Az új, proof-of-work mechanizmusban egyes felhasználók komplex matematika műveleteket végeznek el számítógépeken, hogy megtaláljanak egy véletlenszerűen meghatározott kódot, ami a legújabb blokk egyik azonosítója. Ha valaki megtalálja a kódot, akkor megkapja a jogot arra, hogy ő rögzítse az új blokkot, és kriptovaluta jutalmat kapjon érte. Ezt nevezzük egyébként kriptovaluta-bányászatnak, a szóban forgó felhasználókat pedig bányászoknak. A nagy számítási igénye miatt ez a módszer óriási energiafelhasználással jár, ami fokozott kibocsátással és hulladéktermeléssel is szennyezi a környezetet.
Ezzel szemben a proof-of-stake konszenzus mechanizmus nem számításhoz köti a legújabb blokk rögzítését, hanem lekötött vagyonhoz. Ha egy adott felhasználó szeretne tranzakciókat ellenőrizni, hitelesíteni és adott esetben felvinni a blockchainre, akkor köteles lekötni egy adott mennyiségű ethert, az Ethereum kriptovalutáját. Jelenleg minimum 32 etherrel lehet beszállni, melynek értéke 21-22 millió forint között mozog. A proof-of-stake így képes a lekötött vagyon részleges vagy teljes elkobzásának lehetőségével biztosítani, hogy a felhasználók ne károsítsák meg egymást. Mivel ebben a konszenzus mechanizmusban nincsenek különösen magas energiaigényű folyamatok, így jelentősen kisebb a környezeti hatása.
A mai napon esedékes Ethereum Merge-re évek óta készül a szervezet, a folyamat komplexitása miatt azonban folyamatosan halogatták. Ha megvalósul az átállás az Ethereum hálózata 99,95 százalékkal kevesebb energiát fog felhasználni, és ezáltal sokkal kisebb lesz a károsanyag-kibocsátása. Hogy milyen további előnyökkel járhat az Ethereum 2.0, hogyan hat mindez a teljes kriptoszektorra és a Bitcoinra, milyen szabályozói és biztonsági kérdések merülhetnek fel, és hogy fenntartható-e így a blockchain egyik legnagyobb előnyének tartott decentralizáltság, a Fintech Világa – Blockchain Percek legújabb adásából kiderül.