A hét, amikor Elon Musk beletenyerelt a háborúba

Elon Musk internetet biztosító szuperrendszere, a SpaceX műholdláncára épülő Starlink létfontosságú az ukrán polgári és katonai kommunikáció szempontjából. Azzal, hogy Musk az ukrán fél rendelkezésére bocsátotta a csúcstechnológiát, amely az űrből, független forrásként biztosítja az internetet, gyakorlatilag keresztbe tett Putyin azon törekvéseinek, hogy megsemmisítse az ukrán kommunikáció alappillérét. Ennek ellenére egészen szélsőséges, a milliárdost „idióta ökörként” emlegető vélemények is megjelentek.
 
A Starlink nem csak a külvilággal és a közvéleménnyel való kapcsolattartást oldja meg a kis antennákkal ellátott terminálok segítségével, de ezt használják a fronton is a harci kommunikációra, vagy éppen a drónok irányításakor is. Az ukránok hősként ünnepelték a SpaceX-vezért, Musk pedig még akkor is boldogan sütkérezett a dicsőségben, amikor

hanem az USA kormánya, amely jócskán bevásárolt az eszközökből, hizlalva ezzel Musk malacperselyét.

Az utóbbi napokban azonban valami megváltozott. A terminálok egyre sűrűbb meghibásodását jelentették az ukrán katonák, alapvetően 

Herszon és Zaporizzsja környékén, a harkivi, a donyecki és a luhanszki területekről folyamatosan futottak és futnak be panaszok a rendszer időszakos használhatatlanságáról, és arról, mennyire súlyosan hátráltatják a hibák a hadműveleteket. Ami azonos volt a jelenségben: minden területen a frontok áttörését követően jelentkeztek a hibák – az ukránok kárára. 

Szavazás, savazás

Az istenített Musk maga lett a sátán az ukránok szemében, amikor október 3-án valami egészen váratlant húzott a Twitteren. Először arról kezdett értekezni, hogy a Krím tulajdonképpen mindig is Oroszország része volt, ezért a háború akár véget is érhetne néhány ukrán terület elvesztésével, majd szavazásra bocsátotta a kérdést, hogy eldönthetik-e a Donbászban és a Krímben élők, hogy Oroszországhoz vagy Ukrajnához akarnak tartozni? 

A felhördülés volumene talán még az igen vastag arcbőrrel rendelkező milliárdost is meglepte: az ukránok válogatott jelzőkkel illették, maga Zelenszkij gúnyosnak szánt ellentweetet osztott meg, Andrij Melnik, volt németországi ukrán nagykövet pedig tombolva fuck offolni kezdett, majd hozzátette: „ez még egy nagyon diplomatikus válasz volt a részemről”. 

Valahogyan éppen mindezzel egy időben kezdtek megszaporodni a Starlink zavarairól szóló jelentések az ukránok részéről. Musk twitteres megnyilvánulása és a Starlink teljesítményének gyors hanyatlása annyira gyorsan követték egymást, hogy természetesen azonnal felmerült: 

A főszereplő a Starlink-leállásokat nem kommentálta, mint írta: ami a csatatéren történik, az titkos. Azt azonban véleményezte, hogy egyesek nyerészkedéssel és Kreml-narratívát átvevő gazembernek titulálják. Kijelentette, hogy amíg Oroszországnak a cégei nulla dollárt adtak, addig a Starlink ukrán akciója eddig 80 millió dollárjába került, az összeg pedig a 100 milliót is elérheti az év végére. 

Egy – az USA kormánya által Starlink-terminálokat Ukrajnába szállító – alapítvány munkatársai szerint nem kell a történet mögé gondolni semmit, egyszerűen arról van szó, hogy a SpaceX bezavart az oroszok által elfoglalt, majd hirtelen hátrahagyott területeken a saját működésébe, hogy a „megszállók” ne tudják használni. A kicsit zavaros magyarázat nem hűtötte le a kedélyeket, a leállásokat pedig sem az ukrán hadvezetés, sem Musk, sem a SpaceX nem volt hajlandó kommentálni. Ebben az esetben a hallgatás is olaj volt a tűzre, és máris kezdett körvonalazódni egy zsíros kis összeesküvés-elmélet, Musk pedig gyakorlatilag közellenséggé vált. Akadtak olyanok – köztük kongresszusi képviselő is –, akik nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették viselkedését, és Musk szavai hátterét kutatva vizsgálatot követeltek, mondván:

Egy szó mint száz: Musk egy nap leforgása alatt már nem csak megosztó személyiség, de Ukrajna nagy barátjából Putyin pincsije lett az ukránok támogatásába belevadult tömeg szemében. Hiába próbálkozott megvédeni álláspontját, és arra hivatkozni, hogy a Krím megtámadása miatti orosz ellencsapás eszkalációhoz fog vezetni (és lőn), az pedig akár az atomháború veszélyét is magában hordozhatja, szavai már elindították a lavinát.

Pedig a java még csak ezután következett, Musk ugyanis hirtelen interjút adott a Financial Timesnak, amelyben a Kína-Tajvan konfliktust is megpróbálta néhány mondatban lerendezni.

