„Az égbe bál van, minden este bál van”
Az elmélet legfontosabb része: Musknak addig áll érdekében a háború, ameddig az nem eszkalálódik, vagyis Ukrajna területén marad. Amennyiben a NATO-tagországok is belekeverednének a konfliktusba, az eddigi globális gazdasági lejtmenet eltörpülne a várható következmények mellett, ez pedig még
Musk cégeit is alapjaiban rengetné meg a piacvesztés miatt.
Úgy tűnik, Musk ezért kezdett el nagyon aggódni a Krím hídjának megtámadása miatt, mondván: Putyin válaszcsapásai már sokkal több negatív következményt hordozhatnak magukban, mint amit bárki gondolt. Miután a Starlink-meghibásodások éppen az ukránok által visszafoglalt területeken és a Krím-peremvidéken történtek, a kritikusok nem véletlenül kezdtek el szándékosságot gyanítani a történtek mögött.
Vegyük ehhez hozzá a kínai álláspontot. Musk gigagyára eleve úgy épülhetett meg Sanghajban 2019-ben, hogy a kínaiak minden létező gazdasági könnyítést és feltételt megteremtettek a számára. Musk nem győz elég hálás lenni ezért, a függőségi viszony hozzá rendelt jelenetei pedig már-már a nevetségesség határát súrolják. Van is mit köszönnie: a világ legnagyobb elektromosjármű-piacán
az elmúlt hónapban a Tesla éppen értékesítési rekordot döntött, a forgalomba hozott több mint 83 ezer járművével.
A károgó hangok arra mutatnak rá, hogy Musk geopolitikai megvilágosodása szimplán az üzlet része. Egyfelől ott van a kínaiak fejcsóválása az Ukrajna felett pislákoló Starlinkek miatt. A mormogás természetesen nem csak az oroszokkal fenntartandó jó viszony miatt hallatszódott felerősödve, de azért is, mert
Kína tevékenyen és egyre brutálisabb módon vesz részt az űrkutatásban és a műholdrendszerek fejlesztésében.
Utóbbi ékes – és nagyon is meggyőző – példája a BeiDou, amely az Egyesült Államok GPS-ére adandó válaszként indult, aztán valami nagyobb lett belőle: a műholdflotta darabszáma máris meghaladja az európai és amerikai riválisokét, Kína pedig globális lefedettségre készül, különös tekintettel Afrikára, Kelet-Európára és a csendes-óceáni térségre – vagyis éppen ott szeretne terjeszkedni, ahol Musk is.
Így már még inkább érthető, miért közölték vele amúgy kínaiasan-diszkréten, hogy meg ne próbálkozzon a Starlinkkel a házuk táján, de még jobb lenne, ha Ukrajnában sem erőltetné a dolgot. Hivatalosan senki nem zsarolja Muskot, ám a sanghaji Tesla-gyár olyan megkérdőjelezhetetlen tárgyalási alapot jelent Kínának, amely tökéletes apró betűs záradék egy egyébként messziről illatozó szerződésben.
Ahogyan az is világossá válik, miért támadtak Musknak nagyívű politikai gondolatai Tajvannal kapcsolatban. Ha fegyveres konfliktus törne ki Kína és Tajvan között – ahol ráadásul az USA megint elkezdene szankciós politikát és fegyverszállító nagybácsit játszani –, az Musk minden tervét tönkreteheti.
Javaslatával (amely persze nem fog megvalósulni, de emlékezzünk: komoly elemzők az orosz-ukrán háború kitörése előtt egy héttel is azt állították, hogy nincs esély fegyveres összecsapásokra) tulajdonképpen
egy új gazdasági övezetet alakítana ki Tajvanon, kvázi kínai felügyelettel, ami Musknak éppen kapóra jönne a Teslákhoz nélkülözhetetlen chipgyártás miatt.
Mindez persze csak egy ostoba összeesküvés-elmélet. Senki nem feltételezné komolyan a szólásszabadság bajnokáról, az önzetlen, segítőkész barátról, az emberiség önjelölt megmentőjéről, hogy mosolya csupán álca, és a háttérben az eszmei helyett sokkal prózaibb dolgokra gondol.
Mindez túl sötét ahhoz, hogy igaz legyen, és semmiképpen nem passzol a gondos imidzshez.
Ugyanakkor az is tény, hogy globálisan olyan változások zajlanak, amelyek nagyon is érintik Muskot, ő pedig újabban rendre bele is tenyerel azokba. Érthető, ha több tükör segítségével látja a világot. Ha nem teszi, lehet, hogy odafenn szépen, sorban kialszanak a csillagok.
Fotó: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls