Új mutatót villantott Áder János: kútba dobhatjuk a GDP-t?
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot: a hazai GDP 6,5 százalékkal emelkedett a második negyedévben, ezzel Magyarország az európai országok összehasonlításában dobogós.
Kevés ország tudta túlszárnyalni a hazai gazdasági növekedést a második negyedévben. Amíg az Európai Unió gazdasága éves alapon 4,0, az eurózónáé pedig 3,9 százalékkal bővült, addig a magyar gazdasági növekedés ennél erőteljesebb, 6,5 százalékos volt, ami azt jelzi, hogy érdemben tudott óriásit bővülni.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a kiugró teljesítményt a többi országéval összehasonlítva így jellemezte: „Negyedéves alapon is kiemelkedő volt a magyar gazdaság teljesítménye, az 1,1 százalékos növekedés a 4-6. helyet jelentette. A háború és a szankciók hatásai miatt azonban több ország negyedéves alapon már veszített teljesítményéből. Ezek közül is kiemelendő a lengyel gazdaság 2,3 százalékos visszaesése az első negyedévhez képest. A második negyedéves adatok alapján tehát Magyarországot még messze nem érte el a recesszió, a gazdasági teljesítmény dinamikusan alakult. Ebben nagy szerepe lehetett a fogyasztás bővülésének, a magas beruházási rátának, a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a koronavírus által legsúlyosabban érintett ágazatok újraindulásának.”
György László, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár közösségi oldalán a fenti hírre reflektálva kiemelte, hogy ezt az eredményt elsősorban annak köszönhetjük, hogy Magyarországon 30-40 százalékkal több beruházás valósult meg a válság alatt, és 2,5 százalékponttal nagyobb volt a gazdasági növekedés a második negyedévben, mint az EU-átlag.
Hazánk a beruházásokban és a munkaalapú társadalomban hisz, nem pedig a segélyekben”
– tette hozzá.