Kedvezőtlenek az energiapiaci folyamatok, a tartósan magas energiaárak pedig tovább rontják a külkereskedelmi mérleget.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A várakozásoknál lényegesen nagyobb, 471 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben júniusban, a májusi 96 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 13 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erős belső kereslet, valamint a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 24,2 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1036 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 565 millió euró többlethez képest.
Az első hat hónapban 16,2 százalékkal nőtt az export, míg 27,4 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 5713 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg – így 2158 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 3555 millió euró többlettel szemben.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője az adatok elemzésekor rámutatott: az euróban számított érték növekedésében nagy szerepet játszik a cserearány romlása, azaz: az importárak jobban nőnek, mint az exportárak. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a kedvezőtlen energiapiaci folyamatok is.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a cserearány romlása kapcsán az orosz-ukrán háború külkereskedelmi kilátásokat romboló hatására hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Az energiaegyenleg önmagában 4450 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első öt hónapban, azaz a romlás meghatározó részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban, az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja. Regős Gábor hozzátette: az ipari termelői árak világszerte tapasztalható növekedése szintén felfelé módosítja a külkereskedelmi árakat, júniusban az ipari termékek exportértékesítésének árai majdnem harmadával voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál.
A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének prognózisa szerint a következő időszakban a külkereskedelmi folyamatok tekintetében szintén az árak alakulásának lehet nagyobb szerepe: a tartósan magas energiaárak növelik az import értékét, így rontják a külkereskedelmi mérleget. A volumenek tekintetében rövidtávon a fogyasztás felfelé húzza az importot, míg az export tekintetében az ipari termelés játszik jelentős szerepet, melynek alakulását a kereslet mellett az alapanyagok rendelkezésre állása határoz meg – mondta Regős Gábor.
Suppan Gergely elemzésében a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít a következő hónapokban, ám a teljes előrejelzés már árnyaltabb: „A háború és a gázárak elszállása miatt idén a várakozásunk szerint 4,5-5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után.
A német ipari vállalatok és különösen az autógyártók exportkilátásai biztatóak lennének, amit a magas megrendelésállomány is alátámaszt, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozások szintén rontották a német exportkilátásokat, valamint újabb fennakadásokat okoztak az ellátási láncokban. A kivitel kilátásait lényegesen borúsabbá teszi, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza” – írja, hozzátéve: jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő esztendőkben újra javulhat a külkereskedelem többlete.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
A jelek szerint Magyar Péter megtiltotta a részvételt a párt botrányba keveredett alelnökének.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A fogyasztók számára jó hír, hogy a kereskedelemben az áremelési szándékok tizenöt havi mélypontra estek.
Úgy tűnik Ulf Kristersson szerint a migráció hasznos dolog, és praktikus fegyverekkel ellátni Ukrajnát.
SciFaiR 2025 – Nemzetközi konferencia a tudomány, a hit és a vallás metszéspontjában.
