Idén júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 504 ezer forint fölé nőtt, a nettó átlagkereset 344 700 forint volt a KSH friss adatai szerint. A növekedés egy év alatt 15,3 és 16 százalékos volt, amelyhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá, reálértékben, a pénzromlást is beszámolva azonban csak 1,4 százalékos az emelkedés.
Elemző:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 500 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva, átlagosan 510 200 forint volt.
– jelentette a KSH.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 15,3 százalékkal nőtt.
A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset kicsivel jobban, 16,0 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 465 700 forintra becsülhető, ez 14,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a júliusi kereseti adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak. Az átlagkereset, fent jelzett 15,3 százalékos növekedése szinte teljesen megegyezik az előző havi adattal.
Az átlagbérek növekedése a vállalkozások esetében (14,9 százalék) meghaladta a közszférában mértet (12,4 százalék). A bérek emelése tehát az év elején megtörtént, azóta érdemi változás abban nincs,
Júliusban – a fent jelzett adatok szerint – a 13,7 százalékos inflációt figyelembe véve az átlagos reálkeresetek 1,4 százalékkal bővültek éves alapon. Az első 7 hónapban ez az emelkedés 6,9 százalékot tett ki, azaz még érdemben hozzá tudott járulni a fogyasztás növekedéséhez.
Ugyanakkor
– figyelmeztet a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Regős Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy az átlagkeresetek alakulása ágazatonként eltérő volt. Csupán két ágazatot látni, ahol az átlagkereset bővülése nem érte el a 10 százalékot: az energiaipar (8,0 százalék) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,2 százalék).
Viszont eközben
Az idei év hátralévő részében nagy meglepetésre a bérstatisztikában már nem számítunk, az egyetlen jelentős kérdés az év végi jutalmak mértéke lesz, míg a reálkeresetek szempontjából az infláció alakulása lesz a meghatározó.
Érdekes lesz ugyanakkor a jövő évi béremelkedések mértéke.
A magas infláció mindenképp indokolja a dinamikus bérnövekedést. Ugyanakkor kérdés, hogy
azaz fennmarad-e a béreket felfelé húzó munkaerőhiány.
Az állami szférában a bérrendezések folytatása elkerülhetetlen lesz – teszi hozzá a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Az alábbi táblázatban pedig részletesen láthatóak a leglényegesebb, friss adatok – a szerk.
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Jelentősen nőttek márciusban a fizetések Magyarországon, a nettó átlagkereset így megközelítette a félmillió forintot.
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
Technikai megtorpanás után áprilistól ismét berobban az üzletek forgalma.
A belépésük igencsak nehéz helyzetbe hozná a magyar dolgozókat, hiszen olcsóbb munkaerőről van szó.
Pedig hosszútávon jócskán visszahozza az „árát”.
Lakóházak égtek, civilek sérültek meg.
Feltehetően ezt szerette volna megakadályozni a baloldali polgármester.
