Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
A terület - orosz részről hivatalosnak tekintett – elcsatolása után, az orosz hatóságok meghatározták a Zaporizzsjai Atomerőmű új jogi státuszát. Ennek alapján az erőmű orosz állami tulajdonba kerül, és a Roszenergoatom új leányvállalata fogja irányítani. E módszerrel szeretnék csökenteni a Roszatom szankciós kockázatát.
A Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) Európa legnagyobb atomerőműve, amely hat, egyenként 1 GW-os, szovjet tervezésű VVER-1000-es blokkból áll. A ZNPP március óta orosz katonai ellenőrzés alatt áll, de jogi értelemben mindeddig az ukrán Energoatomnak volt alárendelve. Szeptember elején az erőmű utolsó két üzemelő blokkja ( az ötös és a hatos) a rendszeres találatok és a külső áramellátás meghibásodása miatt úgynevezett hideg leállásba került. Akkoriban a régió polgári-katonai közigazgatása biztosítékot adott arra, hogy biztonsági okokból nem kapcsolják be az erőművet a harcok megszűnéséig.
Ugyanakkor a minap az orosz elnök aláírta a Zaporizzsjai Atomerőmű orosz fennhatóság alá helyezésének feltételeit meghatározó rendeletet. A közzétett dokumentum szerint az orosz állam lesz a ZNPP tulajdonosa, és erre a célra a kormány egy új szövetségi állami vállalatot (Zaporizzsjai NPP) fog létrehozni.
Az erőmű üzemeltetője viszont nem ez, hanem egy másik szervezet, a JSC Zaporizhzhya NPP lesz, amely a Roszatom konszern (Roszatom az összes oroszországi atomerőmű kizárólagos üzemeltetője) 100 százalékos leányvállalata. A 2 milliárd rubel (bő 14 milliárd forint) alaptőkével rendelkező vállalatot csak pár napja, október 3-án alapították. „Az új üzemeltető társaság feladata, hogy a Roszatom támogatásával biztosítsa az atomerőművek biztonságos üzemeltetését és a meglévő erőművi személyzet szakmai tevékenységét” - közölte a konszern október 5-én.
A várakozásoknak megfelelően az Ukrajna által a ZNPP üzemeltetésére kiadott engedélyek mindaddig hatályban maradnak, amíg az orosz szabályozó hatóságok az orosz jogszabályoknak megfelelően új dokumentumokat nem állítanak ki. A különleges szabályozás átmeneti időszaka 2028. január 1-jéig tart. Öt éven keresztül tehát e különleges rendszerben fogják végezni a nukleáris felügyeletet, az ipari biztonság állami szabályozását, valamint a ZNPP biztonságát szolgáló pénzügyi források felhasználását.
Az új üzemeltető társaság vezérigazgatója Oleg Romanenko, a balakovói atomerőmű korábbi főmérnöke, aki nem hivatalos információk szerint tavasz óta dolgozik az erőműben. A jelenleg a ZNPP-nél dolgozó összes munkatársat hamarosan az új üzemeltető társaság fogja alkalmazni. Továbbra is betöltetlen a ZNPP igazgatói posztja is. A Kommerszant szerint valószínű, hogy valamelyik ukrán alkalmazott töltheti be ezt a posztot.
Igor Muraszovot, a ZNPP volt főigazgatóját mindeközben a hét elején kiutasították Ukrajnába, mert az orosz fél szerint együttműködött az ukrán különleges szolgálatokkal.
A Kommerszant által megszólított jogász szerint
a Roszatom szankciós kockázatainak csökkentése érdekében valószínűleg szükség van az atomerőmű üzemeltetésének és az ingatlanok tulajdonlásának szétválasztására.
Az állami vállalat így csak az erőmű biztonságos üzemeltetésének felügyeletében vesz részt. A jogász véleménye szerint a nyugati országok nem valószínű, hogy a nukleáris biztonság miatt korlátozásokat mernének bevezetni a Roszatomra, mivel ők maguk is függnek az orosz üzemanyag- és uránszállításoktól. Eddig legalábbis nem vetettek ki szankciókat a Roszatomra vagy általában az orosz nukleáris iparra.
Andrej Baklickij, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének vezető kutatója úgy véli, hogy az orosz hatóságok által kitalált jogi, tulajdonosi és irányítási rendszer nem fogja teljesen elszigetelni a Roszatomot a szankcióktól. „A Roszatom elsősorban Oroszországban tevékenykedik, de még az ő esetében is lehetnek problémák. A konszern például az Akkuyu Nuklear egyik részvényese, amely
Törökországban építi atomerőművét”
– figyelmeztet az elemző.
Az oroszok úgy vélik, hogy az anyavállalat, a Roszatom helyzete bonyolultabbnak tűnik. Ha a nyugati országok úgy döntenek, hogy szankciókat vezetnek be ellene, a korlátozások valószínűleg „célzottak és a lehető legpontosabbak" lesznek, hogy
ne károsítsák a nyugati országokban (köztük Magyarországon) folyó projekteket, amelyeket nem lehet azonnal pótolni.
A Roszatom különösen az urándúsítási szolgáltatások (mintegy 40 százalék) és az uránkitermelés (mintegy 15 százalék) világpiacának vezetője.
A nyugati országok a jelentős szankciók bevezetésével
megronthatnák a kapcsolatokat azokkal a szövetségesekkel és partnerekkel is, ahol a Roszatom atomerőműveket épít (India, Törökország, Egyiptom).
Amikor 2019-ben Donald Trump amerikai elnök kormánya szankciókkal fenyegetőzve követelte, hogy a Roszatom állítsa le az iráni Bushehr atomerőmű 2-es blokkjának munkálatait, a Roszatom ezt megtagadta, és – láss csodát – mégsem vetettek ki szankciókat.