Az éj sötétjéből támadott a Nemesis: pusztító csapásokkal okozott fájdalmas veszteségeket Oroszországnak (VIDEÓ)
Moszkva eddig 57 indítóegységet veszített a Buk-rendszerekhez tartozó eszközökből.
Borítékolható volt, hogy a túlbuzgó lengyel szankciós politika a legfájdalmasabb módon fog visszaütni. Most megtörtént: Európa legnagyobb szénfogyasztója saját csapdájában vergődik.
Lengyelország kaotikus tél előtt áll. A polgároknak választaniuk kell a csillagászati magasságokba emelkedő fűtésköltségek kifizetése és a fagyoskodás között. A földgázproblémák csak súlyosbodnak a kritikus szénhiány miatt, ami Európa legnagyobb – és a világ nyolcadik legjelentősebb – szénfelhasználó országát érthetően igen érzékenyen érinti.
Pedig nem kellett volna így történnie, de a lengyel kormány, élén Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel annyira lelkesen kezdett bele az orosz energiahordozók elleni szankciókba, hogy már akkor kihirdette Lengyelország részéről a szénimport tilalmát Oroszországból, amikor Brüsszel még csak szövegezte a szankciós csomagot. Ő volt az is, aki szinte követelte a szénvásárlás tiltólistára kerülését a dokumentumban, ő volt, aki a szankció kihirdetésekor bőszen hangoztatta, hogy Lengyelország szénellátása nem fog veszélybe kerülni – és az is ő volt, aki
Születtek kísérletek az évi 8-10 millió tonna kieső orosz szén pótlására, de miután az energiaválság következtében egész Európában újranyílnak a szénerőművek, a kereslet-kínálat finoman szólva sincs összhangban egymással. Morawiecki utasítást adott ugyan a lengyel szénbányák kapacitásának növelésére, de ha ez elegendő lenne, a múltban nyilván nem az oroszoktól vásárolnak ilyen mennyiségben. Megoldást jelenthet az Ausztráliából, Dél-Afrikából és (abszurd, de igaz) Kolumbiából érkező szénszállítmányok lecsipegetése, ám az előbb említett összeurópai szénéhség alaposan összezavarja a megrendelő országok elsőbbségi sorrendjét. A kormányfő a válságmegoldás részeként utasította az állami tulajdonban lévő vállalatot, a Weglokokst, hogy teremtsenek elő 4,5 millió tonna szenet. Eddig ez nem sikerült, sőt a vállalat képviselői nem is nyilatkoznak az ügyben.
A helyzet odáig fajult, hogy a megnövekedett kereslet és a hirtelen vásárlási roham miatt az állami szénbányák kvótarendszert vezettek be a lakosság részére, azaz a szénnel fűtő polgárok csak meghatározott mennyiséget kaphatnak a fűtőanyagból. A Reuters helyszíni tudósítása szerint
míg valaki átveheti a számára engedélyezett mennyiségű szenet. Lengyelország majdnem 4 millió háztartásában fűtenek szénnel, így érthető a lakosság rettegése a közelgő téltől. Egy sorban álló nyugdíjas, aki három éjszakát töltött a kocsijában, úgy fogalmazott: jól emlékszik még a kommunista időkre, de soha nem gondolta volna, hogy még annál is rosszabb jöhet.
– mondta a bogdankai szénbánya szóvivője, hozzátéve, hogy egy nap összesen 250 háztartás számára tudnak szenet eladni. Lukasz Horbacz, a szénkereskedelmi kamara vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hiányok elsődleges oka az elkapkodott és idő előtt életbe lépett embargó. „Teljesen felforgatta a piacot. A szenet fűtésre használók 60 százalékát érintheti majd a télen az energiaszegénység” – mondta.
Morawieczki mindenesetre nem a szénhiányon moralizál, és változatlanul teljes erőbedobással támogatja a szankciókat. Mint fogalmazott: Putyin gyengeségnek tekintene minden szankciókat enyhítő rendelkezést, így a Nyugatnak következetesen ki kell tartania azok mellett.
Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel