Az EU inkább nem erőlteti az orosz gáz ársapkájának eleve labilis tervét

Szétpattant buborék

A Guardian egy olyan brüsszeli tervezet belső dokumentumához jutott hozzá, amely az energiaminiszterek múlt pénteki tanácskozása óta és annak eredményeképpen született. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ott megvitatott öt javaslatból négyet megfontolandónak tartott Magyarország számára is, az ötödiket, a fölgázra bevezetett ársapka ötletét elfogadhatatlannak tartotta. Mint fogalmazott: „az az elképzelés, mely kizárólag az orosz földgázra vezetne be ársapkát, teljes mértékben ellentétes az európai és benne a magyar érdekekkel. Egy ilyen intézkedés tragédiát okozna az európai energiaellátásban, hiszen az orosz gázszállítások azonnali megszüntetésével járna”. 

Putyin valóban kijelentette, hogy élni fog ezzel a lehetőséggel, a nemzetközi szerződések ugyanis már nem fogják kötni a kezét. Bár egyesek szerint a kijelentés csupán blöffnek tekinthető, a közelgő tél nem gondolkodik politikusi aggyal, így más országok is azon az állásponton voltak, hogy

Magyarországon kívül Ausztria és Szlovákia is élesen elutasította az ötletet (amelyet csak „rejtett szankciónak” lehet nevezni, mivel gazdasági intézkedésnek álcázva a megszavazása nem igényelte volna valamennyi tagállam beleegyezését), de Németország, Hollandia és Dánia sem igazán lelkesedett érte.

Pénteken végül nem született megállapodás. Ahogyan Szijjártó fogalmazott: vita volt, döntés nincs. A következő javaslat-vázlatot erre a hétre ígérték, ennek a dokumentuma szivárgott ki kedden, éppen idejében ahhoz, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke holnapi, az energiaválság megoldására vonatkozó terveit is tartalmazó beszédét megelőzze. 

Négy marad, egy repül

A Guardian által megszellőztetett dokumentumban benne maradt az a négy javaslat, amelyet az tagállamok nagy valószínűséggel elfogadnak majd. Ezek tartalmazzák többek között az állami garanciákat az energiaszolgáltatók felé, de feltűnően hangsúlyosan szerepel köztük az alacsony költségű villamos energiát (nap, szél, víz, nukleáris erőművek) előállító vállalatok extraprofit adója. Ugyanezen elv alapján az olaj- és gázszektor profitjának egy részét is (szolidaritási hozzájárulás néven) a lakossági fogyasztók segítésére, valamint tiszta energia-beruházásokra fordítanák. A javaslatok közül nem került ki a csúcsidőszaki áramfogyasztás csökkentése sem, amely az elmúlt öt évi átlaghoz képest 5 százalékos takarékosságot céloz meg tagállami szinten.

Már a pénteki miniszteri megbeszélés után, amikor kiderült, hogy több tagország élesen ellenzi az ötletet, a tőzsdei árfolyam csökkenni kezdett, és a gáz egységára egy hónap után először esett 200 euró alá.

Hogy mi lesz benne véglegesen a javaslat szövegében, azt persze még nem tudni, a kiszivárgott dokumentum mindenesetre rávilágít arra, hogy az Európai Bizottság sem megy bele eleve vesztes csatába, és hiába tartja remek ötletnek az ársapka bevezetését, a tagországok előzetes támogatása nélkül meg sem próbálja erőltetni azt. 

Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen