az infláció újra felgyorsult, viszont az elmúlt 60 év során nem találni példát arra, hogy a Fed „túl sokat tett volna”, és emiatt növekedtek újra az árak.
-nek, hogy visszanézve azt láthatjuk, hogy a , és így az infláció újra felgyorsult, viszont az elmúlt 60 év során nem találni példát arra, hogy a „túl sokat tett volna”, és emiatt növekedtek újra az árak.
A híres közgazdász heves kritikával bírálta a trösztellenes törvényeket is, főleg miután Joe Biden amerikai elnök felvetette annak lehetőségét, hogy egy váratlan nyereséget terhelő adóval (windfall tax) „büntetné meg” az olajipart a magas (energia)árak miatt.
Summers – Reich-al szemben – úgy véli, hogy a vállalatoknak semmi közük az inflációhoz, és ha a választók azt keresik, hogy ki okolható az inflációért, nem szabad hibáztatni a nagyvállalatokat és a rekord szintű vállalati profitokat.
(Fotó: Pixabay)