Az elmúlt időszakban főleg a magánpiacokon jelentek meg kockázatok. A problémát az generálja, hogy a napjainkban kibocsátott kötvények kockázatot hordoznak magukban, hiszen egy olyan időszak örökölt adósságairól beszélünk, amikor még alacsony volt a kamatkörnyezet és elképzelhetetlen a recesszió.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Szinte teljesen leállt a magas hozamú piac: az idei évben eddig 83 milliárd dollárnyi hitelt bocsátottak ki, ami 75 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Ez azzal magyarázható, hogy a kamatlábak idei évben eddig mutatott meredek emelkedése lehűtötte a hitelpiacokat, a befektetőek és a bankárokat egyaránt.
Januárban a Bank of America, a Credit Suisse, a Goldman Sachs és még pár hitelező megállapodott egy 15 milliárd dolláros ügylet finanszírozásában két magántőke-cég számára, hogy megvásárolhassák a Citrix-szoftvercéget. Az ígéret szerint ebből az adósságból a maximális 4 milliárd dollárt 9 százalékos maximális kamattal bocsátják ki. Ezzel év elején nem is volt probléma, hiszen abban az időszakban a „ccc” hitelminősítésű, spekulatív kötvények átlagos kamatlába 8 százalék környékén ingadozott. Az ügylet rövidesen le fog zárulni, viszont a „ccc” minősítésű kötvények hozama időközben meghaladta a 14 százalékot. Amennyiben nem képesek eladni az adósságot a kamatplafon alatt, akkor a különbözetet fogják megkapni.
A jelenlegi piaci körülmények ebben az ügyletben potenciálisan egymilliárd dolláros veszteséget is eredményezhetnek. Ez csak egy példa arra, hogy milyen potenciális veszteséget okozhatnak a magasabb kamatlábak az amerikai vállalatok hitelfelvételére. A bankárok veszteséget okoznak a 80 milliárd dolláros kivásárlási finanszírozáson. Ezzel a finanszírozással kapcsolatban azonban korábban már megállapodtak, hogy elősegítik a lezárásra váró ügyleteket. Ez pedig a hitelezési hajlandóságukra és nyereségükre is hatással lesz.
Ez a hatás a háztartásokat sem kíméli. Az elmúlt 30 évben a kamatlábak folyamatos csökkenése rekordösszegű hitelfelvételre ösztönözte a cégeket – viszont a jelenlegi környezetben egyre nőnek az adósság kiszolgálásának és az újrafinanszírozásának költségei: a nyereséget elnyomják a növekvő költségek, a kereslet lassulásával egyes cégeknél készletek halmozódnak fel. Ez pedig adott esetben egy vállalati adósságösszeomlást is okozhat az Amerikai Egyesült Államokban.
Az USA legutóbbi adósságválsága 2007-2009-ben volt, ami akkor a lakáspiac vonatkozásában alakult ki: a háztartások adósságállománya a GDP-hez viszonyítva drasztikusan emelkedett, mivel a hitelezők agresszíven bocsátották ki a jelzáloghiteleket, emiatt pedig emelkedtek az ingatlanárak. Amikor pedig a kamatok emelkedni kezdtek, a hitelfelvevők fizetésképtelenséget jelentettek. Egy ehhez hasonló forgatókönyvre, hogy a háztartások lennének a hitelfelvevő szerepében, jelenleg kevesebb az esély. Ennek egyszerűen az az oka, hogy szigorították a hitelezési standardokat és csökkentek az adósságszintek: a háztartások aránya a GDP-hez viszonyítva 2008-ban csúcsidőben 99 százalék volt, ami mára 75 százalékra csökkent. Az elmúlt években viszont a vállalati adósság aránya GDP arányosan 80 százalék rekordmagasság környékén ingadozott.
Több területen merülhetnek fel problémák, amit a cégek és tulajdonosaik számára elérhető finanszírozási lehetőségek is mutatnak. Összességben az amerikai vállalatoknak nagyságrendileg 12,2 milliárd dollár az adósságuk. Ebből nagyjából 6,7 milliárd dollár az, ami kötvényben van, ezeket többnyire nagy vagy közepes méretű állami cégek bocsátották ki. Ezen kívül mintegy 1,2 milliárd dollár bankoktól kapott hitel és 1,1 milliárd dollár jelzáloghitel. Fennmaradt 3 milliárd dollár, amely nem bankoktól származó finanszírozás, hiszen többnyire magánhitelekből, jellemzően inkább magántőke-kivásárlásra adott kölcsönökből vagy szindikált hitelekből áll, amelyek ugyan bankoktól származnak, de darabokra oszlanak és azokat eladják befektetőknek vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba kötik le.
Ebből is látható, hogy a kötvénypiac a legnagyobb adósságforrás, viszont a kötvényeket kibocsátó cégek relatív nyertesei a kamatlábak emelésének, hiszen fix kuponokat fizetnek: a 2020 óta kibocsátott 5 milliárd dollár értékű vállalati kötvények nagyjából 87 százaléka fizet fix kuponokat. A befektetési besorolású kötvények átlagos kamatszelvénye mindössze 3,6 százalék, vagyis a 2000-es évek eleji kamatlábak nagyjából fele, mely a 2019-es szintet sem üti meg. Ez pedig elszigeteli a hitelfelvevőket, ahogy a kamatlábak, nőnek.
Ezek a fix kamatozású kötvények sem most fognak lejárni. A piac magas hozamú részét képezi a befektetési besorolás alatti kibocsátók nagyjából 1,8 milliárd dolláros adóssága, amelyek általánosságban véve kisebb vagy erősen eladósodott vállalatok. Ez a terület egy újrafinanszírozási hullámot tapasztalt 2020-ban és 2021-ben is, aminekaz lett az eredménye, hogy egy 73 milliárd dollár értékű magas hozamú kötvény lejárati ideje 2022-2023 környékén esedékes, a kockázatos lejáratú kötvények esetében ez 2029.
Az egyre emelkedő kamatlábak hatása sokkal nagyobb a szindikált hitelek és a magánadósság piacán, hiszen itt jellemzően változó kamatozású hiteleket bocsátanak ki, s habár ennek a kamatkockázatnak egy részét fedezték, ennek ellenére itt is drasztikus volt a növekedés: a 2015 és 2021 között eltelt 6 évben mintegy 15 százalékkal nőtt meg a magas hozamú kötvények értéke. Ezzel szemben a tőkeáttételes hitelek, vagyis a szindikált hitelek egy részhalmaza 50 százalékkal, a magánhitelek mérete pedig több mint a kétszeresére nőtt.
A magánhitelek egyre növekvő piaci részesedése azt támasztja alá, hogy kibocsátóiknak árbiztonságot nyújtanak és sokkal könnyebben kezelhetőek, mint egy banki hitel feldarabolása egy bankon keresztül. Ez pedig arra figyelmeztet, hogy a 85 százalékos adósságteljesítmény-arányú cégeket mozgósító magántőke-üzletek napjai mára lejártak, hiszen a magántőke-ügyletek átlagos adósság/érték aránya az előző évben megközelítette az 50 százalékot.
Ez az arány ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hiszen drasztikusan estek az idei évben a magántőke-értékelések, holott általában a hivatalos számokat ritkán módosítják, szemben a nyilvános piaci értékekkel.
A növekedés viszont újabb kockázatokat jelent, hiszen az általuk megvásárolt cégek jövedelméhez képest az adósságszint jóval magasabbnak tűnik. Átlagosan a bruttó üzemi nyereség mintegy hatszorosának felel meg és valamivel magasabb, mint 2019-ben vagy az elmúlt 20 év bármelyikében felállított rekord. A kihívást az jelenti, hogy nehéz megszerezni a magánügyletekkel kapcsolatos részleteket és adatokat. A nyilvános piacok tekintetében ez jóval könnyebb, hisz a bizonyítékok ezesetben adottak, amelyek arra utalnak, hogy a vállalatok nem néznek szembe egy küszöbön álló válsággal. A problémát lényegében az jelenti, hogy az adósság nagy részét nem látják előre.
Borítókép: MTI/ EPA/ Oleg Petraszjuk
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
A Fehér Ház megerősítette a hírt.
Az osztrák lap szerint Donald Trump sosem fogja megkapnia Béke Nobel-díjat, amire úgy vágyik.
A párt megháromszorozta eredményét az egyik legfontosabb német tartományban, és ez még csak a kezdet.
A hét napos idővel indul, kedden egy markáns hidegfront vonul át, majd fokozatosan stabilizálódik az időjárás.
