A parlament keddi döntése alapján a 2013-ban hatályba lépő KATA adózási forma a ma ismert formájában megszűnt. A döntésnek lett nyertese is, és vesztese is. Mutatjuk, hogyan tovább a mikrovállalkozóknak!
Július 11-én az egész országban vitát kiváltó törvényjavaslatot nyújtott be Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes. A hétfői javaslat semmissé teszi a 2012. évi CXLVII. törvény kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló szabályait és egy teljesen új, különálló törvényben szabályozzák a közismert nevén katának nevezett adónemet, amit több mint 400 ezer vállalkozás alkalmazott idáig.
Óriási port kavart a tegnap benyújtott törvényjavaslat, ami a megkérdezettek pesszimista várakozásait is felülmúlta. Az adóéven belüli, a megszokottól eltérően nem félévkor bevezetett módosítás már szokatlan, és a tartalma is meglepetést okozhat sok mikrovállalkozónak.
Az előzetes nyilatkozatok és várakozások alapján váratlan egy ennyire szigorú szabályozás, ráadásul ilyen gyors bevezetéssel, hiszen a kormány részéről egyértelmű volt a kommunikáció, hogy év közben nem lesz változtatás – nyilatkozta a Makronómnak Nagy Attila, a vállalatirányítási rendszerfejlesztéssel foglalkozó Számadó Kft. tulajdonosa.
A javaslat egyik legnagyobb nehézséget és vitát kiváltó pontja az, hogy
Ezenfelül a szeptemberi határidőn túl már csak a főállású egyéni vállalkozások alkalmazhatják a kata szabályait és egységesen mindenkinek 50 ezer forintos havi tételes adót kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a katás betéti társaságokat, valamint a mellékállásként működő egyéni vállalkozókat is kiszorítja a törvényjavaslat a kata szabályai alól.
A javaslatnak nem csupán negatív hozadéka van, hiszen
Metál Zoltán, az Országos Taxiszövetség elnöke a 444-nek nyilatkozta, hogy a taxisok sem elégedettek, hiszen az áfatörvény módosítása nélkül ők sincsenek kisegítve.
A cégek kizárása miatt lényegét vesztette a 2021-ben bevezetett egy partnertől 3 millió forintos határ szabálya is, így ez is kikerült a törvényjavaslatból, amit a bújtatott munkaviszony háttérbe szorítása érdekében hoztak létre, de
A törvényjavaslat az elfogadás után szeptember elsején emelkedik jogerőre és a vállalkozásoknak legkésőbb szeptember 25-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is megfelelnek az új szabályoknak és katásként folytathatják a működésüket. Azok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg az új szabályozásoknak a NAV útmutatása alapján jelentkezhetnek majd át átalányadóra, amely nyilatkozatot legkésőbb október 31-ig kell megküldeniük. Ha valaki bármilyen okból kifolyólag jogszerűen marad a kata hatálya alatt, de később mégis cégnek állít ki számlát (taxisok kivételt jelentenek), akkor azt a bevétel megszerzésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak és az adózó kiesik a kata hatálya alól.
Makronóm vélemény: a kata változtatására azért is volt szükség, mivel a törvény adta laza keretet sokan kihasználták, katába bújtatott munkavégzésként és akár topmenedzserek is ilyen formában jutottak pénzhez egy egyszerű katás vállalkozással. Látni kell, hogy a kata az elején sokat fehérített a foglalkoztatáson, és ez volt a legfőbb előnye makrogazdasági szempontból. Vagyis, aki eddig nem fizetett adót, az a kata keretében legalább 5-10 százalék adót elkezdett fizetni és láthatóvá vált az adóhatóság számára, továbbá a kata fizetéssel jogosulttá vált egészségügyi- és nyugdíjellátásra is.
Az érem másik oldala, hogy, aki addig is becsülettel tette a dolgát és aztán sem élt vissza a kata megengedő lehetőségeivel, azután munkáltatója továbbra is 42 százalékos adót fizet.
Azért tudott a kormány az elmúlt 12 évben adót csökkenteni, mert folyamatosan bővült a foglalkoztatás és szélesedett a közterheket viselők köre. Bár elsőre soknak tűnik a 42 százalékos adóteher, de úgy érthetjük meg, hogy mekkora előrelépés történt 2009-hez képest, ha visszaemlékszünk: akkor az átlagbéren 10 ezer forintos emelésből 7100 forintot elvitt az állam és csak 2900 forint maradt nettóként a dolgozónál, ma pedig 4200 forintot von el és 5800 forint marad a dolgozó zsebében.
Látható tehát, hogy az a közel 150-200 ezer katás vállalkozó, aki visszaélt a katával, a munkavállalóként bejelentett 4,5 millió dolgozót és az őket foglalkoztató vállalkozásokat hozta hátrányosabb helyzetbe. A cégeknél szabályosan dolgozók adóterhei akkor csökkenthetőek tovább, ha a katával való visszaéléseket a kormány megszünteti. Fontos tény: az elmúlt 12 év adócsökkentéseinek köszönhetően Magyarországon egy átlagos középvállalkozás adóterhelése a 2010 előtti 56 százalékról 2022-re 33 százalékra csökkent.
A szükséges módosításokon felül az új törvény talán túlságosan szigorú lett, amire Parragh László is utalt. Érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a lakosságnak és a cégeknek is szolgáltató és értékesítő katásoknak valamilyen hibrid tételes és általányadó konstrukciót dolgozzon ki a kormány, ami életszerűbb annál, minthogy valakinek a kata és az átalányadózás közül kelljen választania.
Egyébként az általányadózás, amit a kormány a katából kiesőknek javasol, átlagosan 20 százalékos effektív adóterhet jelent számukra, ami lássuk be, még így is igen kedvező.
Fontos, hogy a kata alól kiszoruló vállalkozások az iparűzési adó tekintetében nem választhatják az eddigi egyszerű és kényelmes fix félévenként fizetendő 12 500 forintos adót. Ehelyett a valós nyereségük után kell megfizetniük a jelenleg 1 százalékos iparűzési adót, amely 2,5 millió forintos éves bevétel felett jelentős költségnövekedést jelenthet egy kisvállalkozás számára.
A törvényjavaslat és a katát érő kormányzat felől érkező kritikák középpontjában a bújtatott munkaviszony megszüntetése áll. A 2013-ban bevezetett törvény óriási nyitott kapukat hagyott a visszaélésekre és valóban szükség van módosításra – nyilatkozta korábban Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke is. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint pedig a kata új szabályozása bezárja a kiskapukat. A parlamenti vitán elmondta, hogy a kata célja az adómérték és az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a gazdaság fehérítése. Ennek ellenére sokak szerint az újonnan benyújtott javaslat nem a szürke, hanem egyenesen a feketegazdaság irányába tolja az eddig katásként adózó kisvállalkozókat.
A kata szigorítását elsőként javasló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is elmondta, hogy kissé erőteljes lett a kata módosítása, bár véleménye szerint az MKIK tervei közé illeszkedik a módosítás.
Mint azt korábban már bemutattuk, szigorú áttérési határidőket szabtak a törvényhozók azoknak, akik a hatálybalépést követően nem lesznek jogosultak a kata alkalmazására.
A szaktárca szerint 2021 január elseje óta az átalányadózás az egyik legkedvezőbb adózási forma, ám ez nem mindenkinek jelent univerzális megoldást. Valóban sokat enyhült és vállalkozóbaráttá vált az átalányadó az elmúlt évek alatt, főleg azzal, hogy alapesetben 2 millió forint vált adómentessé.
„Igaz, hogy megszűnik a KATA lehetősége és a 25 ezer forintos kedvezményes havi díj a mellékállásban dolgozók számára, azonban, az átalányadózás kedvezőbb vállalkozási forma a számukra, az alacsonyabb, 3 millió forint éves bevétel mellett, hiszen a költséghányadtól függő adómentes működés, továbbá a 25 év alatti fiatalok SZJA mentessége is igénybe vehető, a nyugdíjasoknak pedig csak 15 százalékos szja fizetendője van az adómentes rész felett” – mondta el Nagy Attila.
A lehetőségek vizsgálata során az átalányadózás leginkább a mellékállású, nyugdíjas, több gyermekkel rendelkező (mivel a katával ellentétben a személyi jövedelemadótörvény szerint le lehet vonni az egyes családi kedvezményeket) kisebb éves bevételt elérő vállalkozások számára lehet ideális. Az egyes eseteket azonban egyedien kell elbírálni és fontos, hogy
Az általányadón felüli lehetőség az egyéni vállalkozások számára a hagyományos tételes elszámolású személyi jövedelemadó, amely nagyban hasonlít a cégek adózásához. Ez viszont azt jelenti, hogy a vállalkozások költségszámlákkal próbálják majd lecsökkenteni az adóalapjukat, ami sok esetben a szürkezóna terjedését eredményezheti. Érdemes figyelembe venni, hogy ennél az adónemnél is érvényesíteni lehet az egyes családi kedvezményeket. A tipikusan katás szolgáltatók (médiában, művészetben érdekelt vállalkozások) számára ez az adónem ritkább esetben lehet megfelelő, bár ezt is egyedileg kell mérlegelni egy adószakértő segítségével.
A korábban katát alkalmazó betéti társaságok és a cégalapításra kényszerült egyéni vállalkozók számára lehetőséget jelent a katával együtt bevezetett kisvállalati adó, valamint a társasági adó. A katából kizárt, számviteli törvény alá vándorló betéti társaságoknak azonban fontos információ, hogy a számviteli törvény alapján
A társasági és a kisvállalati adó (KIVA) elsőre ijesztő lehet az egyéni vállalkozók számára, pedig az elmúlt években jelentősen csökkent a KIVA mértéke és a társasági adó mértéke is egyedülállóan alacsony Európában. Természetesen egy Kft. üzemeltetése drágább, mint egy katás egyéni vállalkozásé, de nagyobb árbevétel mellett nem elvetendő a jövő tervezése szempontjából.
A Makronómnak nyilatkozó érintettek egyöntetűen azt mondták, hogy
A tételes adó összege és így az ellátási alap sem növekedett, valamint a bevételi sávtól függő tételes adó sem került bele a tervezetbe, miközben az Adónavigátor adószakértőjének korábbi nyilatkozata alapján legalább duplájára, tehát 100 ezer forintra kellett volna emelni. Fontos, hogy minden katás egyéni vállalkozó konzultáljon könyvelőjével, vagy adótanácsadójával, mivel ugyan egy kapu bezárult, de több lehetőség is áll előttük.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
A tiszás kormánybiztos és munkatársai azonban onnan osztottak meg egy fotót, ahonnan nem szabadott volna.
Parlament, Alaptörvény, államfő – most minden kiderül.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Vlagyimir Putyin eddig úgy folytatta a háborút, hogy az orosz társadalom többségét megkímélte annak közvetlen terheitől. Ennek most vége lehet.
A kompetenciamérés a magyar közoktatás egyik legfontosabb adatforrása, szakértők szerint azonban az egyre több mérés közepette sokszor elmarad a valódi fejlesztés.