Lenyelni a Nagy Falat

Az FT újságírója megjegyezte, hogy Musk szokatlanul hosszú hallgatás után válaszolt a Kínával kapcsolatos kérdéseire. A Tesla-főnök végül három rendkívül fontos dolgot említett röviden. 

Az egyik, hogy

Az autókhoz szükséges chipeket ugyanis Tajvanon gyártják, Musk azonban úgy véli, ennek ellenére minden megy tovább, business as usual. 

A tények ismertetése után pedig megint robbantott, és azt az ötletet vetette fel, hogy Tajvan tulajdonképpen engedhetne a kínaiaknak bizonyos fokú ellenőrzést területe felett, mondjuk egy speciális közigazgatási zóna kialakításával…

Ez be is tette a kaput. Csin Kang, Kína amerikai nagykövete a Twitteren szó szerint megköszönte Musk „a békés újraegyesítés érdekében” mondott szavait, míg a tajvaniak nekiestek, ahogyan előtte az ukránok tették. Az érzelmi kitörések és az indulatos kommentek mellé hamarosan bekapcsolódtak azok a kritikusok, akik azonnal megtalálni vélték az összefüggést az egész heti, ámokfutásnak látszó Musk-parádéban. Lássuk, hogy néz ki az összeesküvés-elmélet, amely ennyire felbolygatott mindent a világ leggazdagabb embere körül.

„Az égbe bál van, minden este bál van”

Az elmélet legfontosabb része: Musknak addig áll érdekében a háború, ameddig az nem eszkalálódik, vagyis Ukrajna területén marad. Amennyiben a NATO-tagországok is belekeverednének a konfliktusba, az eddigi globális gazdasági lejtmenet eltörpülne a várható következmények mellett, ez pedig még

Úgy tűnik, Musk ezért kezdett el nagyon aggódni a Krím hídjának megtámadása miatt, mondván: Putyin válaszcsapásai már sokkal több negatív következményt hordozhatnak magukban, mint amit bárki gondolt. Miután a Starlink-meghibásodások éppen az ukránok által visszafoglalt területeken és a Krím-peremvidéken történtek, a kritikusok nem véletlenül kezdtek el szándékosságot gyanítani a történtek mögött.

Vegyük ehhez hozzá a kínai álláspontot. Musk gigagyára eleve úgy épülhetett meg Sanghajban 2019-ben, hogy a kínaiak minden létező gazdasági könnyítést és feltételt megteremtettek a számára. Musk nem győz elég hálás lenni ezért, a függőségi viszony hozzá rendelt jelenetei pedig már-már a nevetségesség határát súrolják. Van is mit köszönnie: a világ legnagyobb elektromosjármű-piacán

A károgó hangok arra mutatnak rá, hogy Musk geopolitikai megvilágosodása szimplán az üzlet része. Egyfelől ott van a kínaiak fejcsóválása az Ukrajna felett pislákoló Starlinkek miatt. A mormogás természetesen nem csak az oroszokkal fenntartandó jó viszony miatt hallatszódott felerősödve, de azért is, mert 

Utóbbi ékes – és nagyon is meggyőző – példája a BeiDou, amely az Egyesült Államok GPS-ére adandó válaszként indult, aztán valami nagyobb lett belőle: a műholdflotta darabszáma máris meghaladja az európai és amerikai riválisokét, Kína pedig globális lefedettségre készül, különös tekintettel Afrikára, Kelet-Európára és a csendes-óceáni térségre – vagyis éppen ott szeretne terjeszkedni, ahol Musk is. 

Így már még inkább érthető, miért közölték vele amúgy kínaiasan-diszkréten, hogy meg ne próbálkozzon a Starlinkkel a házuk táján, de még jobb lenne, ha Ukrajnában sem erőltetné a dolgot. Hivatalosan senki nem zsarolja Muskot, ám a sanghaji Tesla-gyár olyan megkérdőjelezhetetlen tárgyalási alapot jelent Kínának, amely tökéletes apró betűs záradék egy egyébként messziről illatozó szerződésben.

Ahogyan az is világossá válik, miért támadtak Musknak nagyívű politikai gondolatai Tajvannal kapcsolatban. Ha fegyveres konfliktus törne ki Kína és Tajvan között – ahol ráadásul az USA megint elkezdene szankciós politikát és fegyverszállító nagybácsit játszani –, az Musk minden tervét tönkreteheti. 

Javaslatával (amely persze nem fog megvalósulni, de emlékezzünk: komoly elemzők az orosz-ukrán háború kitörése előtt egy héttel is azt állították, hogy nincs esély fegyveres összecsapásokra) tulajdonképpen

Mindez persze csak egy ostoba összeesküvés-elmélet. Senki nem feltételezné komolyan a szólásszabadság bajnokáról, az önzetlen, segítőkész barátról, az emberiség önjelölt megmentőjéről, hogy mosolya csupán álca, és a háttérben az eszmei helyett sokkal prózaibb dolgokra gondol.

Ugyanakkor az is tény, hogy globálisan olyan változások zajlanak, amelyek nagyon is érintik Muskot, ő pedig újabban rendre bele is tenyerel azokba. Érthető, ha több tükör segítségével látja a világot. Ha nem teszi, lehet, hogy odafenn szépen, sorban kialszanak a csillagok. 

Fotó: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls