Importált bűnözés: bevándorló erőszaktevőket fogtak az Egyesült Államokban
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
Németország már jó ideje hangoztatja, hogy bevándorlóországgá akar válni, de arra nem gondolt, milyen hátulütői lehetnek a folyamatnak. A német polgároknak lassan félniük kell a saját országukban elharapódzó erőszak miatt.
Bevándorlók tízezrei élnek évek óta Németországban hosszabb tartózkodási engedély nélkül, az ország pedig nemrégiben egy olyan törvényjavaslatot is elfogadott, amely megkönnyíti az illegálisan bevándorlók életét: a legalább öt éve ott tartózkodó migránsok automatikusan állampolgárokká válnak.Franciaországban sincs ez másképp: másfél évtizede nem érkezett annyi migráns az országba, mint Emmanuel Macron vezetése idején. A Magyar Nemzet részletesen beszámolt arról is, hogy a francia szavazók többsége már megelégelte a mértéktelen bevándorlást.
Nem meglepő, hiszen az illegális migráció sok veszélyt rejt magában. Ellenőrzés nélkül nehéz megmondani, hogy milyen embereket enged egy ország a saját népe közé. Az olykor hamis okiratokkal érkező bevándorlók nem feltétlenül szeretnének dolgozni az országban, amely pénz szűkében bűncselekményekhez, például bolti lopásokhoz vezethet, rontva az adott környék közbiztonságát és így gazdasági értékét. Az ilyen környéken hamarosan csökkennek az ingatlanárak és a jól képzett munkaerő máshol keres magának otthont.
és az ott élők számára egyre kilátástalanabbá válik a jövő. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a távoli országokból érkező bevándorlók más kultúrában éltek, ezért a integráció is nehézségekkel jár.
Természetesen nem minden bevándorló érkezik hamis iratokkal és lépi át az országhatárt illegálisan. Magyarország bevándorlási politikája elsősorban abban különbözik a nyugati államokban alkalmazottól, hogy szigorúan ellenőrzik a menekülteket és országunk továbbra is segítséget nyújt az arra rászorulóknak. Magyarország az illegális migráció ellen határozottan fellép, a kerítések építése mellett határvadászokat képez ki a lehető legstabilabb védelemért.
A francia rendőrség őrizetbe vett egy észak-afrikai bevándorlót, akit azzal gyanúsítanak, hogy megerőszakolt egy 27 éves amerikai nőt Párizs negyedik kerületében - jelentette a BFMTV regionális hírportál. A 23 éves észak-afrikai elkövető – aki nem mellesleg hajléktalan – kihallgatása során azt mondta a rendőröknek, hogy nem volt szó nemi erőszakról, mivel a nő állítólag beleegyezett. Az áldozat – akit a támadás után a mentők egy párizsi kórházba szállítottak – tagadja a gyanúsított állításait.
A francia rendőrség ezt követően nemi erőszakkal vádolta meg az elkövetőt, és őrizetbe vette. Miután kiengedték a kórházból, a nő élettársával együtt hazatért az Egyesült Államokba, ahonnan továbbra is együttműködik a francia nyomozókkal.
A 38 éves tunéziai Rachid B. és a 26 éves nigériai Abdullahi A. szerdán állt bíróság elé Düsseldorfban, miután a vádak szerint még március 6-án megerőszakoltak egy 18 éves ukrán menekültet az Oscar Wilde Hotel hajóján – állítja a Remix. Úgy tudni, hogy a gyanúsítottak – akik mindketten ukrán állampolgársággal rendelkeznek – a támadást megelőző napokban szintén Ukrajnából utaztak Németországba és áldozatukkal együtt a szállodahajón szálltak meg. Az ügyészek elmondták a bíróságnak, hogy a fiatal nő a vádlott Rachid B.-vel a vacsoránál találkozott, majd a férfi a kabinjáig követte őt, amikor a Bild című lap szerint a férfi „azonnal rátámadt és brutálisan megerőszakolta”.
Németország jelenleg tökéletes tükre a multikulturális társadalom veszélyeinek. Ennek ellenére az ország továbbra sem korlátozza az illegális bevándorlást, sőt a vízumigénylést is felgyorsítaná számukra. Természetesen nem minden bevándorló problémás, a vízum szabályainak gyengítésével azonban nem feltétlenül a dolgozni vágyó, jó munkaerőnek adnak majd otthont. Ez meglepő annak tudatában, hogy több incidens is történt az elmúlt időszakban: migránsklánok júliusban késsel dulakodtak az utcán, nem sokkal később pedig uszodában verekedtek.
Nehéz időszakon mennek keresztül a német polgárok. Hamarosan már nem csupán az utcán vagy különböző közösségi tereken kell félniük: a német Zöldek 140 ezer eurót fordítanak arra, hogy olyan központokat hozzanak létre, ahol az emberek jelenthetik egymást homoszexualitással és rasszal kapcsolatos megkülönböztetésért – számolt be korábban a Makronóm.
Borítókép: MTI/EPA/Jens Büttner