Kedvezőtlenek az energiapiaci folyamatok, a tartósan magas energiaárak pedig tovább rontják a külkereskedelmi mérleget.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A várakozásoknál lényegesen nagyobb, 471 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben júniusban, a májusi 96 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően 13 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erős belső kereslet, valamint a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 24,2 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1036 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 565 millió euró többlethez képest.
Az első hat hónapban 16,2 százalékkal nőtt az export, míg 27,4 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 5713 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg – így 2158 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 3555 millió euró többlettel szemben.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője az adatok elemzésekor rámutatott: az euróban számított érték növekedésében nagy szerepet játszik a cserearány romlása, azaz: az importárak jobban nőnek, mint az exportárak. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a kedvezőtlen energiapiaci folyamatok is.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a cserearány romlása kapcsán az orosz-ukrán háború külkereskedelmi kilátásokat romboló hatására hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Az energiaegyenleg önmagában 4450 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első öt hónapban, azaz a romlás meghatározó részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban, az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja. Regős Gábor hozzátette: az ipari termelői árak világszerte tapasztalható növekedése szintén felfelé módosítja a külkereskedelmi árakat, júniusban az ipari termékek exportértékesítésének árai majdnem harmadával voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál.
A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének prognózisa szerint a következő időszakban a külkereskedelmi folyamatok tekintetében szintén az árak alakulásának lehet nagyobb szerepe: a tartósan magas energiaárak növelik az import értékét, így rontják a külkereskedelmi mérleget. A volumenek tekintetében rövidtávon a fogyasztás felfelé húzza az importot, míg az export tekintetében az ipari termelés játszik jelentős szerepet, melynek alakulását a kereslet mellett az alapanyagok rendelkezésre állása határoz meg – mondta Regős Gábor.
Suppan Gergely elemzésében a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít a következő hónapokban, ám a teljes előrejelzés már árnyaltabb: „A háború és a gázárak elszállása miatt idén a várakozásunk szerint 4,5-5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után.
A német ipari vállalatok és különösen az autógyártók exportkilátásai biztatóak lennének, amit a magas megrendelésállomány is alátámaszt, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A Covid járvány újabb hullámai elleni kínai zéró tolerancia következtében átmenetileg bevezetett korlátozások szintén rontották a német exportkilátásokat, valamint újabb fennakadásokat okoztak az ellátási láncokban. A kivitel kilátásait lényegesen borúsabbá teszi, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza” – írja, hozzátéve: jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő esztendőkben újra javulhat a külkereskedelem többlete.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
A republikánusok jelöltje az interszexuális sportoló példáján keresztül kritizálta a Biden–Harris-kormányzatot.
Ha megtelne a Szent István-bazilika, akkor a székesegyház előtt kivetítőn lehet majd követni a szertartást – közölte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
