Félmillió fölé nőtt a bruttó átlagkereset, de sokat el is visz az infláció

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 500 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva, átlagosan 510 200 forint volt.

– jelentette a KSH.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 15,3 százalékkal nőtt.

A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset kicsivel jobban, 16,0 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, ez 14,8  százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Hogyan látja a szakértő?

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a júliusi kereseti adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak. Az átlagkereset, fent jelzett 15,3 százalékos növekedése szinte teljesen megegyezik az előző havi adattal.

Az átlagbérek növekedése a vállalkozások esetében (14,9 százalék) meghaladta a közszférában mértet (12,4 százalék). A bérek emelése tehát az év elején megtörtént, azóta érdemi változás abban nincs,

Júliusban – a fent jelzett adatok szerint – a 13,7 százalékos inflációt figyelembe véve az átlagos reálkeresetek 1,4 százalékkal bővültek éves alapon. Az első 7 hónapban ez az emelkedés 6,9 százalékot tett ki, azaz még érdemben hozzá tudott járulni a fogyasztás növekedéséhez. 

Ugyanakkor

– figyelmeztet a Makronóm Intézet szakmai vezetője

Regős Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy az átlagkeresetek alakulása ágazatonként eltérő volt. Csupán két ágazatot látni, ahol az átlagkereset bővülése nem érte el a 10 százalékot: az energiaipar (8,0 százalék) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,2 százalék). 

Viszont eközben

Az idei év hátralévő részében nagy meglepetésre a bérstatisztikában már nem számítunk, az egyetlen jelentős kérdés az év végi jutalmak mértéke lesz, míg a reálkeresetek szempontjából az infláció alakulása lesz a meghatározó. 

Érdekes lesz ugyanakkor a jövő évi béremelkedések mértéke.

A magas infláció mindenképp indokolja a dinamikus bérnövekedést. Ugyanakkor kérdés, hogy

azaz fennmarad-e a béreket felfelé húzó munkaerőhiány.

Az állami szférában a bérrendezések folytatása elkerülhetetlen lesz – teszi hozzá a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Az alábbi táblázatban pedig részletesen láthatóak a leglényegesebb, friss adatok – a szerk.